Képviselőházi napló, 1931. III. kötet • 1931. november 26. - 1934. december 22.
Ülésnapok - 1931-36
Az országgyűlés képviselőházának S6 Dicséretére legyen mondva az államtitkár úrnak, — mert objektiv akarok lenni — amikor Bihar vármegyében ebben a tekintetben az elkeseredés oda fokozódott, hogy már nyilvános tüntetésre gondoltak a kisiparosok és kisgazdák, az államtitkár úr jelentésünkre és panaszunkra egy miniszteri biztost küldött ki. A miniszteri biztos megállapította, hogy tényleg jogosult minden panasz, az ott lévő pénzügyi közegek tényleg nem bírtak kellő ítélőképességgel abban a tekintetben, hogy meg tudták volna különböztetni azt, aki nem akar, attól, aki nem tud adót fizetni. Bebizonyosodott, hogy helyes volt ennek a miniszteri biztosnak kiküldése, aki közel 370 adófizető polgárnak engedélyezett adófizetési halasztást, 36 hónapi részletfizetési kedvezményt és aki 300-nál több adófizető polgárnak engedte meg azt, hogy késedelmi kamatja 12%-ról 6%-ra csökkentessék. Ez a miniszteri biztos jelenthette az igen t. pénzügyi államtitkár úrnak azt, hogy vidékenként minő nyomorúságos helyzetben van jelenleg az adófizető polgárság. (Magyar Pál: Sajnos, nemcsak Biharmegyében.) Hogy mennyire időszerű volt ez a segítség és milyen üdvös megoldás volt, hogy a központból kiküldöttek egy miniszteri hatalommal felruházott tisztviselőt, mutatja az, hogy azóta csend és nyugalom van, a megállapított részleteket pontosan fizetik. Az igen t. pénzügyminiszter úr a fiskus szempontjából jó üzletet csinált, mert a legközelebbi adófizetési terminusnál már nem kapott volna csak néhány pengőt egy ilyen vármegyei székhelyről, míg most a méltányosan megállapított részleteket a kisiparosok, kiskereskedők és kisgazdák pontosan be tudják fizetni. Elismerem tehát, hogy segített a pénzügyminiszter úr ott, ahol jelentettük, hogy baj van, és ez dicséretére legyen mondva. Ellenben ez még nem elég. Mert ha az iparfejlesztési törvény végrehajtási utasítását sürgősen nem adják ki és abból nem lesz élő valóság, akkor mindezek a rövidebb-hosszabb törvényjavaslatok — amint ez is, amelyről most tárgyalunk — valóban nem lesznek egyebek, mint aminőnek őket előttem szólott t. képviselőtársam nevezte, amikor a pepecselés kifejezést használta, mert ez valóban pepecselés lesz, ha nem jön utána az a korszakalkotó reform, amelyet az előbb említett két törvényjavaslat tükröztet vissza. (Magyar Pál: Nagyon félek, hogy az sem volna elég.) Visszatérve oda, ahol elindultam, ezt a törvényjavaslatot szükségesnek, üdvösnek és helyesnek tartom, és mivel ilyen, azt természetszerűleg egészében megszavazom. (Elénk helyeslés jobb felől.) Elnök: Szólásra következik? Takách Géza jegyző: Bródy Ernő! Bródy Ernő: T. Képviselőház! Ennek a törvényjavaslatnak parlamenti tárgyalása teljesen visszatükrözteti azokat az egészségtelen viszonyokat, amelyekben jelenleg a magyar közélet él. (Mos g ás.) Bocsánatot kérek, méltóztassék megnézni: a miniszteri székekben nem ül senki. (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon") Senki sem ül. (Temesvár y Imre előadó: Ott ül a pénzügyminisztérium vezetésével megbízott államtitkár úr!) Kérem, majd rátérek én erre is. (Lázár Miklós: Talán lemondott a kormány?) A miniszteri székekben nem ül senki. (Magyar Pál: Politikailag nem 1 képviseli az államtitkár a kormányt! — Temesváry Imre előadó: De képviseli! — Meskó Zoltán: Itt a miniszter úr helyettese!) Kérem, erre majd rögtön rátérek. ülése 1931 december 11-én, pénteken. 325 Amikor a miniszterelnöki jelentést tárgyalták, akkor még lehetett mondani, hogy az nem vonatkozik külön minden egyes miniszterre, de most, amikor egy speciális javaslatot tárgyalunk, a legelemibb dolog volna az, hogy amikor a lakáskérdésről van szó, a pénzügyminiszter mellett itt legyen a népjóléti miniszter úr is. (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon. — Felkiáltások jobbfelől és a középen: Beteg!) Beteg, de <a népjólét is beteg, engedelmet kérek. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Farkas István: Az még betegebb!) Engedelmet kérek, ha van népjóléti minisztérium, akkor népjóléti miniszternek is kell lennie. (Felkiáltások jobbfelől: Van, de beteg.) Ha beteg, akkor valakinek felelősséggel ezt a tárcát képviselnie kell. (Friedrich István: Mivel?) Felelősséggel. (Friedrich István: Mi az? Hol van itt felelősség? — Felkiáltások a balés a szélsőbaloldalon: Mi az?) A pénzügyminiszteri szék is üres. (Egy hang balfelöl: A kassza is üres! — Friedrich István: Itt már minden üres!) En Vargha mélyen t. államtitkár urat személyében is nagyrabecsülöm, de ezt a sziszifuszi munkát nem lehet kívánni tőle, ezt nem tudja elvégezni. Kodifikálni és itt lenni, dolgozni benn a minisztériumban és azonkívül itt képviselni a tárcát: ez lehetetlen helyzet. Ez tehát nem szól az ő személyének, de az nem lehetséges állapot, hogy ilyen viszonyok között, amikor a pénzügyi és gazdasági kérdések elsősorban fontosak, ennek az országnak ne legyen pénzügyminisztere. (Meskó Zoltán: Megvan már!) Kicsoda? (Meskó Zoltán: Ha én mondom, akkor elinthetik! — Derültség. — Magyar Pál: Talán Korányi? — Lázár Miklós: Korányi jön haza Londonból repülőn! — Zaj. — Halljuk! Halljuk!) Tegnap volt egy pártközi értekezlet, amely kiharcolta, hogy legyen itt parlament és foglalkoztassák a parlamentet. Engedelmet kérek, ez csak nem parlament, ez csak nem. parlamenti tárgyalás? (Lázár Miklós: Sipka-szoros! — Rassay Károly: Mit tárgyaljunk? — Friedrich István: Hol a kormány? Nincs itt semmi! — Zaj.) De amikor tárgyalunk is, nincs senki, akihez felelősséggel intézhetnénk kérdéseket. Itt van például a mostani eset. A lakáskérdésről van szó.,. (Lázár Miklós : A motalkó fontosabb volt! — Dinnyés Lajos: Rögtön elkészítették! — Rasasy Károly: Soron kívül!) Itt most a lakásügyről van szó. (Büchler József: Beletömik a pénzt a szeszkartellbe! — Meskó Zoltán közbeszól.) Elnök: Meskó Zoltán képviselő urat kérem, maradjon csendben. Bródy Ernő: Ebben a javaslatban az iparosok székházaira engedélyeznek kölcsönöket. Az iparosok székháza?! Az iparosoknak mainkat adjanak, ne pedig székházakat. (Ügy van! ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon,) Mit ér a székház... (Magyar Pál: Ha szegényházzá válik!) Mit nyernek abból az iparosok? (Müller Antal: Arra is szükség van!) Elsősorban munkára van szükség. (Müller Antal: De ha már felépítették, a fenntartásáról gondoskodni kell. —Zaj.) Ha én megkérdezem az ország iparosságát, hogy mire van szüksége, munkára-e vagy pedig székházra, akkor egészen bizonyos, hogy munkát fognak mondani. {Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon. — Lázár Miklós: Valószínű! — Müller Antal: De a székházért ők vállalták a felelősséget. Most perlik őket, árverezik őket! — Rassay Károly: Nagyzási mániából a híres iparosvezérek beugratták őket! — Zaj.)
