Képviselőházi napló, 1931. III. kötet • 1931. november 26. - 1934. december 22.
Ülésnapok - 1931-34
216 Az országgyűlés képviselőházának S nagyon fontos volna, hogy itt a lelki és szellemi élet ne úgy kapcsolódjék bele a dolgok megítélésébe, hogy szintén olyan krízist váltson ki a népből, mint ez a kormányzati rendszer. Nagyon fontos volna ez, mert óriási ellentét mutatkozik itt. A szavak, amelyek elhangzanak, talán szépen vannak felépítve egy és más vonatkozásban, de a tények gyakran mást mondanak. Azt mondja ez a püspöki körlevél, hogy ' a tulajdonjog tévesen van magyarázva. Ha mi mondjuk ezt, minket üldöznek érte és becsuknak érte. Igaza van ennek a püspöki körlevélnek, a tulajdonjog tévesen van magyarázva, a tulajdon nem az a szentség, amelyről beszélni szoktak és amelyről az egyház is szokott beszélni. (Moizes János: Akkor szentség, ha mindenkinek van tulajdona!) Ne tartsa tehát az egyház szentségnek azt a tulajdont, amelyről ez a körlevél megállapítja, hogy a tulajdon nem az, aminek felteszik, aminek tartották. Az Isten földi javait különbség nélkül mindenkinek szánta, mondja ez a püspöki körlevél, hogy éhezők ne legyenek. Hát hol van ez meg a gyakorlatban? Van mindenkinek kenyere? Hiszen nincs kenyere az országban sokezer és sok-sok tízezer embernek, miért nem gondoskodnak róla, hogy legyen mindenkinek? (Mojzes János: Addig nem szentség a tulajdon, amíg kevés embernek van! — Zaj a baloldalon.) Azt mondja ez a püspöki körlevél, hogy az egyházi vagyon a szegények öröksége. Ha ez ilyen örökség, akkor nem tudom, hogyan van az egri káptalannak 89.530 kat. hold a tulajdonában, az egri érsekségnek 40.260 kat. hold, a kalocsai érsekségnek 65.509 kat. hold, a kalocsai káptalannak 19.239 kat. hold, a zirci apátságnak 46.416 kat. hold, a pannonhalmi főapátságnak 36.376 kat. hold, az esztergomi érsekségnek 36.209 kat. hold, az esztergomi káptalannak 20.788 kat. hold, a magyar kegyestanítórendnek 19.000 kat. hold, a váci püspökségnek 24.000 kat. hold, a váci káptalannak 19.000 kat. hold, a győri püspökségnek 15.000 kat. hold, a győri káptalannak 20.000 kat. hold, a veszprémi püspökségnek 52.000 kat. hold, a veszprémi káptalannak 49.000 kat. hold. (Szeder Ferenc: Száz- és százezer parasztnak pedig semmi!) Százezernyi embernek pedig egy talpalatnyi földje sincsen. Ez a szegények öröksége? Miért nem élvezik ezt a szegények? (Mojzes János: ök az örök várományosok!) Helyezkedjenek arra az álláspontra, amelyre az első keresztények helyezkedtek, akik kollektivizmust csináltak, akik előbb csinálták meg azt, amit önök ma annyira megvetnek és üldöznek. De mire való éz, miért tartják fel és miért zúdulnak fel annyira, amikor mi azt követeljük, hogy a szekularizációt végre kell hajtani? Miért zúdulnak annyira fel, amikor megállapítja maga az egyház is, hogy a tulajdonnak ma már nem az a szentsége áll fenn, amelyet eddig hirdetett, hanem a tulajdonjogot tévesen, rosszul értelmezik. (Ügy van! Ügy van! a bal- és. a szélsőhaloldalon. — Szeder Ferenc: Bizony rosszul!) Nem látják be az urak azt, hogy az adottságok milyen erősek az önök programmjával, magatartásával és kormányzati ténykedésével szemben? Nem látják az urak, hogy az a püspöki kar, amely a leg*konzervativebben gondolkozó réteg, kénytelen már reagálni az adott szociális viszonyokra és kénytelen eltérni attól a dogmatói, attól a felfogástól, amelyet eddig hirdetett kény. ülése 1931 december 9-én, szerdán. telén más felfogást magyarázni az egyház révén, hogy meg nem felelő színben ne tűnjék fel, hogy úgy ne tűnjék fel, mint valamely érzéktelen szerv, mint egy lelketlen testület?! Ilyenkor szólamokat hangoztat, amelyeket azonban adottságok és tények nem támasztanak alá, amelyek távol állanak attól a gazdasági, szo eiális viszonylattól, amelyben élünk. Evvel magyarázzák meg, hogy kénytelen ez a püspöki kar is mást mondani és mást vallani, mint amit eddig vallott. (Szeder Ferenc: Tenni ugyanezt teszik, amit eddig tettek!) Ügy van! Önök pedig itt állanak a püspökökkel együtt és csinálják azt a reakciós, erőszakos politikát, amelyet a kormány követ és amely nem céloz mást, minthogy mentsék önmagukat, mentsék uralmukat és mentsék ezt a mai állapotot. Már pedig a helyzet ma az, hogy ebben az országban mégis nincsen egy társadalmi réteg, amely ennek a kormánynak kormányzati rendszerével meg volna elégedve. (Sándor Pál: Ez már igaz! — Mo,ii.es János: És nemcsak igével él az ember! — Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Forr rongó, változó korszakban élünk. Forradalmi korszakban élünk. Igenis, forradalmi korszakban élünk és vagy természeteÍÍH, tervszerűen, a haladás eszközeivel, gyors tempóban, lépést tartunk a gazdasági és szociális életbén végbemenő forradalmi átalakulással, alakulunk hozzá, vagy ha ezt nem tesszük, robbanás, katasztrófa következik be, jönnek a felfordulások, jönnek a forradalmak. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Azt akarják!) Ma a püspöki kar is kénytelen • arra az álláspontra helyezkedni és kénytelen azt mondani, hogy ma már nem lehet úgy értelmezni a tulajdon szentségét, mint eddig, (Mojzes János: Amikor kevés embernek van tulajdona, az nem szentség!) hanem — mint Ők mondják, — a vagyonnak is vannak kötelességei, de a vagyon nem teljesíti a kötelességét. Ez a körlevél azt is mondja, hogy a munka nem lehet egyszerű cseretárgy. Ezt mondja a püspöki kar, amikor a püspöki birtokok 30—40 filléres napszámot fizetnek és a gyárakban, a Bíró Pál-féle üzemekben 40 filléres bérek vannak, a textilgyárakban 15—20 filléres munkabérek vannak. Ezek mind olyan dolgok, amelyek ellentétben állnak evvel a kijelentéssel. Ma már ott tartunk, hogy közelebb kellene hozni az életet a valósághoz és a szellemi életben szereplő egyéneknek legalább be kellene látniok azt, hogy úgy nem tarthatják magnkat, mint ahogyan eddig tartották. Mi tiltakozunk az ellen, hogy ez a kormányzati rendszer így csinálja tovább a dolgát. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) A mi pártgyűlósünk komoly, hatalmas nagy tömegeket egyesített. A szociáldemokratapárt ma már egyesíti a társadalom minden rétegét. A társadalom minden rétegéből tömörülnek a szociáldemokrácia zászlaja alá, mert nincs más kiút, nincs más kibontakozás, mint a szociáldemokrácia módszerével vinni tovább a társadalmi fejlődést. (Mojzes János: A gyűléstilalom óta már a gazdák is!) Csak ezen a politikán keresztül lehet megmenteni Magyarországot. Ha önök erre az álláspontra helyezkednek, amerre helyezkednek, bennünket becsukhatnak, felakaszthatnak, de ezzel a viszonyok nem javulnak. (Ügy van! a széhőbaloldalon.) Mi ellenünk hatszáz sajtópert indítottak, elkobozták határozati javaslatainkat, de megakasztani nem tudnak bennünket előrehaladásunkban. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Olyan hatalom ninc&!) Mert ha bennünket eltávolítanak, tönkretesznek, megölnek, becsuknak, újak jönnek a helyünkbe. (Büchler József: Uj N