Képviselőházi napló, 1931. III. kötet • 1931. november 26. - 1934. december 22.

Ülésnapok - 1931-34

Az országgyűlés képviselőházának Si. százezrek!) Úgyhogy »beszélni kell itt arról, hogy egy kormányzati rendszerben élünk, amely senkit sem elégít ki, egyetlen társadalmi réteget sem. így nem lehet országot kormányozni. A nagybirtokosokat nem tudják önök kielégíteni, pedig eleget dédelgetik, a financiereket, a nagy kapitalistákat, a bankokat sem tudják kielégíteni, az ipari kapitalistákat sem tudják kielégíteni, a kisipar, a kiskereskedelem és a munkásosztály pedig le van terítve teljesen, ez a kormány mégis itt van, a mezőgazdasági népesség, a kisgazdaosztály tönkrement, elpusztult és Önök itt kormányozni akarnak még tovább is. (Szeder Ferenc: Mindenkivel szemben!) És itt vannak önök erőszakkal mindenkivel szemben és azt hiszik, hogy így oldják meg a problémákat. Nem uraim, a történelem mást bizonyít, A történelem azt bizonyítja, hogy akik az eseményekkel nem számolnak, azokat az események elsöprik és keresztülgázolnak rajtuk. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Magyarországon ez a helyzet. Mi tisztán látjuk a helyzetet, azt .mondjuk, .nincs más kiút, ebben a parlamentben^egyetlen probléma lehet, a választójog titkosságát törvénybe iktatni ós pusztuljon, menjen szét ez a parlament, kérdezzék meg az országot,, jöjjön új parlament, a nép akaratának, kívánságának, vágyának megfelelő, az majd hoz törvényt, az majd alkotni fog, az majd megtalálja a módját annak, hogyan lehet ezt az országot ebből a katasztrófából kiemelni, amelybe a Bethlen-kormányrendszer döntötte, amely rendszert tovább visz, tovább folytat a Károlyi-kormány. A jelentést nem fogadom el. (Éljenzés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: A kereskedelemügyi miniszter úr óhajt szólni. Kenéz Béla kereskedelemügyi miniszter: T. Képviselőház! Van szerencsém benyújtani az ipartestületekről, az ipartestületek országos központjáról szóló törvényjavaslatot és tisztelettel kérem, méltóztassék azt előzetes tárgyalás- és jelentéstétel végett a Képviselőház közgazdasági, közlekedésügyi, valamint pénzügyi bizottságának kiadni. (Éljenzés a baloldalon.) Elnök: A beterjesztett törvényjavaslatot a Ház kinyomatja, szétosztatja, előzetes tárgyalás- és jelentéstétel végett kiadja a közgazdasági, közlekedésügyi és pénzügyi bizottságoknak. Peyer Károly képviselő úr a házszabályok alapján mentelmi jogának megsértését kívánja bejelenteni. A szó a képviselő urat megilleti. Peyer Károly: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Az elmúlt napokban levelet kaptam, amelynek szövege a következő (olvassa): «Nagyságod az országgyűlés képviselőházának folyó hó elsején tartott ülésén közbeszólás alakjában a következő kijelentést tette: «Kérdés, hogy Magasházyt letartóztatják-e, vagy nem, meg Shvoy tábornokot?» Felünk, vitéz dr. Shvoy Kálmán m. kir. altábornagy, a szegedi V. honvéd vegyesdandár parancsnoka e , meggyanusítást magára nézve sértőnek találja és ezért felünk nevében lovagias elégtételt kérünk és felkérjük, hogy megbízottait az ügy lovagias elintézése céljából megnevezni szíveskedjék. Tisztelettel, Szeged, 1931. december 4-én. Plepár Lajos nyűg. altábornagy, Madarassy Antal nyűg. állományú alezredes.» (Kabók Lajos: Ez is lehetséges?) Két nap múlva másik levelet kaptam. Nem tudtam megérteni ennek az okát, most már ismerem az összefüggést. Ez a levél a következőképpen szól (oh KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. in. ülése 19$1 december 9-én

x szerdán. 211 vassá): «Az országgyűlés képviselőházának naplókivonatában olvassuk, hogy a képviselő úr a Ház folyó hó december elsején tartott ülésén a puccskísérlettel kapcsolatban a következő közbeszólást tette: «Kérdés, hogy Magasházyt letartóztatják-e vagy nem, meg Shvoy tábornokot?» Ezen kijelentést vitéz Shvoy István altábornagy úr ő nagyméltósága magára nézve sértőnek találja és ezért nevében, mint megbízottai, lovagias elégtételt kérünk és egyben felkérjük, hogy^ megbízottait megnevezni és őket a velünk való érintkezés felvételére utasítani szíveskedjék. A tárgyalások és az ügy elintézésének színhelyéül Szombathelyet választjuk. Kiváló tisztelettel: Szivér Pál ezredes, Krausz Ferenc ezredes. Szombathely, magyar királyi szombathelyi 3. honvéd vegyesdandárparancsnokság.» En ezennel tisztelettel bejelentem mentelmi jogom megsértését. Ügy látszik, itt két Shvoy tábornok van, amiről én csak így szereztem tudomást, mert eddig azt hittem, hogy egy van. Az ügy érdemére egyáltalában nem kívá; nok rátérni azért, mert nem vagyok hajlandó a Képviselőházban tett kijelentéseket lovagias útra terelni. Nekem már volt egy csomó ilyen lovagias ügyem és ezekkel kapcsolatban mindig felvettek egy-egy egyoldalú jegyzőkönyvet. Miután itt most két ügyről van szó, ajánlom, vegyenek fel egy kétoldalú jegyzőkönyvet, vagy háromoldalú jegyzőkönyvet, esetleg több példányban vegyék fel, hogyha egy elveszne belőlük, megmaradjon részükre a többi, hogy igazolni tudják a Jövőben, hogy léteznek ilyen jegyzőkönyvek. En az ilyen középkori módszereket elvi álláspontomnál fogva is elutasítom; különben is csak úgy tudnék annak eleget tenni, ha a honvédelmi miniszter úr kiutalna számomra egy ágyút, hogy egyszerre Szegeden és Szombathelyen is eleget tudjak tenni ezen lovagias kötelezettségnek. {Közbeszólások a szélsőbalról: Miért ágyút? — Peyer Károly: Mert tüzér voltam!) Elnök: A mentelmi bejelentés a házszabályok 103. §-ának 2. pontja alapján a mentelmi bizottsághoz utasíttatik. Visszatérünk a vitára. Szólásra következik? Takách Géza jegyző: Payr Hugó! Payr Hugó: T. Ház! Harcolni jöttem ide, harcolni azért a huszonnégyezer választóért, aki titkos szavazással állott mögém és az egységespárt mögé és áll mögöttünk ma is. Küzdeni jöttem a polgárságért, a polgári gondolatért, az emberi boldogulás lehetőségéért; küzdeni jöttem hittel és áldozatos fanatizmussal, hogy az alkotnivágyás lázában az ország társadalma megnyugodjék és a holnap eszméjét szolgáljam csekély erővel, de becsületes iparkodással. Ezért álltam a kormány mögé, hogy segítsem munkájában és védjem a demagógia ellen, mert az a meggyőződésem, (Kabók Lajos: Ott burjánzik a. demagógia^ a kormánynál!) hogy jobban szolgálja országát és választóit az, aki a kormánynál üdvös intézkedéseket sürget, mint aki céltalan, bár hangzatos kritikával tépi fel az amúgyis vérző és fájó sebeket. (Mojzes János: Csakhogy kevés üdvös intézkedés van!) Mondom, harcolni jöttem ide, (Mojzes János: Temetni jöttem Cézárt, nem dicsérni!) mégis midőn ma első felszólalásomhoz kérem szíves türelmüket, semmi sem áll tőlem távolabb, mint a harc és a küzdenivágyás. Nem, mintha politikai felfogásom változott volna meg! E tekintetben egyetértek azzal a fegyenccel, aki mellé egyszer valami forradalmi csínytevés miatt polgári embert zártak és aki, midőn látta, hogy a melléje zárt polgár imádkozni kezd, ?2