Képviselőházi napló, 1931. III. kötet • 1931. november 26. - 1934. december 22.
Ülésnapok - 1931-32
160 Az országgyűlés képviselőházának $2. hetünk el máról holnapra a nélkül, hogy a kitűzött célt elértük volna, amiknek megtartását az ország fennmaradása érdekében minden eszközzel és minden áldozat árán is meggátolni kell.» (Fábián Béla: Hány éve kiabálom én ezt itt a Házban!) T. Ház! Tudjuk nagyon jol, hogy a kormánynak — itt hangzott el Vargha államtitkár úr nyilatkozata — az ,a szándéka, hogy ilyen vidékeken kivételeket statuáljon. Itt van a kezemben éppen az Ínséges vidékre vonatkozólag .a kormány 138.400. sz, rendelete, de ezt a rendeletet a vidéken nem ismerik, mert épp ezek nem lesznek publikálva, éppen úgy nem, mint a többi humánus rendeletek, mint például az adósvédelmi intézkedések stb. De különben is, ha valaki az adó befizetésének elhalasztását akarja kérni, akkor körülbelül négy pengőt kell fizetnie, ennyi pénzt pedig ma egy faluban alig lehet összeszedni. (Ügy van! balfelol.) En bátor vagyok kérni a kormányt arra, hogy teljes erővel és a legkíméletlenebb eszközökkel járjon el azokkal szemben, ,akik tudnának fizetni, de nem akarnak, (Elénk helyeslés.) de azokkal szemben, akik Ínségesek, akik Ínséges vidékeken élnek és pénzhez jutni nem tudnak, akik az éhenhalás előtt állanak, kivételt statuáljon és emberséges elbánást rendeljen el. Az elnök úr napirendi indítványát fogadom el. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök: Szólásra következik? Takách Géza jegyző: Hegymegi Kiss Pál! Hegymegi Kiss Pál: T. Képviselőház! Ezelőtt három hónappal, amikor Károlyi Gyula I gróf miniszterelnök úr elfoglalta helyét, az egész Házban általános jóindulatú várakozás volt a kormány tevékenysége iránt. Ma itt súlyos és nehéz pillanatok között Friedrich István t. képviselőtársam gyönyörű beszédében közihelyeslés mellett — mert egyetlen egy közbeszólást sem hallottam — hívta fel Károlyi Gyula gróf miniszterelnököt, hogy az ország érdekében azonnal változtasson ezen a helyzeten és ha nem tud, abban az esetben hagyja el a helyét. Tényleg az a tanácstalanság és programmtalanság, és az intézkedéseknek az a sorozata, (Zaj.) amely minden foglalkozási ágat elkeserít, legutóbb a nyugdíjasokat is szinte fellázította a kormány ellen. Azokról a krudélis intézkedésekről van szó, amelyeknek sokszor a célzatát sem láttuk és amelyeket a magunk részéről teljes mértékben antiszociálisaknak is tartunk. Ma már a helyzet az, ezt el kell nyíltan .ismerni és tessék képviselőtársaimnak is megfigyelni kerületükben, hogy a lakosság legnagyobb része a legszélsőbb irányba csapódik át, mert azt tapasztalja, különösen a polgári politikusok részéről, hogy nem teljesítik kötelességüket,, (Kun Béla: Nem engedi a kormány!) nem világosítják fel őket és nem engedik sem a városokban, sem a falvakban az érdekeltségek felszólalását a rájuk kirótt súlyos terhekkel szemben. Ilyen körülmények között, amikor ez kétségtelenül így van, ennek a kormánynak belügyminisztere, egy merényletre való hivatkozással, a gyülekezési jogot az egész országban felfüggeszti, elkobozza, ezzel lehetetlenné teszi, hogy a felvilágosítás munkáját elvégezzük a mai nehéz viszonyok között, amikor már nem arról van szó, hogy az egységespárt, vagy nem tudom milyen párt jöjjön uralomra, hanem arról van szó, hogy megtartjuk-e a magyar vidék lakosságát a polgári és nemzeti gondolatnak. A belügyminiszter úr jóvoltából tehát nin- i ülése 19$ 1 december S-án, csütörtökön. csen módunkban a vidéken gyűléseken felszólalni, szervezkedni. (Kun Béla: Párthatalmi féltékenységből csinálják ezt az urak! — Friedrich István: Nem helyes ez! — Kuna P. András: Halljuk a szónokot!) Párthatalmi féltékenységből teszik ezt azért, mert nekik, úgy látszik, kellemetlen az igazságok megmondása, amelyek a terheket viselő lakosság részéről kétségtelenül feltörnek. Egy földalatti szervezkedés folyik e miatt, amelynek a parlament egyetlen egy legitim pártja sem lesz majd ura, egy olyan elkeseredés, hogy nem kell itt a belügyminiszter úrnak mondvacsinált csoesóbácsiszerű puccstervekkel mulattatni bennünket, mert olyan általános elkeseredés lesz, amelytől én a nemzeti és polgári gondolatot féltem. (Zaj.) Erre felhívtuk a kormány figyelmét és tudom azt is, hogy képviselőtársaim közül többen felkeresték a kormány vezetőit is és rámutattak erre a helyzetre. De a tegnapi napon, miután a belügyminiszter úr, úgy látszik, hajthatatlan, 14 interpellációban az ország különböző részéről való terepfelvételek alapján be akartuk neki itt mutatni, milyen most a helyzet a vidéken és hogy nagyon is szükség van a polgári és nemzeti gondolat érdekében azokra a felvilágosító gyűlésekre, amelyek egyfelől rendőrileg kétségtelenül ellenőrizhetők, másfelől sokkal kevésbbé veszélyesek, mint a titokzatos malomalatti szervezkedés titkos és fizetett agitátorai útján. S akkor végtelen sajnálatunkra a belügyminiszter úr meg sem jelent itt a parlamentben és az ellenzéki képviselőknek az az interpellálási joga, amelyekkel a sérelmekre reámutathatnak, a belügyminiszter úr magatartása folytán teljesen illuzóriussá vált. Mi ezt nem értjük, mert a legutóbbi 10 esztendő alatt sem tapasztaltuk a fumigálásnak ezt a módszerét, amelyet ez a t. miniszter úr megenged magának, aki lehet, hogy pasa volt a maga vármegyéjében ... Elnök: A képviselő urat ezért a kifejezésért rendreutasítom. (Feniczy Ignác: Nem volt pasa! — Kuna P. András: Nagyon népiSzerű ember volt ott!) Hegymegi Kiss Pál: A miniszter úr személyét semmi esetre sem akartam megsérteni, de eljárását és magatartását (Büchler József: Basáskodott!) velünk szemben és azokkal szemben, akik itt választókat képviselünk, (Ügy van! Ügy van! a bal-és a szélsőbaloldalon.) akik nem úgy, mint ahogyan ő Rétságon szerezte meg a mandátumát, hanem tiszta mandátummal állunk itt, (Ügy van! Ügy van! a bal- és szélsőbaloldalon.) megszégyenítőnek és tiszteletlennek találjuk. (Úgy van! Ügy van! a balés a szélsőbaloldalon. — Káger József: Az a mandátum tisztább, mint az úré! — EUenmondások a szélsőbaloldalon. — Györki Imre: Baranyai különítmény!) T- képviselőtársam, nekem az időm rövid, de ha kívánja, hajlandó vagyok a legutóbbi rétsági választás lefolyását előadni. (Zaj. — Kun Béla: Hosszabbítást! — Kuna P. András: Mindig haragszik! — Feniczy Ignác: Ez a napirendhez tartozik? — Felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon: Oda!) Elnök: Csendet kérek! (Peyer Károly: Minden piszkos mandátumot egyenként teregetünk ki! Ide fogjuk hozni! Majd bebizonyítom, hogy igazat mondtam! — Eckhardt Tibor: Mindennap idehozzuk! Kivétel nélkül mindennap idehozzuk! — Peyer Károly: Mindennap itt lesz négy piszkos mandátum! — Zaj.) Csendet kérek! (Peyer Károly: Négy piszkos mandátum