Képviselőházi napló, 1931. III. kötet • 1931. november 26. - 1934. december 22.

Ülésnapok - 1931-32

160 Az országgyűlés képviselőházának $2. hetünk el máról holnapra a nélkül, hogy a ki­tűzött célt elértük volna, amiknek megtartását az ország fennmaradása érdekében minden esz­közzel és minden áldozat árán is meggátolni kell.» (Fábián Béla: Hány éve kiabálom én ezt itt a Házban!) T. Ház! Tudjuk nagyon jol, hogy a kor­mánynak — itt hangzott el Vargha államtitkár úr nyilatkozata — az ,a szándéka, hogy ilyen vi­dékeken kivételeket statuáljon. Itt van a kezem­ben éppen az Ínséges vidékre vonatkozólag .a kormány 138.400. sz, rendelete, de ezt a rende­letet a vidéken nem ismerik, mert épp ezek nem lesznek publikálva, éppen úgy nem, mint a többi humánus rendeletek, mint például az adósvédelmi intézkedések stb. De különben is, ha valaki az adó befizetésének elhalasztását akarja kérni, akkor körülbelül négy pengőt kell fizetnie, ennyi pénzt pedig ma egy faluban alig lehet összeszedni. (Ügy van! balfelol.) En bátor vagyok kérni a kormányt arra, hogy teljes erővel és a legkíméletlenebb eszkö­zökkel járjon el azokkal szemben, ,akik tudná­nak fizetni, de nem akarnak, (Elénk helyeslés.) de azokkal szemben, akik Ínségesek, akik Ínsé­ges vidékeken élnek és pénzhez jutni nem tud­nak, akik az éhenhalás előtt állanak, kivételt statuáljon és emberséges elbánást rendeljen el. Az elnök úr napirendi indítványát fogadom el. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök: Szólásra következik? Takách Géza jegyző: Hegymegi Kiss Pál! Hegymegi Kiss Pál: T. Képviselőház! Ez­előtt három hónappal, amikor Károlyi Gyula I gróf miniszterelnök úr elfoglalta helyét, az egész Házban általános jóindulatú várakozás volt a kormány tevékenysége iránt. Ma itt sú­lyos és nehéz pillanatok között Friedrich Ist­ván t. képviselőtársam gyönyörű beszédében közihelyeslés mellett — mert egyetlen egy köz­beszólást sem hallottam — hívta fel Károlyi Gyula gróf miniszterelnököt, hogy az ország érdekében azonnal változtasson ezen a helyze­ten és ha nem tud, abban az esetben hagyja el a helyét. Tényleg az a tanácstalanság és programm­talanság, és az intézkedéseknek az a sorozata, (Zaj.) amely minden foglalkozási ágat elkese­rít, legutóbb a nyugdíjasokat is szinte fellází­totta a kormány ellen. Azokról a krudélis intéz­kedésekről van szó, amelyeknek sokszor a cél­zatát sem láttuk és amelyeket a magunk részé­ről teljes mértékben antiszociálisaknak is tar­tunk. Ma már a helyzet az, ezt el kell nyíltan .ismerni és tessék képviselőtársaimnak is meg­figyelni kerületükben, hogy a lakosság legna­gyobb része a legszélsőbb irányba csapódik át, mert azt tapasztalja, különösen a polgári poli­tikusok részéről, hogy nem teljesítik kötelessé­güket,, (Kun Béla: Nem engedi a kormány!) nem világosítják fel őket és nem engedik sem a városokban, sem a falvakban az érdekeltsé­gek felszólalását a rájuk kirótt súlyos terhek­kel szemben. Ilyen körülmények között, amikor ez két­ségtelenül így van, ennek a kormánynak bel­ügyminisztere, egy merényletre való hivatko­zással, a gyülekezési jogot az egész országban felfüggeszti, elkobozza, ezzel lehetetlenné teszi, hogy a felvilágosítás munkáját elvégezzük a mai nehéz viszonyok között, amikor már nem arról van szó, hogy az egységespárt, vagy nem tudom milyen párt jöjjön uralomra, hanem arról van szó, hogy megtartjuk-e a magyar vidék lakosságát a polgári és nemzeti gondo­latnak. A belügyminiszter úr jóvoltából tehát nin- i ülése 19$ 1 december S-án, csütörtökön. csen módunkban a vidéken gyűléseken felszó­lalni, szervezkedni. (Kun Béla: Párthatalmi féltékenységből csinálják ezt az urak! — Friedrich István: Nem helyes ez! — Kuna P. András: Halljuk a szónokot!) Párthatalmi fél­tékenységből teszik ezt azért, mert nekik, úgy látszik, kellemetlen az igazságok megmondása, amelyek a terheket viselő lakosság részéről kétségtelenül feltörnek. Egy földalatti szervez­kedés folyik e miatt, amelynek a parlament egyetlen egy legitim pártja sem lesz majd ura, egy olyan elkeseredés, hogy nem kell itt a bel­ügyminiszter úrnak mondvacsinált csoesó­bácsiszerű puccstervekkel mulattatni bennün­ket, mert olyan általános elkeseredés lesz, amelytől én a nemzeti és polgári gondolatot féltem. (Zaj.) Erre felhívtuk a kormány figyelmét és tudom azt is, hogy képviselőtársaim közül töb­ben felkeresték a kormány vezetőit is és rámu­tattak erre a helyzetre. De a tegnapi napon, miután a belügyminiszter úr, úgy látszik, hajt­hatatlan, 14 interpellációban az ország külön­böző részéről való terepfelvételek alapján be akartuk neki itt mutatni, milyen most a hely­zet a vidéken és hogy nagyon is szükség van a polgári és nemzeti gondolat érdekében azokra a felvilágosító gyűlésekre, amelyek egyfelől rendőrileg kétségtelenül ellenőrizhetők, más­felől sokkal kevésbbé veszélyesek, mint a titok­zatos malomalatti szervezkedés titkos és fize­tett agitátorai útján. S akkor végtelen sajnálatunkra a belügy­miniszter úr meg sem jelent itt a parlament­ben és az ellenzéki képviselőknek az az inter­pellálási joga, amelyekkel a sérelmekre reá­mutathatnak, a belügyminiszter úr magatar­tása folytán teljesen illuzóriussá vált. Mi ezt nem értjük, mert a legutóbbi 10 esztendő alatt sem tapasztaltuk a fumigálásnak ezt a mód­szerét, amelyet ez a t. miniszter úr megenged magának, aki lehet, hogy pasa volt a maga vármegyéjében ... Elnök: A képviselő urat ezért a kifeje­zésért rendreutasítom. (Feniczy Ignác: Nem volt pasa! — Kuna P. András: Nagyon nép­iSzerű ember volt ott!) Hegymegi Kiss Pál: A miniszter úr szemé­lyét semmi esetre sem akartam megsérteni, de eljárását és magatartását (Büchler József: Basáskodott!) velünk szemben és azokkal szem­ben, akik itt választókat képviselünk, (Ügy van! Ügy van! a bal-és a szélsőbaloldalon.) akik nem úgy, mint ahogyan ő Rétságon szerezte meg a mandátumát, hanem tiszta mandátum­mal állunk itt, (Ügy van! Ügy van! a bal- és szélsőbaloldalon.) megszégyenítőnek és tiszte­letlennek találjuk. (Úgy van! Ügy van! a bal­és a szélsőbaloldalon. — Káger József: Az a man­dátum tisztább, mint az úré! — EUenmondá­sok a szélsőbaloldalon. — Györki Imre: Bara­nyai különítmény!) T- képviselőtársam, nekem az időm rövid, de ha kívánja, hajlandó vagyok a legutóbbi rétsági választás lefolyását előadni. (Zaj. — Kun Béla: Hosszabbítást! — Kuna P. András: Mindig haragszik! — Feniczy Ignác: Ez a napirendhez tartozik? — Felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon: Oda!) Elnök: Csendet kérek! (Peyer Károly: Min­den piszkos mandátumot egyenként teregetünk ki! Ide fogjuk hozni! Majd bebizonyítom, hogy igazat mondtam! — Eckhardt Tibor: Minden­nap idehozzuk! Kivétel nélkül mindennap ide­hozzuk! — Peyer Károly: Mindennap itt lesz négy piszkos mandátum! — Zaj.) Csendet ké­rek! (Peyer Károly: Négy piszkos mandátum

Next

/
Oldalképek
Tartalom