Képviselőházi napló, 1931. III. kötet • 1931. november 26. - 1934. december 22.

Ülésnapok - 1931-31

Az országgyűlés képviselőházának 31. Más kormányzat alatt!) és ha meg is nehezül- . tek ott is a viszonyok, de azt hiszem, pártkü­lönbség nélkül egyetérthetünk abban, hogy Anglia és Amerika ma is hasonlíthatatlanul jobb^ gazdasági és pénzügyi viszonyok között (Mojzes János: Jobb erkölcsi viszonyok kö­zött!) van, mint Magyarország; azonkívül egyik ország nyakába sem szakadtak olyan óriási aránytalan nagy számban a nyugdíja­sok, akiket RZ utódállamoknak kellett volna eltartaniuk és akiket most ennek a csonknak és roncsnak kell eltartania. (Ügy van! Ügy van!) De tökéletesen egyetértek előttem szólott t. képviselőtársammal abban is, hogy ha áldoza­tot kell hozni, történjék ez az áldozathozatal az egyenlő teherviselőképesség alapján (Büch­ler József: Az idegen tábornokoktól vegyék el a nyugdíjat, ne a szegény nyugdíjasoktól!) és elsősorban nyúljunk hozzá a dupla fizetések­hez, vagy dupla nyugdíjakhoz és ha már senki nem kap dupla fizetést, vagy dupla nyugdíjat és ha már a nagyobb fizetéseket és nagyobb nyugdíjakat is leszállítottuk, (Fábián Béla: Elfogadjuk a képviselő úr indítványát, csak tessék gyakorlattá átváltoztatni!) az után kerítsük a sort azokra, akik az alsóbb kate­góriákban élnek, sőt nem is élnek, hanem ve­getálnak. (Büchler József: Ez már ismert gra­mofón-lemez!) (Az elnöki széket Czettler Jenő foglalja el.) T. képviselőtársam, ha egy gramofon-le­mezt rátesznek a gramofonra és kifogásolni tetszik, hogy én arra válaszolni kívánok, vagy pláne, hogy egyetértek azzal a melódiával: ak­kor, azt hiszem, a t. képviselő úr saját gra­mofon-lemezüket kifogásolja és ócsárolja. (De­ürltség a jobboldalon.) En tehát, igenis, egyetértek az előttem szólott képviselő úrral abban, hogy pártkér­dést ebből annál kevésbbé lehet csinálni, mert hiszen pártpolitikától mentes közgazdasági és pénzügyi politika kell, hogy legyen ebben a Házban és országban. (Mojzes János: Mutas­sák meg cselekedetekben!) Azt hiszem, hogyha ebből a kérdésből szenvedélyes vitát nem csi­nálunk, egyet fogunk érteni és meg fogjuk tudni oldani ezt a fontos kérdést az ország ér­dekében; meg fogjuk tudni oldani úgy, hogy egyfelől a pénzügyi és gazdasági válságot is leküzdjük, másfelől pedig nem tesszük lehetet­lenné a megélhetést azok számára, akik a ma még talán csonkítatlan, vagy már eddig meg­csonkított nyugdíjukból is csak tengetni tud­ják életüket, amit megérez úgy az ipar, mint a mezőgazdasági termelési ág, mint pedig a kereskedelem. (Ügy van! Ügy van!) Mert hi­szen lehetetlen gazdasági politikát, lehetetlen egészséges, arra épített pénzügyi politikát folytatni, ha mi egyben r nem gondoskodunk arról is, hogy a fogyasztó tömegek is a terme­lés szolgálatába álljanak. (Ügy van! Ügy van!) Ezek előrebocsátása után ismételten kije­lentem, hogy az elnök úr napirendi indítvá­nyát annál is inkább elfogadom, mert meg vagyok győződve arról, hogy annak letárgya­lása ugyanazt a célt kívánja szolgálni, ame­lyet az én előttem szólott t. képviselőtársam is elfogadott. (Élénk helyeslés és taps a jobb­oldalon.) Elnök: Szólásra következik? Takách Géza jegyző: Hegymegi Kiss Pál! Hegymegi Kiss Pál: T. Képviselőház! (Hall­juk! Halljuk) Nem akarom tovább folytatni azt, amit igen t. előttemt szólott képviselőtársam 1931 december 2-án, szerdán. 123 elkezdett, hanem csupán az igazságügyminisz­ter úr kijelentéseire vonatkozólag kívánok egy pár szóval reflektálni. Amint hallottuk a mi­niszterelnök úr szájából is, mindig azt méltóz­tatnak mondani, hogy a választási cselekmé­nyekre vonatkozólag konkrétumokat adjunk. Hát Bethlen István gróf miniszterelnök úrnak közvetlenül a választás után Eckhardt Tibor képviselőtársam egy húszoldal terjedelmű fel­jelentést adott be, teljesen konkrét adatokkal. Ezeket a volt miniszterelnök úr átvette, (Büchler József: Az utódja fiókjában vannak) ezért ké­rem az igazságügyminiszter urat, mivel ezen feljelentések régebbi vonatkozásúak, méltóztas­sék nyilatkozni, hogy történt-e ebben a tekintet­ben intézkedés? En különben az igazságügy­miniszter urat arra kérem, méltóztassék az egyes királyi ügyészségeknél megállapítani, hogy az ellenzék részéről a választások után hány feljelentést adtak be. Csak egy statiszti­kát kérek, (Mojzes János: Hány van elintézve?) és méltóztassék megállapítani a mai napon, hogy ezen feljelentések között van-e egyetlen­egy is, amelyre vonatkozólag eljárás indult meg. (ZSsitvay Tibor igazságügyminszter: Ná­lam mind vagy elintéztetett, vagy folyamat­ban van! Százakra megy a számuk! — Mojzes János: Hányat toroltak meg? — Eckhardt Tibor: Ki hiszi el ezeket? —; Fábián Béla: Becsuktak valakit? — Eckhardt Tibor: Senkit sem büntettek meg!) Ne méltóztassanak úgy érteni, hogy «a vádat nem veszem át», vagy «a vádat elejtem», hanem méltóztassék egyetlen­egy olyan esetre is rámutatni, ahol az ellen­zék panasza vagy feljelentése folytán most a választások után eljárást indítottak, (Büchler József: Kit mozdítottak el a helyéről?) akár hatósági közegek ellen, akár azok ellen, akik választási bűncselekményeket követtek el. (Fá­bián Béla: En is tettem feljelentést, kaptam is rá választ, majd megmutatom.) Boldog volnék, ha az igazságügyminiszter úr csak egy adatot is tudna mondani, mert eddig csak azt tapasz­taljuk, hogy azokat, akik az ellenzék mellett foglaltak állást, sok helyen alkalmazásukból is elbocsátották, (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) és azt tapasztaljuk, hogy olyan funkcionáriusokat, akiknek ma másutt volna a helyük, ezek után kitüntettek. (Mojzes János: A tiszántúli főispánok! — Igaz! Ügy van! Elénk helyeslés a baloldalon.) Elnök: Az igazságügyminiszter úr kíván szólani. Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: T. Ház! En arra kérem előttem szólott t. képviselőtársa­mat, ne méltóztassék megfordítani a sorrendet: nem én vagyok köteles beigazolni, hogy hány­féle ügy van folyamatban és hogy melyik ügy­nek mi az eredménye, hanem méltóztassék pa­naszt tenni, hogy melyik az a feljelentett ügy, ameüyről nekem tudomásom volt és amellyel kapcsolatban eddig elmulasztottam volna, hogy a kötelességemet teljesítem. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon. — Felkiáltások a baloldalon: Nem erről van szó! — Felkiáltások a jobbolda­lon: Ez a lényeg! — Zaj. — Friedrich István: A volt miniszterelnök úr zsebretette!) Méltóz­tassanak tehát megmondani azt az ügyet, — mert nem az a kérdés, hogy ki mulasztott és mit mulasztott — amelyik megállott, vagy ame­lyik nem törvényes' úton folytattatott le. Mél­tóztassék meggyőződve lenni, hogy ha ilyen elő­fordult volna, — amit nem hiszek — a kormány teljes szigorával fog találkozni mind az a ha­tóság, ameily az ilyen ügyekben nem a törvény értelmében járt el. Ismétlem, méltóztassék ezt tudomásul venni. Nem bizalmat kérek, de azt a kötelességteljesí­18*

Next

/
Oldalképek
Tartalom