Képviselőházi napló, 1931. III. kötet • 1931. november 26. - 1934. december 22.

Ülésnapok - 1931-37

••• 358 Az országgyűlés képviselőházának 37, akkor indítványoztuk azt a rendelkezést, hogy a kiosztott földek haszonbére katasztrális holdanként évi egy métermázsa búzában maxilandó, (Mojzes János: Meg kellett volna maradni búzalapon!) úgyhogy a vételár maximuma is méltányosan megállapíttassék. (Mojzes János: Ez lett volna a helyes!) Ezt az indítványunkat a pártközi konferencia, illetőleg a kormány elutasította és kijelentették, hogy a földreforméi;]árast be kell fejezni, pontot kell tenni utána. Sok^ évvel ezelőtt volt ez a pártközi konferencia és most megint tárgyalunk egy törvényjavaslatot, amely arról szól, hogy a már akkor befejezni szándékolt földreform még tovább folyjék és azt a bíróságot, amely ezzel a reformmal foglalkozott, -még továbbra is életben kell tartani és életidejét egypár esztendővel meg kell hosszabbítani. (Mojzes János: Na- < gyón lassú haldoklás ez! — Tauf fer Gábor: Talán a bűneit akarja 'most levezekelni. — Zaj.) • Aimint említettem, a magyar agrármozgalomnak a földből kinőtt vezére, nagyatádi Szabó István volt a földmívelésügyi miniszter abban az időben, ő ült a földmívelésügyi miniszter piros bársony székében. Nem tudtuk lélektanilag megfejteni, hogy az ő minisztersége alatt (Kun Béla: Hová lettek Nagyatádi programmpontjai?) hogyan lehet ilyen földreformot megvalósítani, amelyet imintha szánt-szándékkal azért csináltak volna így, (Tauf

fer Gábor: Vakulj magyar!) hogy a földreform gondolatát Magyarországon minden időre lej arassák. (Egy hang a baloldalon: Meg akarták mindenkivel utáltatni! ) Sokszor interpelláltuk boldogult Nagyatádi Szabó Istvánt és nagyatádi Szabó István felszólalásainkra egy alkalommal itt a miniszteri székből azt a kijelentést tette,»hogy mindaddig, amíg ő a földmívelésügyi miniszter, a mezőgazdasági proletariátusnak sem politikai, sem gazdasági szervezkedését nem engedi meg. Mi akkor megdöbbenéssel és valósággal szomorúsággal vettük tudomásul nagyatádi Szabó Istvánnak ezt a kijelentését. Ezt nem azért hozom én most fel, hogy az ő emlékét háborítsam ezzel a talán meggondolatlanul, talán hirtelenül tett kijelentésének fölemlítésével, sőt ellenkezőleg, ezért hozom ezt fel, mert nagyatádi Szabó István ezt az álláspontot utóbb megváltoztatta és éppen a földbirtokreform kérdésében elhatározó lépésre készült. Együtt voltunk egy este nagyatádi Szabó Istvánnal, aki akkor még földmívelésügyi miniszter volt. Kégi politikai barátai és bizalmasai alkották a társaságot és több előzetes megbeszélés eredményeképpen kölcsönösen megállapítottuk, nagyatádi Szabó István is elismerte, hogy ez a földreform egy teljesen elhibázott dolog, hogy ez a földreform a magyar • nép helyzetén^ nem segít. Akkor ezen a találkozáson nagyatádi Szabó István, aki gyalog jött oda, hogy feltűnést ne keltsen, kijelentette nekünk, hogy ebben a kérdésben elhatározó, döntő nyilatkozatot tesz. Megkért bennünket, baloldali barátait, hogy interpelláljuk meg a földreform kérdésében itt a nemzetgyűlésen és ő erre meg fogja tenni azt a kijelentést, amelyre már régóta készül. Ez meg is történt a megbeszélés alapján. (Halljuk! Halljuk! half elől.) (Az elnöki széket Czettler Jenő foglalja el.) Erről az oldalról el is hangzott az interpelláció, a felszólítás nagyatádi Szabó Istvánhoz, hogy mit szól ő a földreformhoz, amikor ezek a kétségbeejtő eredmények már szemmel látha- l ülése 1931 december 12-én, szombaton. tók. Akkor nagyatádi Szabó István felemelkedett és kijelentette, hogy a földreformot nem tudta úgy megcsinálni, ahogy a terv az ő lelkében élt, (Kun Béla: Kik voltak a kerékkötők?) mert őt ebben megakadályozták, az ő szándékait elgáncsolták. (Felkiáltások balfelől: Kik?) Ezért elhatározta magában, hogy ennek levonja a konzekvenciáját s lemond a földmívelésügyi miniszterségről, — csinálja a dolgot tovább más, akinek lelkiismerete el tudja viselni. {Mojzes János: Mikor volt ez!) Talán egy hónappal a halála előtt történt itt a Házban. (Zaj. — Meskó Zoltán: En interpelláltam!) Ügy van! Meskó Zoltán terjesztette elő a baloldali agrár ellenzék részéről ezt az interpellációt. Nagyatádi Szabó István akkor kijelentette, hogy a földreform ügye őt annyira bántja.... (Meskó Zoltán: Azt mondta, «Nem bírom tovább!») ...hogy ő már nem bírja tovább és ezért a földmívelési kormány éléről visszavonul. Sajnálatos, hogy nagyatádi Szabó István ezt a szándékát nem tudta megvalósítani, mert megakadályozta benne nemsokára bekövetkezett sajnálatos halála. (Zaj.) Tehát maga a földreform atyja, nagyatádi Szabó István tette ezt a megállapítást rövid idővel a halála előtt arról a földreformról, amelyet itt Magyarországon az utóbbi tíz 'esztendőben véghezvittek. Mi is megittak a levét annak, hogy annyira napirenden tartottuk állandóan a földreform kérdését, mert amint az köztudomású, az akkori képviselők, akik^ a baloldalon az agrár ellenzéket képviselték, szintén halálra lettek ítélve. Az 1926-os választáson a legutolsó emberig kiirtották őket. Csak azok maradtak életben, akik időközben egy kis saszé-kroazét tettek itt ebben a __te" rémben a jobboldal felé. (Meskó Zoltán: Önvédelmi harc volt! — Derültség és zaj balfelől) Temesváry Imre t. képviselőtársunk november 20-iki interpellációjában azt kérte a kormánytól, vegye tekintetbe ezeket a lehetetlen állapotokat, ezeket az elviselhetetlen annuitásokat, amelyek a méltányosan követelhető évi törlesztések sokszorosát teszik ki, amelyeket józan államkincstár, józan gazdálkodás egyáltalán nem is kívánthat a földhözjuttatottaktól, mert akkor az sül ki, hogy egyáltalán nem fizethetnek. Erre Vargha államtitkár úr, t. képviselőtársunk kijelentette, hogy a kormány méltányolja ezeket a kívánságokat. (Dinich Vidor: Mi történt azóta a kormánynyal? — Egy hang balfelől: Téglássy esett a fejére! — Derültség és zaj.) Azt mondotta, hogy a kormány méltányolja ezeket a kívánságokat és törvényhozási úton akarja Temesváry Imre kívánságait honorálni. Kijelentette a pénzügyi államtitkár úr azt, hogy még Temesváry Imrének azt a kívánságát is lehetőleg teljesíteni fogják, hogy az így származó károsodás egy részét áthárítják a megváltást szenvedett földbirtokosokra, vagyis hogy ami még jár nekik, amit még készpénzben nem kaptak meg — nem tudom, hogy készpénzkövetelésük áll-e még fenn vagy csak kötvénykövetelésük van — ezekből a járandóságaikból is egy bizonyos részt vissza fognak tartani és azt a kulcsot, amit a megváltást szenvedettekkel szemben alkalmaznak a föld értékének leszállításánál, alkalmazni fogja az államkincstár a vagyonváltság-földekre nézve is. Nem tudom, milyen stádiumban van ez a törvényjavaslat, készül-e vagy tényleg szándékoznak-e idehozni az országgyűlés elé, de mindenesetre kívánatos