Képviselőházi napló, 1931. III. kötet • 1931. november 26. - 1934. december 22.

Ülésnapok - 1931-37

Az országgyűlés képviselőházának 37. volna, ha minél hamarabb szerencsénk volna hozzá, mert ez a földhözjutatottak körében bizonyos megnyugvást keltene. Annál inkább szükség volna erre, mert az államtitkár úrnak egy 'másik nyilatkozata, amelyet nem is tekinthetek lapsus linguae-nél egyébnek, nagy nyugtalanságot keltett a földhöziuttatottak körében. Az államtitkár úr azt mondta, hogy akik nem fizetik meg a haszonbért, azokat irgalmatlanul ki fogják dobálni a földből.- (Mojzes János: Szép kis bíztatás!) A mai szociális helyzetben és a mai gazdasági viszonyok közt ez a nyilatkozat sem nem igazságos, sem nem alkalomszerű. Akkor, mikor a bajba jutott gazdákat, tehát azokat, akik gazdaságilag aránylag jobb helyzetben voltak, mint a földhözjuttatottak, mert hitelt tudtak igénybevenni, üzleti összeköttetéseik voltak — szanálni óhajtja az országgyűlés és a kormány s velük szemben megváló sí tj moratórium gondolatát, amint hogy már tényleg meg is valósította, ugyanakkor az elesett emberek százezreire halálos ítéletet mondani ugyanazon gazdasági és pénzügyi viszonyok közt és azt mondani, hogy aki pedig meg nem fizeti a hátralékát, azt irgalmatlanul kidobjuk a földből, ez — nem akarok súlyosabb kifejezést használni — nem alkalomszerű nyilatkozat a mai szociális viszonyok között, de nem is igazságos. Éppen azért, hogy ez a rossz hangulat megszűnjék a földhözjuttatottak közt, akiknek nagy többsége hátralékos, ha tehát a pénzügyi államtitkár úrnak elgondolását végrehajtanék, a földhözjuttatottak egész tömegének kiakolbólításáról lenne szó, hogy ezeket a tömegeket megnyugtassuk, én egy indítványt terjesztek a Képviselőház elé, amelynek értelmében oly jogszabályt óhajtanék statuálni, hogy vételár- vagy haszonbérhátralék címén senki se mozdítható ki a neki juttatott ingatlanból mindaddig, míg a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válság tart, (Helyeslés a baloldalon.) és azt az időpontot, amelyben ez a korlátozás megszűnik, ,a kormány előterjesztésére az országgyűlés állapítja meg. (Helyeslés a baloldalon.) Ez tehát ugyanazt a kedvezményt óhajtja biztosítani a sokkal szegényebb, elesettebb földhöz juttatottak számára, amit már a törvényhozás . bölesesége és a kormány jóindulata a bajbajutott gazdák számára statuált. Semmiféle szempont ennek a határidőben meg nem állapított 'moratóriumi eszmének életbeléptetése ellen fel nem hozható, sőt a mai pénzügyi és gazdasági viszonyok egyenesen kötelességünkké teszik, hogy megállapítsuk, törvényben mondjukki, hogy .amíg ez a pénzügyi és gazdasági válság tart, a neki juttatott föld birtoklásából senki Magyarországon ki neim mozdítható. (Mojzes János: Akit pedig kimozdítottak, helyezzék vissza!) Ez ellen az indítványom ellen fel lehetne hozni azt, hogy ebben voltaképpen az az intenció jut kifejezésre, hogy ne fizessenek a földhözjuttatottak. Ez azonban nem volna alapos kifogás, mert a magyar ember, ha nincs rákényszerítve, nem szaporítja, az adósságát, ha nincs rákényszerítve, nem tes'zi el a következő esztendőre ennek az évnek a terheit. (Mojzes János: Es ha bírja, akkor kifizeti!) Ha módjában áll, ha tehetsége van hozzá, az esedékességkor az illető részletet kifizeti. De ennek a kimozdítás elleni általános biztosításnak azért is igen nagy értelme volna, mert hiszen éppen a pénzügyi államtitkár úr ülése 1931 december 12-én, szombaton. 359 •mondotta, hogy törvényjavaslatban kívánnak gondoskodni a földhözjuttatottak érdekeiről olyan irányban, (Halljuk! bal felől.) ahogyan Temesváry Imre t. képviselőtársunk elmondotta. (Vargha Imre államtitkár: Máskép nem is lehet!) Ha a kormány, igen helyesen — ezt elismerem, sőt köszönettel is adózom érte — a földhözjuttatottak terheit le akarja szállítani és erre vonatkozó törvényhozási intézkedést tervez, (Mojzes János: Még karácsony előtt kellene ezt idehozni!) ugyanakkor azonban nem gondoskodni arról, hogy ugyanazon idő alatt pedig, amíg ebből a javaslatból törvény lehet, az eddigi, a kormány által is túlmágasaknak elismert annuitások nem fizetése miatt ki ne legyenek mozdíthatók ezek az emberek, ez egy teljesen igazságtalan eljárásra vezet,.mert meg-* történhetik, hogy ugyanazon idő alatt a földhözjuttatottak egész tömegét távolítják el, (Mojzes János: Addig is függesszék fel a kimozdításokat) amíg a kedvezőbb feltételek be nem következnek. En tehát nagyon kérem a kormány illetékes tagjait, imagát az államtitkár urat is, szí«, veskedjék megfontolás tárgyává tenni ezt az indítványomat, amelynek még különös jelentőséget kölcsönöz az, hogy én ezt nem a magam fejéből, nem a magam nevében terjeszteim a Képviselőház elé, (Mojzes János: Közkívánság ez!) hanem a független kisgazda, földmunkás és polgári agrárpártnak együttes indítványa ez, mert én ezt az indítványt ennek a pártnak megbízásából terjesztem a Képviselőház elé. (Mojzes János: Több százezer földhözjuttatott kívánsága!) Arra nem is kell hivatkoznom, hogy ez az indítvány az Összes földhözjuttatottak érdekét szolgálja. Ennek az indítványnak elfogadásába beleszólása van Zsitvay Tibor igazságügyminiszter úrnak is. Az a szociális, megértő szellem, amely az utóbbi félesztendő alatt az ilyen természetű kérdésekben az ő részéről megnyilatkozott, (Mojzes János: Ázért^ akarták megbuktatni!) amelynél fogva mindjárt, amikor a nyáron az első ülések egyikén {Mojzes János: Saját pártja^ akarta megbuktatni!) előterjesztettem egy kérelmet itt a Képviselőházban, hogy intézkedjék az iránt a lehetetlen gyakorlat iránt, amely hirtelen lábrakapott az országban, hogy azoknak a gazdáknak termését és gazdasági felszerelését, akiknek a földteherrendező országos bíróság az ügyeit már akceptálta, tehát az elintézendők közé sorozta, ne foglaltathassák le a hitelezők és az illető megélhetését ne tegyék ezáltal lehetetlenné — mondom, amikor ezt a kérelmemet előterjesztetten!, Zsitvay igazságügyminiszter úr megígérte ennek a kérdésnek rendezését és i|gen rövid idő alatt, néhány nap múlva ki is adta azt a rendeletét, úgynevezett adósvédelmi rendeletét, amelyért minden tárgyilagos és komoly bíráló részéről őt csak a legteljesebb elismerés illetheti meg. Éppen ezért nagyon kérem most is az igazságügyminiszter urat, hogy a dolog érdemét tekintve, ezt az irányzatát tovább folytatva és kiépítve^ az adósvédeimi eszme szempontjából mérlegelje fontossága szerint ezt az indítványunkat és szíveskedjék magáévá tenni. Talán mondanom sem kell, hogy ugyanilyen mértékben elfogadásra ajánlom azokat az indítványokat, amelyet Sándor István t. képviselőtársam terjesztett be a törvényjavaslat egyes intézkedéseinek módosítására. Sándor István t. barátom, is pártunk nevében terjesztette be módosító indítványait. Ezek annak megakadályozását szolgálják, hogy ne bízassék a földből való kimozdítás és az új juttatás joga. most közigazgatási szervekre. Maga a tör-