Képviselőházi napló, 1931. III. kötet • 1931. november 26. - 1934. december 22.

Ülésnapok - 1931-28

Az országgyűlés képviselőházának 28. ü latban most ismét megfontolás tárgyává teheti majd a magyar törvényhozás, hogy megmaradhat-e a köztisztviselők fegyelmi jogának szabályozása abban a keretben, amelyben van. (Ügy van! Ügy van! balfelől.) En azt állítom, hogy ma már elérkezett az utolsó órája, annak, hogy itt rendet teremtsünk és megfelelő garanciák mellett biztosítsuk a fegyelmi eljárások lefolytatását. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon,) Végeredményben természetesen nem oktrojálhatom a nézetemet senkire, csak felvetem, hogy véleményem szerint nagy megnyugvást fog kelteni, ha a fegyelmi ügyek végső fórumon a független bíróság (Egy hang balfelől: A közigazgatási bíróság!), mindenesetre bírói fórum elbírálása alá kerülnek. Teljesen lehetetlen az, hogy régi, sokszor évszázadokra, de mindenesetre évtizedekre visszamenő jogelvek alapján, esetleg elavult jogszabályok alkalmazásával hozzon egy ember ítéletet, olyan ügyben, amelyben azután semmiféle appelláta nincs, legfeljebb a parlamentáris életben gyakran elvileg létező, tényleg azonban nem működő szokások alapján esetleg előállhat a reparáció. (Gál Jenő: Nyilvánosság kell, nem pedig titkos vizsgálat!) En azt hiszem, fontos közérdek az, hogy ez a törvényhozás megmutassa azt, hogy nem akar eltussolni semmit sem, (Fábián Béla: Nem enged!) nem akar megtorlatlanul hagyni szabálytalanságokat és nem akar semmiféle protekciót osztogatni. (Helyeslés a baloldalon.) Ezt meg lehetett volna csinálni máskép. Most már innen-onnan egy év elmúlt s a reparáció nem történt meg. Azt hiszem, az iniciatívánál többet, ma már az ügynek kezelését a parlamentnek kezébe kell vennie, {Helyeslés a baloldalon) ami, véleményem szerint, nem jelenti azt, hogy mi arra az ügykörre is

v amelyre elsősorban az illetékes magyar bíróság illetékes, magunkhoz vonjuk a vizsgálatot, illetve az intézikedési jogot. Ettől függetlenül, illetve ezzel parallel, szerintem, igenis szükség van arra, hogy mi ezekre az eddig előttünk mindenesetre nem teljes nyíltsággal megmutatott dolgokra és ügyekre vonatkozóan egyszer már betekintést nyerjünk, és az egész ország közvéleménye ne lássa ezt a kérdést abban a homályban, ahogy a mai adott helyzetben az eddigi ismeretek alapján kell, hogy lássa, mert ezt az egész komplexust tisztán azok után, amik megtörténtek, amik elhangzottak, amik Írásban megjelentek, senki sem képes látni. A tisztánlátás pedig, ha valamikor szükséges volt, véleményem szerint szükséges akkor, amikor itt ez az ország kritikus helyzetben van, és amikor igenis, ne mondjuk talán, hogy fokozott közéleti etikára, de legalább minimális közéleti etikára szükség van, (Ügy van! Ügy van! Taps a baloldalon.) ez pedig azt kívánja, hogy egyszer már tisztán lássunk. (Helyeslés a baloldalon. — Farkasfalvi Farkas Géza: Nem elégszem meg a minimálissal!) Elnök: Szólásra következik? Patacsi Dénes jegyző: Herczegh Béla! Herczegh Béla: T. Képviselőház! Amikor a t. túloldalról jövő napirendi indítványokat hallom, sokszor eszembe jut <a múlt század hasonló évtizedeinek egy történelmi emléke. (Halljuk! Halljuk! — Györki Imre: Halljuk az emléket!) Azt mondotta Széchenyi István, aki a maga nagy nemzetépítő reformmunkáját akarta végezni, és aki egyáltalában nem hízelgett a nemzeti hiúságoknak, hogy ennék a nemzetnek nagy hibája az, hogy itt mindenki építeni akar lése 1981 november ß6-an,. csütörtökön. 27 ugyan, de mindenki úgy akar építeni, hogy az ő építőkövén épüljön fel a nemzeti előrehaladás épülete, és inkább lerombolja vagy le* akarja rombolni azt is, ami már felépült, ha ez az építés nem az általa letett alapkövön történik. (Zaj a baloldalon.) Amit Széehenyi őszintén, a legjobb indulattal egyik nemzeti hibánknak tüntetett fel, ezt a nemzeti hibát tapasztalom én most igen gyakran. Bár elismerem, hogy joga és kötelessége az ellenzéknek az is, hogy a maga iniciatíváját is idehozza, de viszont mégis kell lenni egy munkaprogrammnak, amelynek alapján a Házat foglalkoztatni kell és lehet. (Hegymegi Kiss Pál: Még a szennyes ruhát is ki szokták mosni!) Éppen azért kérte a t. túloldal is az országgyűlés összehívását, hogy a nehéz, mindnyájunkat égető gazdasági bajokat tárgyaljuk és hogy ezeken a gazdasági bajokon igyekezzünk szerény módunk és lehetőségeink szerint segíteni. Ettől a programúitól eltérni kár és vétek volna. A jelen esetben Farkas Tibor indítványával nem is tartanám magokoltnak, hogy a gazdasági kérdések tárgyalásától eltérjünk. Méltóztatnak nagyon jól tudni, hogy a népjóléti minisztérium ügyeiben — elismerem én is, hogy sok beszéd folyik az országban ezekről a dolgokról — egy házi vizsgálat tartatott, egy fegyelmi vizsgálat indult meg, és ez a fegyelmi vizsgálat még most is folyamatban van. Az én elgondolásom, az én véleményem az, hogy a fegyelmi vizsgálat eddigi eljárása mindnyájunkra megnyugtató lehet és nincs semmi okunk arra, hogy jogos fórumától, a fegyelmi hatóságtól ezt az ügyet elvonjuk és egy parlamenti vizsgálóbizottság elé terjesszük. (Mozgás a baloldalon.) Ha ezen vizsgálat során netalán merülnének fel olyan jelenségek, amelyek azt mutatnák, hogy a fegyelmi vétségen túlmenő büntetőjogi .következményei is lehetnek az elkövetett cselekményeknek, semmi ok nincs arra, hogy a megfelelő büntető fórum elé is ne kerüljön a kérdés. (Kun Béla: A parlamenti vizsgálóbizottság mindenesetre szükséges! Ez a legkisebb, amit tenni lehet!) Egy parlamenti vizsgálóbizottság működésének és eljárásának azonban semmi szankciója nem volna... (Kun Béla: Dehogy nem! Az igazlátás!) — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! (Egy hang a középen: Nem bíznám ezt a politikára!) Herczegh Béla: ... és egészen természetszerűen nem lehetne olyan megnyugtató hatása, mint amilyen megnyugtató hatása lehet egy szabályszerűen, szigorúan lefolytatott fegyelmi eljárásnak és — ha szükség lenne arra — egy megfelelően lefolytatott büntető eljárásnak. (Zaj balfelől.) Elnök: Csendet kérek! Herczegh Béla: Mindezekre való tekintettel arra kérem a t. Házat, méltóztassék az elnöki napirendi indítványt elfogadni. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Szólásra következik? Patacsi Dénes jegyző: Turchányi Egon! Turchányi Egon: T. Képviselőház! A napirendi vitában én is minden politikai szempont fölé emelkedve óhajtok felszólalni. Előttem szólott t. képviselőtársam a gazdasági helyzetre hivatkozva Mvánta elutasítani Farkas Tibor, illetőleg Fábián Béla képviselőtársam napirendi indítványát. Az én álláspontom az, hogy gazdasági okokból az erkölcsi megnyugvás megteremtésének szükségességét elutasítani nem lehet. (Ügy van! Ügy van! balfelől.) Nagyon sokszor hallottam ebben a Házban min4*