Képviselőházi napló, 1931. III. kötet • 1931. november 26. - 1934. december 22.

Ülésnapok - 1931-36

ft Az országgyűlés képviselőházának 36. ülése 1931 december ll-én, pénteken. 331 egyetértek, meg kell állapítanom azt is, hogy mindazok az eredmények, amelyeket a földbirtokreform végrehajtása során elértünk, — ha ezeket eredményeknek lehet nevezni, — megközelítőleg sem érték el ezeket a célokat, mert az eddig végrehajtott földbirtokreform megközelítőleg sem érte el azt a mélységet, amelyet nemzeti, társadalmi és szociális szempontból ennek a> földreformnak nálunk el kellett volna érnie. , Az előadó úr hivatkozott Erdélyre, mint ahol a földbirtok megoszlása arányos és igazságos volt és mint ahol a románok mégis terjedelemre igen nagy területet vettek igénybe földbirtokpolitikai célokra. Az előadó úr ebből azt a következtetés vonja le, hogy ott,politikai szempontok voltak a dominálok, nálunk pedig szociális szempontok szerint hajtották végre a földreformot. Az én megítélésem a földbirtokreform tekintetében más, mint az előadó úré. Az ö szempontjukból ott helyesen jártak el. Bár nálunk hajtottak volna végre olyan földreformot a háború előtt. Ha megbolygatták volna a megkövesedett hitbizományi és nagybirtok-rendszert, akkor — állítom — viszonyaink másként alakultak volna, mert az egész ország élete arra a széles néprétegre támaszkodhatott volna, amely egyedül lehet alapja és talapzata az egészséges állami életnek. Szerte egész Európában gyökeres és mélyreható földbirtokpolitikai törekvéseket valósítottak meg. Egész Európában több mint 24 millió hektár területet osztottak fel a kisparasztság között. És ha megnézzük Európa mezőgazdasági birtokmegoszlási térképét, látjuk, hogy egész Európában megszűnt ma már a nagybirtok, amely nálunk még ezidőszerint is dacol minden haladással. (Úgy van! a szélsőbaloldalon.), meggyőződéssel vallom, hogy a magyarság, az egészséges magyar nemzeti eszme és gondolat, az ország kárára és veszedelmére. Ne magyarázza azt nekem senki, hogy egészséges birtokmegoszlás az, amelyet a Statisztikai Szemle még most, ennek a földbirtokreformnak végrehajtása után felsorol, amikor herceg Esterházynak még mindig 224.000 katasztrális hold földje van ebben az országban, amikor az emberek száz- és százezrei nem tudnak a'z országban gyökeret ereszteni. Ne mondja nekem senki, hogy egészséges a birtokmegoszlás és elérte a célját a földreform, amikor az 1000 holdon felüli nagybirtokok mintegy negyedrészét teszik az ország földbirtokterületének, az emberek száz- és százezrei nem tudnak egy talpalatnyi területhez jutni. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ne mondja azt nekem senki, hogy egészséges a birtokmegoszlásunk és a földbirtok-reformpolitika elérte nemzetmentő, társa dalommentő célját, mikor szerte egész Európában megszűnt a nagybirtok, (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.), míg nálunk rendületlenül áll és virágzik. Az az egészséges birtokpolitika tehát, amely végigszántotta egész Európát, nálunk mésr nem érte el a célját: itt csak ezután kell következni a hitbizományi rendszer megszüntetésének, amely anakronizmus, mint Károlyi Imre megállapította, és amely ma már egész Európában megszűnt. Még ezután következik a nagybirtokrendszer megszüntetése s csak ezután következik el az a nagy nemzetmentő munka, amely egyedül tudja megmenteni ezt az országot. Azután következhetik el, ha a parasztság hozzájut politikai jogaihoz és szabadságához. (Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Büchler József: Azért nem adják meg a titkos választójogot!) Nagyon örülök, hogy az előadó úr a kisbirtok mellett tört lándzsát az előadói székben, még a többtermelés szempontjából is, mert ezzel a mi álláspontunkat, a szociáldemokrátapárt álláspontját erősítette (Krüger Aladár előadó: A mi álláspoiitunkl) és igazolta. Mert én láttam és szomorúan tapasztaltam az utóbbi időben és különösen a földreform végrehajtásával kapcsolatban, hogy tendenciózusan terjesztették azt a felfogást, hogy a kisbirtok kevesebbet és rosszabbul termel, mint a nagybirtok, hogy a kisbirtok nem képes állani a versenyt a nagybirtokkal szemben. Számtalanszor hallottuk ezt a föidbirtokrefqrm végrehajtása során. Nem egy-két esetben szóvátettem a földmívelésügyi miniszter úrnak ezekben a kérdésekben kiadott tendenciózus statisztikai adatait, s rámutattam arra, hogy ezek az adatok nem helytállók és nem pontosak. Tendenciózusan azt a célt szolgálják, hogy a földreform gondolatát diszkreditálják. Komoly közgazdasági munkákban is találkozunk ezekkel az adatokkal, amelyekkel igazolni akarják, hogy ha Magyarországon nem lett volna ez a vérszegény földreform sem, akkor többet termelne ez az ország, több volna a kivitele és több volna a munkaalkalom. Én mindenkor tagadtam azt az álláspontot, hogy a nagybirtok az egyedüli és döntő tényező a termelés mennyisége és minősége terén. A birtokmegoszlási statisztika nyomán látom, hogy ahol a kisbirtok az uralkodó és döntő tényező a gazdasági életben, ott a hivatalos adatok szerint dupláját is tudják termelni annak a mennyiségnek, amelyet a mi nagybirtokrendszerünk termelési módjával termelni tudunk. Ha nézzük a már említett adatokat szerte egész Európában, igazolva látjuk, hogy nem a kisbirtok rendszere, hanem a kisbirtokos intelligenciája, az okszerű művelés és a szövetkezetben rejlő erő felhasználása dönti el a több- és jobbtermelés kérdését, mert ezzel megszerezheti a kisbirtok a termelésénél mindazokat az előnyöket, amelyeket a nagybirtok terjedelménél fogva megszerezhet. T. Képviselőház! Ezek voltak észrevételeim az előadó úr beszédére. Mielőtt rátérnék a törvényjavaslat érdemben való tárgyalására, még csak néhány szempontot említek meg. Tökéletesen igaz, hogy amikor az 1920. évi XXXVI. t.-cikk által megjelölt feladatok, — mint az előadó úr mondotta — megoldattak, nekünk valóban mérleget kell csinálnunk ennek a törvénynek az alapján végrehajtott földreformról. Sajnálom, hogy azok után a számadatok után. amelyeket az előadó úr előterjesztett, sem áll módomban megcsinálni azt a pontos mérleget, melynek elkészítését más alkalommal ^én is sürgettem már. Szerettem volna és a mérleg szempontjából rendkívül kívánatos is lett volna annak a megállapítása már rég, mekkora területen, hányan helyezteti tek birtokba. (Krüger Aladár előadó: Megmondtam!) Tudom. Szeretném tudni, hogy országos viszonylatban vármegyénként hogyan állunk a kiosztott földekkel és milyen átalakulások történtek a birtoklásnál, amióta a birtokbahelyezések megtörténtek. Mert én tudok olyan esetekről, amikor a kiosztott földek háromszor, négyszer, sőt többször is cseréltek már gazdát. A napokban egyik községből tömegével hoztak olyan végzéseket, amelyeknek alapján kimozdították őket a juttatott birtokból. Váry igen t. képviselőtársam is említette, egy vármegyei értekezlet alkalmával, hogy az 48*