Képviselőházi napló, 1931. III. kötet • 1931. november 26. - 1934. december 22.

Ülésnapok - 1931-35

Àz országgyűlés képviselőházának 35. ülése 1931 december 10-én, csütörtökön. 303 ellenforradalom földreformja nem segítette, hanem tönkretette azokat, akiket földhöz juttatott. A magyar mezőgazdasági válság egyéb okai: a túlzottan magas adók és közterhek, a banktőke uzsorája, a kartelek és trösz-tök garázdálkodása, a mezőgazdasági termények külföldi értékesítését előmozdító kereskedelmi szerződések hiánya. Ezek a körülmények okozták azt, hogy a termelés módszerében elmaradt, a majdnem kizárólag búza-exportra felépített magyar mezőgazdaság a búzaárak katasztrofális esése folytán képtelen megküzdeni a gazdasági válsággal és sokkal nagyobb mértékben érzi

( annak pusztító hatását, mint bármely más mezőgazdasági állam. A válság megoldásának előfeltétele a feudális nagybirtokrendszer megszüntetése, az egyházi javak szekularizációja, a hitbizományok eltörlése, életképes kisbirtokok létesítése, tervszerű belső telepítés. Csak ezek a reformok juttathatják az éhhalállal küzdő mezőgazdasági és földmunkásságot földhöz és kenyérhez. Ezek a reformok biztosíthatják a mezőgazdasági népesség boldogulását. Egy korszerű fÖldbirtokreform végrehajtása után lehet esak a magyar mezőgazdaságot átszervezni, a mai elmaradt termelési módszereket tevszerű irányítással a mai kor színvonalára felemelni, a mezőgazdasági termények értékesítését a világpiacon biztosítani. Ezek a reformok csak politikai rendszerváltoztatással, az uralkodó osztályok akarata ellenére valósíthatók meg. A mezőgazdaság dolgozó tömegeinek politikailag föl kell szabadulniok, hogy önmaguk, saját akaratuk szerint intézhessék sorsukat. A titkos választójog, az egyesülési és gyülekezési jog

r a sajtószabadság, szóval: a politikai szabadságjogok teljessége az az eszköz, amelynek erejével a dolgozó tömegek akarata érvényesülhet. A falu dolgozó népe esak ezeknek az eszközöknek a birtokában tud magának a szervezettség erejével magasabb életszínvonalat, szociálpolitikai védelmet és jobb megélhetést biztosítani. A mezőgazdasági válság is a kapitalista termelő módszer válsága. Ezt a válságot' csiaík a szocializmus megvalósulása szüntetheti meg. A szocializmust a városi és falusi dolgozó tömegek együttesen szervezett ereje, a dolgozó tömegek közös harca valósíthatja meg. A mezőgazdasági népesség jelentékeny része felismerte már ezt^ a történelmi igazságot. Tudja, hogy nyomorúságából, szolgaságából csak -akkor szabadulhat föl, ha a szociáldemokratapárt vezetése alatt csatlakozik a szocializmusért harcoló városi dolgozó tömegek táborához. Ennek a történelmi igazságnak azonban be kell hatolnia minden falusi dolgozó ember lelkébe. A falu dolgozó népe ne tűrje tovább az elnyomatást, a kizsákmányolást, az éhezést, a nyomort, az emberhez nem méltó életet. Van ereje ennek a megváltoztatására, ha tömegeit a szervezettség eszközével a szocialista eszme közössége összefogja. r Induljon meg tehát szerte az országban a toborzó munka. Alakuljon minden faluban szociáldemokrata pártszervezet. A szocialista eszme ereje fogja össze a falu népét egységes cselekvésre, önfeláldozó, áldozatot nem kímélő harcra, .a maga sorsának a megjavításáért, a maga fölszabadulásáért. Ha a falusi dolgozó tömegek szervezett ereje összeforr a városi dolgozó tömegek szervezett erejével, ez az erő meg fogja dönteni a mai, nyomort, nélkülözést jelentő társadalmi rendszert és helyébe megteremti a dolgozó tömegek számára a munkát, kenyeret, szabadságot, jólétet és boldogságot biztosító szocialista társadalmat.» Ezt a határozati javaslatot azért olvastam fel, hogy a Képviselőház tagjainak elbírálására bízzam, vájjon olyan tartalmú-e ez a javaslat, amelyet ügyészségi utasításra el kell kobozni. (Gyömörey Sándor: Aknamunka!) Itt ugyanis az történt, hogy mielőtt ez a határozati javaslat napvilágot látott volna, az ügyészség ezt elkoboztatta. Ez a példány véletlenül maradt meg nálam azért, hogy a Képviselőház elé hozhassam és a képviselő urak elbírálására bízzam, vájjon olyan-e a javaslat, amely elkobzásra méltó. De itt is hangsúlyozom, hogy igenis, a magyar parasztság- felszabadulása és életszintjének emelése szoros összefüggésben van a parasztság politikai felszabadulásával. . Rendkívül szánalmas és siralmas volt az a beszéd, amelyet tegnap a miniszterelnök úrtól kellett hallanunk. A baloldalon ülő képviselőtársaink majdnem kivétel nélkül megállapították tények alapján azt a politikai szolgaságot, amelyben a magyar parasztság nagy tömegei élnek a nyílt szavazásos választójog alapján, megállapították, hogy ez a parlament nem juttatja kifejezésre a nép valódi és igaz akaratát, mert nyilt választójog alapján és a közigazgatás eszközeinek segítség-évei került ide a képviselők legnagyobb része és a miniszterelnök úrnak politikai vonatkozásokban egy szava se volt a Képviselőház baloldalához. Mi mindenesetre tudomásul vesszük ezt és tudomásul veszi a falu népe is, amely nem kiskorú már politikailag és meg tudja ítélni, hogy politikai téren is hol a helye és melyik a cselekvés útja számára, csak figyelmeztetem a legkomolyabban a túloldalon ülő képviselőtársaimat és azokat, akik felelősen kormányzzák ezt az országot: vigyázzanak, mert nagyon súlyos veszedelmekkel járhat az a politikai vakság, amellyel megítélik a dolgok és az események folyását. Ezt akartam röviden elmondani a napirendhez való felszólalásom keretében, egyébként az előterjesztéshez, nincs szavam. Elnök: Szólásra következik? Brandt Vilmos jegyző: Zsindely Ferenc! Zsindely Ferenc: T. Képviselőház! Abban a kellemes helyzetben vagyok, hogy csatlakozhatom Szeder Ferenc előttem szólott igen t. képviselőtársam véleményéhez. A magam részéről is kérem az elnöki napirendi indítvány elfogadását. (Kun Béla: A titkos választójogra nézve is egyet kellene érteni! — Zaj.) Elnök: Szólásra következik? Brandt Vilmos jegyző: Malasits Géza! Malasits Géza: T. Képviselőház! Mielőtt a. Képviselőház szünetre menne, megragadom ezt az alkalmat, hogy figyelmébe ajánljam a t. Háznak azt a súlyos gazdasági depressziót, amely most már

: nemcsak a fővárosban, hanem yidéken is ijesztő ufódon érezteti szörnyű hatását. Minden esztendőben, imég súlyos gazdasági válságok idejében is a karácsonyi és újévi ünnepek előtt valami kis mozgás volt tapasztalható a konfekció-iparban, a lábbeliiparban, a ruházati-iparban, a játék-iparban és kereskedelemben. Az emberek utolsó garasukat is összeszedték, hogy maguknak és szeretteiknek az ünnepek előtt jobb napokat szerezzenek. Az ipar is összeszedte magát és az év végével az utolsó megmaradt rendeléseket le akarta bonyolítani, úgyhogy az ünnepek előtt még volt valamelyes mozgás az iparban és kereskedelemben. A múltban az építőiparban is volt ilyenkor mozgás, amikor az idő enyhesége megengedte, úgyhogy ez volt az