Képviselőházi napló, 1931. III. kötet • 1931. november 26. - 1934. december 22.

Ülésnapok - 1931-28

18 Az országgyűlés képviselőházának Ê8. minden kihasználásával ajtót, rést keressen a törvényeken, 'hogy valamiképpen hozzáférkőz­zék a gazdaemberek vagyonához. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a közéven.) Most, minthogy nem tudnak a tehermentesítés alá vett birtokosokhoz hozzányúlni, a kezeseket zaklatják és a zaklatások ezrei és ezrei vonul­nak itt végig az egész országon. (Ügy van! Ügy van!) Itt segíteni kell. (Helyeslés.) Ahova nézünk, t. Ház, mindenütt a ba­jok sűrű tömegei tolakodnak az elé, aki szem­lét tart az ország gazdasági állapotai felett. Legyen az agrár, ipari vagy merkantil vo­natkozású, de ahova nézünk, mindenütt baj van az állam pénzügyi teljesítőképessége kö­rül is. Bárhogyan nézem, vizsgálom és for­gatom ezt a szomorú képet, csak egy meggyő­ződésre juthatok, amellyel ezt a lehetetlen ál­lapotot meg lehet szüntetni és ez: «a terme­lésnek fokozása minden téren.» Máról-hol­napra ez nem megy, de azonnal hozzá kell látni és sürgősen tervet kell készíteni, mind­azokat az akadályokat, amelyek ennek az el­gondolásnak útjában állanak, sürgősen el kell távolítani. Rögtön befejezem. T. Ház! Csak egészen röviden szerettem volna még a vasúti politikára rámutatni és megemlíteni, hogy a vasúti tarifák megdrá­gítása is azok közé az okok közé tartozik, amelyek a termelésnek a fokozását megnehe­zítik. Csak egy rövid példával akarom ezt illusztrálni. Zala vármegye például a mai csonka országnak a legnagyobb erdőterületek­kel borított része. Ott van az Esterházy her­cegi hitbizománynak egy kb. 40.000 katasztrá­lis hold nagyságú erdeje. Ebben az erdőben két fürésztelep működik, amelyek évente 20.000 köbméter fát dolgoznak fel fürészárú­ban, azonkívül gömbfát és épületfát szállí­tanak. A vasúti tarifa megdrágulása magával hozta azt, hogy ezeknek a fürésztelepeknek — ha csak sürgős intézkedés nem történik, — le kell állaniok. Ezzel a leállítással körül­belül 4—500 állandóan foglakoztatott munkás kenyértelenné válik és a magyar árú feljöve­tele Budapestre meg lesz akadályozva. Hogy ez mit jelent éppen a fában, amelyben leg­nagyobb az importunk, arról nem beszélek. Beszédem végén a mélyen t. miniszterelnök úrhoz azt a kérést intézem, hogy méltóztassék mégis programmot adni és ez a Programm legyen: «a termelés fokozása minden téren». Ha a termelés fokozását nem tudjuk elérni, akkor már el is vagyunk veszve. En a miniszterelnök úr tettrekészségét tel­jes mértékben hiszem és elvárom s abban a reményben, hogy a miniszterelnök úr nem fog visszarettenni attól, hogy elsősorban a mező­gazdaságot minden akadályok ellen megvédel­mezze, a jelentést tisztelettel tudomásul veszem. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobbolda­lon, a középen és a baloldalon. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Petrovics György jegyző: Weltner Jakab. Weltner Jakab: T. Képviselőház! Azt hi­szem, nem lesz túlságos szenzáció, ha kijelen­tem, hogy nem emelem poharam gróf Bethlen István és kormányának dicsőítésére. Nem va : gyök elragadtatva attól a gazdasági és poli­tikai konszolidációtól, amelynek mérges gyü­mölcsei most érlelődnek, amelynek pusztító hatásait az egész ország minden társadalmi osztálya kivétel nélkül megérzi. Ebből önként következik, hogy nem osztozom azok vélemé­nyében, akik azt tanácsolják, hogy borítsunk *•' fátyolt a multakra, hogy ne keressük a hibá­ülése 1931 november ê6-án, csütörtökön. kat, hanem fogjon össze az egész ország az építőmunkához és egyesült erővel igyekezzünk menteni, ami menthető. Nem tartozom azok közé, akik azt mondják, ne vizsgáljuk a múlt hibáit, hanem tekintsünk csupán a jövőbe. Nem dicsérni kell, hanem igenis megfelelő időkben, gazdaságilag súlyos helyzetben bírálni kell, kíméletlenül, merészen, (Ügy van! Ügy van! a széUőbaloldalon.) fel kell állítani annak a betegségnek diagnózisát, amelyben most szen­vedünk, hogy azután meggyógyulhassunk. Akik el akarják kendőzni a bajokat, akik men­tegetni akarják a hibákat, azok rossz orvosok. Az igazi orvosnak a bajok mélyére kell ha­tolnia, meg kell vizsgálnia a beteg minden por­cikáját, mert ha ezt nem teszi, kuruzsló és nem orvos. Nem lehet tehát a múlt hibái felett napi­rendre térni és nem szabad ebben a parla­mentben pohárköszöntőket mondani. Nincs szüksége a volt miniszterelnök úrnak arra, hogy erről az oldalról is dicsérjék, mert akkor egészen biztosan elpusztulunk. Hiszen gondos­kodott magáról, teremtményei itt vannak eb­ben a Házban, azoknak kötelességük őt di­csérni, akár akarják, akár nem, mert egy hely­telen rendszer, egy helytelen választójog, egy erkölcstelen rendszer teremtményei (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) és csak azért ülnek itt... Elnök: A képviselő urat sértő kifejezésé­ért rendreutasítom. (Farkas István: Mégis igaz!) Weltner Jakab: En csak azt akarom meg­állapítani, hogy éppen az előbb a túlsó ol­dalról Meskó Zoltán képviselő úr kijelentette, hogy ez a választójogi rendszer erkölcstelen, (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) anélkül, hogy rendreutasítást kapott volna. Elnök: A képviselő úrnak nincs joga az elnök intézkedését kritika tárgyává tenni. Weltner Jakab: Nem is akarom, csak megállapítom, hogy a túlsó oldalról elhang­zott az, hogy ez a választójog erkölcstelen. Ezt meg lehet állapítani. (Györki Imre: Itt csak a kétféle mérték megállapítása történt. - Zaj.) Elnök: Csendet kérek. Weltner Jakab: Azt mondották többen és elsősorban gróf Apponyi Albert képviselő­társam, hogy lélektanilag nem olyan a hely­zet, hogy tárgyilagosan lehetne most bírála­tot mondani. Nem osztozom véleményében. Igenis lehet mondani, sőt nemcsak lehet, ha­nem kell is bírálatot mondani, kell kíméletlen, minden részletre kiterjedő bírálatot mondani. Azt mondják, fel kell tárni a bajokat an­nál is inkább, mert itt van és jelen van a tolakodó múlt, amely sajnálja elhagyott pozí­cióit és újra vissza akar jönni az ország nya­kára. Fel kell tárni a bajokat, hogy ne is le­hessen ábrándozni arról, hogy itt ebben az or­szágban gróf Bethlen István vezetésével a régi rendszer újra elölről kezdje el az or­szágpusztítást. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) A rendszer úgyis itt maradt. Azok után, amik történtek, a volt miniszterelnöknek még van bátorsága kijelenteni, hogy a választójog a sötétbe való ugrás és azután, amit elkövetett, van bátorsága kijelenteni, hogy ez az ország csak óvatosan, lépésről-lépésre mehet előre a választójog terén. (Esztergályos János: A té­kozlásban nem voltak óvatosak és lassúak!) Többen felemlítették, hogy a bajok legna­gyobb oka Trianon. Tárgyilagosan el kell is­merni, hogy az országnak rengeteg baját az

Next

/
Oldalképek
Tartalom