Képviselőházi napló, 1931. III. kötet • 1931. november 26. - 1934. december 22.

Ülésnapok - 1931-34

Az országgyűlés képviselőházának 34. Elnök: Peyer képviselő urat rendreutasítom. Szeder képviselő urat figyelmeztetem, hogy ha nem marad csendben, szigorúbban fogok eljárni. Gr. Károlyi Gyula miniszterelnök: ...hogy a gazdasági élet menetét biztosítani tudja és a pengő belső vásárlóerejét tudja fenntartani. (Peyer Károly: Kilenc pengő ötven a dollár. Hogyan akarja tartani? Ne vicceljenek evvel a pengőtartással.) Elnök: Peyer képviselő urat másodszor is rendreutasítom. (Peyer Károly: Ne blöfföljenek!) Gr. Károlyi Gyula miniszterelnök: Hogy elérjük a kitűzött célokat, az sokrészben tőlünk függ, az országgyűléstől függ, az országtól. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Peyer Károly: Potemkin-pengő!) Elnök: Peyer képviselő urat kétszer rendreutasítottam, kérvén, hogy közbeszólásait szüntesse meg. Ez intelem ellenére a képviselő úr folytatta közbeszólásait. Ezért javasolom, hogy méltóztassék Peyer képviselő urat a mentelmi bizottsághoz utasítani. (Elénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen. — Nagy zaj a szélsőbaloldalon. — Felkiátások a szélsőbaloldalon: Terror! — Peyer Károly: Ne tapsoljon, maga nyavalyás!) Kérem azokat, akik az elnöki javaslatot elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház Peyer képviselő urat a mentelmi bizottsághoz utasította. (Peyer Károly: A KórodiKatonák tapsolnak! A nemzetgyalázásért elítélt hősök!) Peyer képviselő urat komolyan kérem, ne folytassa közbeszólásait. Gr. Károlyi Gyula miniszterelnök: Akármilyen nehéznek és súlyosnak látjuk is a mai gazdasági helyzetet és annak súlyát bármenynyire érzi az ország minden lakosa, ez nem jogosít fel bennünket arra, hogy itt kishitű csüggedésnek adjuk át magunkat. A mai súlyos helyzetben nem állunk rosszabbul, mint sok más ország. (Nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Gr. Károlyi Gyula miniszterelnök: Egyolyan ország, egy olyan nemzet, amely csak prosperitásban tud megállani és helytállni, nehéz viszonyok között pedig aki kishitű és elcsüggedt, az nem állhat fenn hosszú ideig és nem várhat jobb jövőt. Magyarország ezeréven át kimutatta, hogy^ mentül nehezebbek voltak a viszonyok, annál erősebben tudott dacolni azokkal és fenn is állott ezer esztendeig. T. Ház! En azt hiszem, hogy a javulás, a jobb jövő már nincs olyan távol, mint azt a sötétenlátók gondolják. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) Kitartással, önuralommal, ön fegyelmezettséggel kétségtelen, hogy urai lehetünk a helyzetnek (Ügy van! Ügy van! "a jobboldalon és középen.) és hiszem, hogy lehetőleg jó erőben nieg tudjuk érni a gazdasági javulás pillanatát. Erre a feladatra vállalkoztunk mi és ezt tartjuk kötelességünknek. (Elénk helyeslés és éljenzés a jobboldalon és a középen. — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hol a programma — Zaj.) Ez a mi célkitűzésünk es programmunk s ehhez kérem a t. Ház támogatását. (Hosszantartó élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: Minthogy a napirend tárgyalására szánt idő letelt, és az interpellációkra kell áttérnünk, a tanácskozásokat megszakítom és előterjesztést teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. ülése 1931 december 9-én, szerdán. 227 Javaslom a t. Háznak, hogy legközelebbi ülésünket holnap délelőtt 10 órakor tartsuk s annak napirendjére tűzessék ki: 1) a ma együttesen tárgyalt két jelentés feletti tanácskozás folytatása, 2) ,a külföldi fizetési eszközök ^ és külföldi követelések bejelentéséről , szóló törvényjavaslat, 3) az ország Szent Koronája egyik őrének megválasztásáról szóló törvényjavaslat, (Kabók Lajos: Ez a legfontosabb!) és végül 4) az építkezések előmozdítását célzó egyes intézkedésekről és az országos lakásépítési szövetkezetekről szóló 1930. évi LXI. te. kiegészítésére vonatkozó törvényjavaslat tárgyalása. Méltóztatnak napirendi indítványomhoz hozzájárulni? (Igen.) Ha igen, ezt határozatként mondom ki. Következnek az interpellációk. Először következik a külügyminiszter úrnak írásbeli válasza Propper Sándor országgyűlési képviselő úr november 18-án előterjesztett interpelláció járaj Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon. — Peyer Károly: A napirendhez fel vannak iratkozva! Ha az elnök^ úr úgy értené a napirendet, mint a rendreutasításokat! ... — Nagy zaj.) Elnök: Én a határozatot kimondtam, nekem tudomásom erről nem volt. Mindenesetre elnöki hatáskörben vizsgálat tárgyává fogjuk tenni, hogy történt-e és ha igen, kinek a részéről történt elnézés. (Egy hang a baloldalon: Gyönyörű tanácskozás!) A határozatot kimondtam, sajnálom, nem változtathatok rajta. Kérem tehát az írásbeli válasz felolvasását. (Zaj.) Esztergályos János jegyző (olvassa): «írásbeli válasz Propper Sándor országgyűlési képviselő interpellápiójára az Oroszországgal való kereskedelmi kapcsolat felvétele tárgyában. Nagyméltóságú Elnök Ur! Propper Sándor országgyűlési képviselő az országgyűlés^ képviselőházának múlt hó 18-án tartott ülésén az Oroszországgal való kereskedelmi kapcsolat felvétele tárgyában a következő interpellációt intézte a m. kir. kereskedelemügyi miniszterhez és hozzám: «Hajlandó-e a kereskedelemügyi miniszter úr, tekintettel az ipar általános válságára, az ipar fokozottabb foglalkoztatása végett Oroszországgal, amelynek ipari cikkekre van szüksége, a kereskedelmi kapcsolatokat felvenni és általában lehetővé tenni, hogy az így létrejött kereskedelmi kapcsolatok révén a magyar ipar foglalkoztatásához, a mezőgazdaság, illetve az állattenyésztés exporthoz jusson? Hajlandó-e a külügyminiszter úr, tekintettel az ország iparának és mezőgazdaságának érdekeire, a kereskedelmi kapcsolatok felvételére vonatkozó diplomáciai tárgyalásokat kezdeményezni Oroszországgal?» Az interpellációra a kereskedelemügyi miniszter úrral egyetértőleg alábbiakban adom meg az írásbeli választ és kérem Nagyméltóságodat, hogy azt a Képviselőház ülésén felolvastatni méltóztassék. «Amint >a m. kir. miniszterelnök úr az országgyűlés Képviselőházának folyó évi november hó 4-ikén tartott beszédében arra rámutatott, a m. kir. kormány semmiféle akadályt neon gördít az elé, hogy a magyar magánvállalkozók árucsereforgalmat vegyenek fel Szovjetoroszországgal. A miniszterelnök úr kifejtette azt is, hogy ma, midőn a világnak minden országa bizonyos kereskedelmi kapcsolatokat vett fel Oroszországgal, csak hátrá33*