Képviselőházi napló, 1931. III. kötet • 1931. november 26. - 1934. december 22.

Ülésnapok - 1931-31

112 Az országgyűlés képviselőházának aki egészen nyersen rámutatott arra a tényre, hogy valljuk be és lássuk be, hogy Magyar­ország bortermelése igenis olyau méreteket Öltött, amelyeket sem magunk elfogyasztani nem tudunk, sem exportálni nem tudunk. (Lázár Miklós: Ez helyes!) Olyan kérdés ez, amellyel komolyan kell foglalkoznunk és mél­tóztassék meggyőződve lenni, amennyiben sasst tapasztalom, hogy a magyar gazdatársadalom saját gazdatársaival szemben isi nem látja be azt, hogy ma szőlőt az országnak csak olyan részén szabad termelni, amely kizárólag bor­termelő vidék, (Helyeslés és taps d baloldalon.) nem fogok attól sem visszariadni, hogy az államhatalom kényszerével is belenyúljak en­nek a kérdésnek ezúton való gyökeres rende­zésébe. Mert ezt a kérdést meg kell oldanunk, nemcsak arxa a nagy gazdasági, hanem arra a nagy szociális szempontra való tekintet­tel is, amely e kérdés megoldásához fűződik. (Elénk helyeslés és taps a baloldalon. — Lázár Miklós: Bár már pár évvel ezelőtt lett volna miniszter a miniszter úr! — Jánossy Gábor: Jobb későn, mint soha! — Derültség. — Fried­rich István: Mennyi az egész agrárexport? Inkey igen t. képviselőtársam a tejrendelet kérdésével foglalkozott és kifogás tárgyává tette, hogy ez a rendelet, amelyet cl öö~t£VS bizott­ság elé vittem, nem oldja meg a problémát, főképpen nem szolgálja a termelők érdekeit. Méltóztassanak megengedni, hogy utaljak arra t. Ház, hogy ez a rendelet mindössze két hete van életben, annak .hatását elbírálni ma onég nem lehet, mégis azt 'hiszem, helyesek voltak azok az intenciók, amelyek annak a rendelet­nek előkészítésében vezettek. En nem tűzhetek magam elé más célt, mint amit elérni is tudok. Kitűzött célom az volt, hogy biztosítsam a termelőknek azt az árat, amely árat ezidő­szerint a tejükért kapnak, másodszor, hogy bár a termelőknek ezt a mai árat tudom biztosí­tani, mégis olcsóbbá tegyem a fogyasztók ré­szére a tejet, végül pedig, hogy a forgalomba­hozott tej kifogástalan jóminőségű, (hamisítat­lan tej legyen. Ezt a^ három célt szolgálja ez a rendelet, és r hiszem és remélem, hogy azokkal az intézkedésekkel, amelyek ebben a rendelet­ben foglaltatnak, ezt a célt el is tudom érni. Mit nem fogok tudni elérni? Nem tudom elérni tudniillik azt, hogy az ipari tej árát felemeljem. Ehhez azonban nincs is meg a lehetőségem, mert mint (nagyon jól méltóztatnak tudni, a vaj ára a berlini vajtőzsdének árához igazodik, te­hát azipari feldolgozás alá kerülő ipari tej ára függvénye a berlini vajáraknak, ebbe bele­nyúlni pedig nincs módomban és erre nincs le­hetőségem. De igenis, úgy érzem, hogy a ma­gyarországi tejkérdést a budapesti tejpiacon keresztül lehet megfognom, és ha itt rendet fo­gok tudni teremteni, ennek vissza kell hatnia általánosságban a magyar tejtermelés kérdé­sére. Továbbmenni ezen a téren nem tudok, mert különben olyan feladatot vállalnék, ame­lyet teljesíteni nem áll módomban. (Mojzes Já­nos: A termelő negyedrészét kapja a kartell­árnak!) Inkey t. képviselőtársam a halértékesítés kérdését is felvetette és panaszkodott, hogy nem tudunk élőhallal kimenni a külföldre. Je­lentem, hogy ezek a nehézségek kiküszöbölőd­tek, a Nemzeti Bank erre a célra már rendel­kezésre áll úgy, hogy a halszállítmányok aka­dálytalan kivitele biztosítva van. Ugyancsak Inkey t. képviselőtársam tette szóvá a fahasználat kérdését és utalt arra, hogy nincs szükség Magyarországon ilyen . ülése 19$ 1 december 2-án, szerdán. nagymennyiségű fabehozatalra, hanem talán saját termelésünkből is tudjuk a szükséges fa­tömeget előteremteni. Voltam bátor ebben a kérdésben egy interpelláció kapcsán már a t. Ház elé tárni azokat a számszerű adatokat, amelyekből konstatáltam, hogy Magyarország, sajnos, a trianoni határok következtében igenis elvesztette erdeinek legnagyobb részét és kény­telen külföldről megfelelő mennyiségű fát be­hozni. Nem állítom, hogy nem lehetne egy-két esztendőn keresztül talán saját fatermelésünk­kel is elérni azt, hogy egy-két évig nem volna fabehozatalunk, de állítom, hogy ebben az eset­ben olyan rablógazdálkodást kellene folytat­nunk, erdőink tőkéjét annyira fel kellene hasz­nálnunk, hogy azután még több külföldi fára szorulnánk. Nemcsak termelési, hanem szo­ciális érdekből is, hogy az országot tűzifával elláthassuk, kötelességünk gondoskodni arról, hogy megfelelő tűzifa külföldről is behozassák, mindig tekintettel a hazai termelés megvédé­sére. Hiszem, hogy amikor a fabehozatal idei mennyiségét a tavalyi behozatal 75%-ában pre­limináltuk, termelőink is megtalálják számítá­saikat és a kérdés úgy szociális szempontból, mint az ár és a készletek tekintetében megfe­lelően megoldódik. (Mojzes János: A monopó­liumból ne legyen árdrágítás!) Gaal Gaston • igen t. képviselőtársam a szérum drágaságának kérdését vetette fel. (Já­nossy Gábor: Ez is régi gravamen!) En itt bizonyos fokig már perfektumokra ás utalha­tok működésem során, t. Ház. Úgyszólván mi­niszterségem első napjaiban foglalkoztam ez­zel a kérdéssel és azzal a kéréssel fordultam a szérumtermelő intézetekhez, hogy tekintettel a kérdés nagy közgazdasági jelentőségére, amely abból áll, hogy gazdáink mentül olcsóbban jus­sanak a szérumhoz, szállítsák le a szérumok árát. Ezt a kérésemet honorálták is az intéze­tek, annyiban, hogy 10%-os árleszállítást jelen­tettek be. Azonnal közöltem az intézetekkel, hogy ez a leszállítás a gazdatársadalom, igé­nyeit nem elégíti ki (Ügy van! Ügy van! a jobb- és a baloldalon.) és utaltam arra, hogy tessék nekik a termelést racionalizálni, tessék fuzionálni és tessék megtalálni a módját és lehetőségét annak, hogy áraikat tekintélyes mértékben apasszák. Miután ezek a tárgyalá­sok nem vezettek eredményre, megadtam az engedélyt egy új szérumtermelő intézet felál­lítására (Hosszantartó élénk éljenzés és taps a jobb- és a baloldalon.) és ennél az intézetnél kikötöttem, hogy a szérumok árát az akkori árak 30%-ával, a többi ojtóanyagok árát pedig az akkori árak 50%-ával szállítsák le. (Elénk helyeslés és taps a jobb- és a baloldalon.) Azt hiszem, hogy ezzel talán elértük azt a célt, amelyet Sigray igen t. képviselőtársam is, Gaal Gaston t. képviselőtársam is, de többen is felvetettek itt a Házban és ezzel az intézke­déssel a gazdatársadalomnak ezt az érdekét megfelelően szolgáltam. Egyben azonban köte­lességem itt bejelenteni, t. Ház, hogy a ma­gyar szérumok árai a mostani vonatkozásban is nem olyan horrensek, amint azt itt egyik­másik oldalról beállították, mert Ausztriát ki­véve, mindenütt drágább a szérum,^ mint Ma­gyarországon. Ausztriában pedig azért olcsóbb, mert az osztrák kormány fizeti a gazdáknak az árdifferenciát. (Farkasfalvi Farkas Géza: Az állatorvosi jutalékokat kellene leszállítani, vagy megszüntetni. Ma is jutalékot kapnak a gyáraktól.) Gaal Gaston igen t. képviselőtársam az ingatlanforgalom kérdésével is foglalkozott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom