Képviselőházi napló, 1931. II. kötet • 1931. november 04. - 1933. november 25.
Ülésnapok - 1931-19
84 Az országgyűlés képviselőházának 19. ülése 1981 november 11-én, szerdán. nyilatkozata szerint az előző kormánynak belpolitikai és külpolitikai célkitűzéseivel mindenben egyetért. (Helyeslés a jobboldalon. — Propper Sándor: Folytatja a rombolás munkáját!) Az pedig természetes, hogy a kormánynak a gazdasági és pénzügyi téren követendő politikája alkalmazkodik a megváltozott viszonyokhoz. (Ügy van! a jobboldalon. — Zaj a szélsőbaloldalon. — Szeder Ferenc: Szóval a terrormentes választás, úgy-ef) Elnök: Szeder képviselő úr maradjon csendben. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Malasits Géza: Tehát fortwursteln! — Putnoky Móric: Nézzék meg Angliát! — Rassay Károly: Azt megnézhetik! — Zaj. — Esztergályos János: Nemcsak Bethlen, hanem önök is a vádlottak padjára valók! — Zaj.) Esztergályos képviselő urat rendreutasítom. Csendet kérek! (Malasits Géza: Akkor önök közül egy sem kerühetne be. — Szeder Ferenc: Csodálatos, hogy egyszerre^ el akarják felejtetni azt a sok választási csalást. — Zaj a jobboldalon.) Szeder képviselő urat figyelmeztetem és rendreutasítom. Ha mégegyszer sértően közbeszól, a mentelmi bizottsághoz való utasítását fogom javasolni. (Helyeslés a jobboldalon. — Zaj és közbekiáltások a baloldalon.) Ne mondjon semmit a képviselő úr, mert nincs joga közbeszólni. Váry Albert: Ismétlem, politikai válság nincs, mert a parlamenti többség a miniszterelnök úr fenti politikai nyilatkozatában és felfogásában teljesen osztozik (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon. — Zaj a szélsőbaloldalon. — Elnök csenget.) és teljes erejével támogatja őt és a kormányt (Büchler József: Szeretném látni azt a kormányt, amelyet önök nem támogatnak! — Jánossy Gábor: Majd meglátják, ha önök jutnak kormányra, azt nem támogatjuk. — Zaj.) abban a felelősségteljes és önfeláldozó munkában, amelyre vállalkozott s amelynek célja, hogy a nemzetet súlyos helyzetéből kivezesse. Ez a támogatás nem a politikai múlt tolakodó jelentkezése, csak helytállás. Méltatlanok volnánk a nemzet többségének bizalmára, ha a legelső viharban gyáva módon megfutamodnánk, (Ügy van! Ügy van! — Taps a jobboldalon.) és megtagadnék azt a multat, amelynek — valljuk be őszintén — ebben a pillanatban az a legnagyobb hibája, hogy azt az oly sokszor kifogásolt beruházások tekintetében nem folytathatjuk. (Mozgás a szélsőbaloldalon. — Propper Sándor: Saját magukat jól beruházták! — Derültség a jobboldalon. — Zaj a szélsőbaloldalon.) Igenis, ez a többség politikai becsületből és politikai kötelességből, nem^ tolakodik, de helytáll s minden erejével támogatja a kormányt. (Rassay Károly: Nem értette meg a szavaimat! Majd megmagyarázom, mit értek tolakodó múlt alatt!) Mi úgy fogjuk fel kötelességünket, hogy akkor is támogatnunk f kell a kormányt, amikor komoly bajok vannak és nemcsak akkor, ha minden jól megy, (Propper Sándor: Amikor dáridó van!) Mi az ország érdekében támogatjuk a kormányt... (Zaj a szélsőbaloldalon. — Györki Imre: Dehogy, a hatalmuk megtartása érdekében!) Csak nem képzeli ma valaki, hogy a hatalom megtartása gyönyörűséget vasry előnyöket jelent. (Ügy van! Ügy van! — Taps a jobboldalon. — Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Képzeljük!) Gyáva megfutamodás volna a politikai felelősség és az elénk tornyosuló nehézségek elől, ha helyünket moet elhagynók. (Propper Sándor: Félnek a felel ősségre vonástól! — Rassay Károly: Gverünk tiszta választással a nemzet elé! — Jánossy Gábor: Vonjon felelősségre, nem félünk! — Rassay Károly: Gyerjink a nemzethez tiszta választással, nem erőszakkal!) A múlt tapasztalatai alapján éppen nehéz, válságos időkben kötelességünk sziklaszilárdan helyt állani az ország érdekében és a parlamentarizmus fenntartása érdekében. (Szeder Ferenc: Ez parlamentarizmus! — Propper Sándor: Szép kis parlamentarizmus! — Rassay Károly: A miniszterelnöknek más a véleménye a választójogról, egészen biztos!) A mai súlyos viszonyok között lehetetlen gazdasági és pénzügyi nehézségeinket még belpolitikai bonyodalmakkal vagy politikai kísérletezésekkel vagy kormányválsággal tetézni. (Folytonos zaj.) A mi kötelességünk az, hogy helytálljunk, az önök kötelessége, hogy tárgyilagosan, igazságosan, az ország nagy érdekeinek figyelembevételével mondjanak tárgyilagos és igazságos bírálatot. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Kabók Lajos: Nagyon vigyáztak önök az ország érdekére tíz év alatt!) De mindannyiunknak, többségnek és kisebbségnek az egész Képviselőháznak egyformán legelső kötelessége, hogy ismerje fel ezeknek a sorsdöntő óráknak nehéz és komoly^ felelősségét, (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) és itt a parlamentben többség és kisebbség komolyan, nyugodtan és méltóságteljesen tanácskozzék az ország sorsa felett. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől. — Zaj a szélsőbaloldalon.) Ha mi a nemzetben a parlament és a parlamentarizmus iránt a bizalmat meg akarjuk tartani és erősíteni, akkor a felelősséget átérző komoly s önfeláldozó munkával kell itt megtalálnunk azt az utat, azt az eszközt és módot, amely a nemzet sorsának enyhítésére és a bajokból való kivezetésére alkalmas. (Ügy van! a jobboldalon.) T. Képviselőház! A közvélemény felületes, szeszélyes, sokszor igazságtalan, (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. — Szeder Ferenc: Es veszélyes!) és könnyelmű^bíró. (Lázár Miklós: Mindenki a közvéleménnyel van megakadva!) Könnyen ítél külső jelenségek s tetszetős jelszavak alapján, hamar elejti azt, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) akit tegnap még dicsőített, (Jánossy Gábor: Hozsannát és «feszítsd meg»-et kiált!) hamar elfelejt érdemeket, amelyeket tegnap még magasztalt, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) hamar megtagad intézkedéseket, amelyeket tegnap még ő maga követelt (Felkiáltások a jobboldalon: Ez igaz!) Erezhető ez különösen a közélet és a politika terén, hol a pártpolitika serényen gondoskodik arról, hogy az ellentétek kiéleztessenek, hogy a hibák feltárassanak, (Zaj a bal- és a szélsóbaloldalon! — Propper Sándor: Nyolcszázmilliót elherdáltak!) hogy csak a passzívákat lássa az ország. (Rassay Károly: Elég nagyok azok a passzívák, hogy lássa! — Derültség. — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Váry Albert: Az aktívák éppen olyan nagyok, sőt nagyobbak a mi megítélésünk szerint. (Felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon: Hol vannak az aktívák!) Önök úgy látszik elfelejtik, hogy ez a tíz esztendő az alkotás korszaka volt, és ha önök kimennek az utcára és nem látják az alkotás nyomait, ha nem látják a kulturális szociális haladást, utakat, kutakat, hidakat, korházakat, munkásjóléti intézményeket, akkor önöket pártpolitikai elfogultság vezeti. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon. — Györki Imre: Tatárjárás, oláhdulás nyomait látjuk!) Elnök: Györki Imre képviselő urat kérem, maradjon csendben. (Kabók Lajos: Örkényben lovaglóiskola tükörrel — Zaj.) Váry Albert: Ha egy politikai rendszer kormányzati intézkedéseit bíráljuk, a legelső dolog, hogy függetlenítenünk kell magunkat a
