Képviselőházi napló, 1931. II. kötet • 1931. november 04. - 1933. november 25.

Ülésnapok - 1931-16

20 Az országgyűlés képviselőházának egypercnyi türelmet!) A szót a képviselő úrnak megadom, de csak majd a napirend megállapí­tása után. Mentelmi joguk megsértését óhajtják be­jelenteni Szeder Ferenc képviselő úr és Esz­tergályos János képviselő úr. Szeder Ferenc képviselő urat illeti a szó. Szeder Ferenc: Mélyen t. Képviselőház! Október 25-én beszámoló beszédet akartam tar­tani kerületemben s ezt bejelentettem az illeté­kes közigazgatási hatóságnak. A közigazgatási hatóság az általános gyülekezési tilalomra való tekintettel ezt a bejelentést nem vette tudo­másul és így megakadályozott engem abban, hogy választóimmal érintkezhessem és az álta­lános gazdasági és.politikai helyzetről vélemé­nyemet választóimnak elmondhassam. ( Buchin» ger Manó: Eredj Baranyába, ott majd meg­engedik!) A közigazgatási hatóságoknál ugyanis szo­kás az, hogy ha választóinkkal összejövünk szűkebb megbeszélésre, akkor az emberek ellen kihágási eljárást indítanak és vexálják, zak­latják az embereket, amint a gyakorlat mu­tatja, még abban az esetben is, ha 5-^6 ember jön Össze ilyen megbeszélésre. (Zaj a jobbolda­lon. — Fáy István közbeszól. — Malasits Géza: ön sohasem érintkezik a választóival, mit tudja, hogy ki a választója! A főispán nevezte ki. — Zaj.) En majd elhozom azokat az ítéle­teket ide a Képviselőház elé, amelyek az én állításaimat igazolják és kétségtelenné teszik, hogy itt >a kormány tendenciái a az, a kor­mánynak statáriális rendelkezése, általános gyűléstilalma is azt célozza — hogy annak az ellenzéki hangulatnak, amely itt uralkodik a baloldalon és uralkodik szerte az egész ország­ban, ne adhassunk kifejezést a választópolgá­rok között, még így beszélgetés kapcsán sem. így megakadályoznak bennünket egy olyan alkotmányos jogunknak gyakorlásában is, amelyre nézve ez az eljárás eddig ismeretlen volt Magyarországon. Ezt én, mint mentelmi jogom sérelmét ter­jesztem elő, és kérem, utaltassék ez a mentelmi jogsérelem elbírálás céljából a mentelmi bizott­sághoz. (Helyeslés a szélsőbalöldalon.) Elnök: A bejelentett mentelmi jogsérelmi eset az alapszabályok, illetőleg házszabályok ... (Derültség és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Alapszabályok?) Bocsánatot kérek, egy nyelv­botlás még nem ok arra, hogy az elnököt így kitréfálják. A bejelentett mentelmi jogsérelmi eset a házszabályok 103. §-a értelmében kiada­tik a mentelmi bizottságnak. Következik Esztergályos János képviselő úrnak mentelmi bejelentése. Esztergályos János: T. Képviselőház! Ugyanazon a címen én is bejelentem mentelmi jogomnak megsértését. A legutóbbi hónapok­ban mind sűrűbben, azt mondhatnám tömege­sen érkeztek hozzám levelek, megkeresések a kerületemből, hogy mint a kerület képviselője tájékoztassam, informáljam kerületem közön­ségét arról, hogy mi valóban a helyzet, mert hiszen azokból a hivatalos és félhivatalos nyi­latkozatokból, amelyek naponta világgá röpít­tetnek, nem okosodik ki az ország lakossága. Kérnek és kértek, hogy menjek le kerületembe és tájékoztassam a választópolgárságot. Amiként eddig, ez alkalommal is eleget óhajtottam tenni kerületem kívánságának és bejelentettem a múlt hónap 25-ére a beszámoló gyűlés megtartását, de legnagyobb megdöbbe­nésemre az ottani hatóság a statáriumra való hivatkozással a beszámológyűlést nem engedé­16. ülése 1931 november U-én, szerdán. lyezte, annak megtartását megtiltotta. En a legnagyobb felháborodással vettem ezt az el­utasítást tudomásul és ebben a pillanatban nem tehetek egyebet, mint hogy bejelentem a t. Háznak mentelmi jogom megsértését. , Meg vagyok .róla győződve, hogy ebben az esetben nekem és képviselőtársamnak fog igazat adni a mentelmi bizottság, amikor ki fogja mondani, hogy mentelmi jogunk megsértetett, mert a bűncselekmények elkövetése nem von­ható egy kalap alá a képviselői jogok gyakor­lásával. Éppen ezért kérem, méltóztassék be­jelentésemet a mentelmi bizottsághoz utasítani. (Helyeslés a szélsőbalöldalon.) Elnök: A bejelentés a házszabályok 103. §-a alapján áttétetik a mentelmi bizottsághoz. (Kabók Lajos: Meglátjuk, hogy ezzel sietnek-e annyira, mint a többivel! — Zaj.) Most pedig előterjesztést teszek legközelebbi ülésünk napirendjére nézve. Javaslom, hogy a Ház legközelebbi ülését holnap délelőtt 10 óra­kor tartsa s annak napirendjére tűzessék^ ki a gazdasági bizottság jelentésének tárgyalása a képviselők tiszteletdíjának, valamint a válasz­tott tisztviselők külön tiszteletdíjának leszállí­tása tárgyában. A napirendi javaslathoz szólásrra jelent­kezett? Pakots József jegyző: Weltner Jakab! Weltner Jakab: T. Ház! Az elnök úr napi- ' rendi javaslatával szemben indítványozom, hogy a Ház csütörtökön délelőtt 10 órakor tart­son ülést és annak napirendjére tűzessék ki a miniszterelnök úrnak a mai beszédében tett, illetve a Népszövetség pénzügyi bizottságának illetve a 6-os. bizottságnak az ország pénzügyi viszonyaira vonatkozó jelentése. (Mozgás.) T. Képviselőház! Szerintem a napirendre javasolt tárgy várhat néhány napot, ellenben nem várhat a miniszterelnök úr mai beszéde, amelynek első része pohárköszöntő volt Bethlen István gróf dicsőségére ... (Fáy István: Éljen Bethlen István! — Éljenzés a jobboldalon. í — Büchler József: Lesznek még maguk csenc^e­sebbek is, ha Bethlen Istvánról lesz szó! — Fay István: Minket ne fenyegessen! A terrortól nem ijedünk meg! — Felkiáltások a jobboldalon! Nem vagyunk Oroszországban! — Propper Sán­dor: Műfelháborodás ez! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek. Weltner Jakab: . . . második része pedig egyáltalán nem rolt semmi néven nevezendő programúinak nevezhető. Ügy gondolom, hogy ezekben a válságos időkben mégis meg kellene hallgatni és le kellene tárgyalni azoknak véle­ményét is, akik tudnak talán javaslatokat tenni az ország helyzetének javítására. Engem megdöbbent az az optimizmus,, amely a miniszterelnök úrnál, a belügyminisz­ter úrnál és az egységespárt némely tagjánál még ma is tapasztalható. Nincs semmi ok arra, hogy most már rózsás szemüvegen keresztül nézzük a viszonyokat. Azt hiszem, hogy végre tudatára kellene ébredni annak, hogy ég az egész ház, hogy oltani kell, hogy frázisokkal, fenyegetésekkel, páncélautókkal, statáriummal, csendőrökkel, (Hajós Kálmán: Miért fáj maguk­nak olyan nagyon az a statárium?) dühös pó­zokkal a gazdasági viszonyokat megjavítani nem lehet. Soha, semmi körülmények között nem lehet erőszakos rendszabályokkal, csend­őri intézkedésekkel a gazdasági viszonyokat elnémítani. Azt a romlást, amely az egész or­szágban egyre fukozódik, nem lehet semmiféle gyűléstilalommal megenyhítem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom