Képviselőházi napló, 1931. II. kötet • 1931. november 04. - 1933. november 25.

Ülésnapok - 1931-19

80 Az országgyűlés képviselőházának 19. ülése 1931 november 11-én, szerdán. inkább elismerem ezeket a kiváló tehetségeit, annál szigorúbban kell megítélnem ténykedését, (Bródy Ernő: Kormányzati rendszerét!) az ő kormányzati rendszerét és ténykedéseit. (Ügy van! Ügy van!) Minél nagyobbnak tartok egy embert, — és én nagynak tartom őt — annál inkább kell csodálkoznom, hogy ő azokra a tévutakra tévedt és olyan hibákat követett el, amelyeket neki nem lett volna szabad elkövetnie. ö falnak vezette a nemzetet tisztán azért, hogy az ő személyes araimát ebben az országban fenntarthassa. (Ügy van! Ügy van! a balés a szélsőbaloldalon.) Ez ma megállapított tény, mert ha nem ezért tartotta volna meg a hatalmat, akkor maga mellé vett volna olyan férfiakat, — és voltak ilyen férfiak ebben az országban — akik ezeket a hibákat az egész vonalon meg tudták volna gátolni. Ö elkapatta magát, (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) diktátor lett, padisah lett. (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Azt kellett tenni, amit akart, amit parancsolt, és ha a kormánypárton volt egy kis megmozdulás, ha valaki mégis felemelte hangját, akkor rögtön felidézte a bolsevizmus fekete árnyékát (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) és mindig azzal a babonával csitította le híveit, hogy a bolsevizmus ide visszatérhet, vagy pedig kieresztette epéjét a szociáldemokrata párt ellen, amely párt ismeri véleményemet, hogy én őket nem szocialistáknak, hanem kispolgároknak tekintem, (Derültség.) Bocsánatot kérek, én jobbindulatú szociáldemokrata pártot még nem láttam egyetlen országban sem, mint amilyen a mienk, ök határozott vonalat húznak a bolsevizmus és az ő felfogásuk között, jogom van tehát ezt mondani róluk. (Buchmger Manó: De tudja-e a kutya is?! — Gaal Gaston: Nem szeretik a dicséretet!) T. Ház! Ez a nagy párt tudhatta volna azt, hogy a bizalmatlanság a biztonság édesanyja. Ezt tudhatták volna s ha ott a kormánypárton felemelték volna a szavukat, akkor nem mert volna Bethlen István r gróf olyan merészen hozzányúlni olyan kérdésekhez, amelyekhez az ország vitális érdekei fűződtek. De szó ami szó, ez a kártyaház, amelyet tíz év alatt építettek, teljes egészében összeomlott. (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) En tehát azt állítom, hogy a kormánypárt mindennek az oka, és nem Bethlen István gróf, mert megengedte, hogy a kormány ezt a tékozlást, — hogy úgy mondjam — ezt a wirtsaftot folytassa. A könnyelmű, pazarláson, adósságesináláson és az ország vagyonának Csáky-sz almája gyanánt való tekintésén kívül hozzájárult az összeomláshoz még más is. Hozzájárult a mitesszerek nagy tömege, (Derültség.) — a mitesszerre nincs magyar kifejezés — hozzájárultak a koncok bátor harcosai, a szövetkezetek, az állami boltok rettenthetetlen hősei, hozzájárulta nagy férfiak hiánya s mindez hozzájárult főleg ahhoz, hogy az adóalanyok teljes tönkrejutasa bekövetkezett. (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon. — Fábián Béla: Kilúgozták az országot!) Es itt nem szabad megfeledkezni arról, amit Gaal Gaston t. képviselőtársam és barátom sokszor hangoztatott ebben a Házban: a bürokrácia rettenetes túltengéséről, (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) a bürokrácia rettenetes hatalmáról, amelyet maga a kormány tűrt. (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Nem szabad megfeledkezni arról a hierarchiáról, amely uralkodott tíz éven keresztül ebben az országban s nem a miniszterelnök, mert a miniszterelnöknek minden pillanatban engedményeket kellett tennie, hogy fenntarthassa azt a hatalmat, amely a kezében volt. És mindez a szeretet vallásának palástja alatt és a parasztság állítólagos érdekeinek hamis kalózlobogója alatt történt. (Kun Béla: Tönkretették az egész kisgazdapártot!) így történt. A legmagasabb etikai vonalon, a legmagasztosabb ideáktól eltelve követték el ezeket a gyarlóságokat. Elkövették mind ilyen szent fogalmak cégére alatt. Es itt bocsásson meg egy férfiú, akire mindig véghetetlen tisztelettel tekintek, Zichy János gróf, aki tegnap — és talán ez volt a legfájdalmasabb Bethlen Istvánra — először tört pálcát Bethlen István gróf politikája felett. (Édes Antal: Nem szép!) T. Ház! En ezen végtelenül csodálkozom. (Felkiáltások jobb felől: Mi is! — Bródy Ernő: Nem válaszolnak neki? — Egy hang jobb felől: De igen, majd megkapja a választ! — Erdélyi Aladár: En újévkor már válaszoltam! — Bródy Ernő: Újévkor? Nem várhatunk addig!) Ismerve az ő puritán felfogását, aki egy évtizeden keresztül... (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Sándor Pál:... támogatta Bethlen István kormányát tüsköm-bokron keresztül, mint férfi és mint pártvezér felemelhette volna hangját, mielőtt még ezek a szomorú idők bekövetkeztek volna és megfoghatta volna, mint pártvezér és mint párt a miniszterelnök úr kezét, hogy ezekre a végzetes lépésekre ne tévedjen. De hogy most, amikor bekövetkezett az összeomlás, most mint a patkány, amely legelsőnek hagyja el a hajót, (Egy hang a jobboldalon: Ügy van!) mint első, a kormánypártnak odadörögje azt, amit mondott, ismételni mostan nincsen időm... (Egy hang a szélsőbaloldalon: Igaza. volt!) Bocsánatot kérek, igaza volt, de elsősorban saját személyére vonatkozólag vonja le a konzekvenciát ebben a tekintetben, hiszen itt ő maga írta alá a saját ítéletét azzal, hogy ezeket elmondotta, mert nem elég utólagosan konstatálni, hogy bajok vannak, hanem államférfinak és különösen neki, aki miniszter volt, aki általános respektusnak örvend, akinek szavára az ország mindig hallgatott, a kellő időben kellett volna aláhúzni azokat a hibákat, amelyeket Bethlen István gróf miniszterelnöksége alatt elkövetett. (Rassay Károly: Jobb későn, mint soha.) Most teljesen meztelenre van vetkőztetve az ország helyzete. (Zaj. — Elnök csenget.) Konstatálhatjuk mindnyájunk megelégedésére, hogy a kormány velünk itt a parlamentben színházat játszott (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon. — Fábián Béla: Félrevezettek minket, az egész országot!) Mi parlamientesdit játszottunk, mint a gyerekek. Mi, az ellenzék, azt hittük, komoly harci játékban van részünk, ha a kormányt támadjuk és íme, kitűnik, hogy a kormány kutyába sem vette azt a budget-t, amelyet elénk terjesztettek, (Ügy van! Ügy van! bal felől.) amelyet megszavaztak, hanem a budget-n kívül úgy gazdálkodott, ahogy akart és eszébe sem jutott azt gondolni, hogy a parlament is valami. (Rassay Károly: Itt van a felelősség alapja.) Bethlen István gróf kormánya azt hitte, hogy a kölcsönöknek végtelensége fog bekövetkezni. (Rassay Károly: Megígérték!) Megígértek sok mindent, itt van a gentleman agreement, mindenféle ígéretet kaptunk mi, de semmit sem tartottak be; csak kötelességeket követeltek tőlünk, de semmit sem tartottak be.