Képviselőházi napló, 1931. II. kötet • 1931. november 04. - 1933. november 25.

Ülésnapok - 1931-18

A& országgyűlés képviselőházának 18. (Helyeslés a középen. — Buchinger Manó: Ak­kor kell, hogy itt megszűnjék a diktatúra! — Zaj. — Elnök csenget.) Meggyőződésem szerint nem a mi hibánk, hogy ez az állapot eddig nem következett be és nem is egyedül rajtunk áll ennek megteremtése. (Ügy van! a középen.) Az én felfogásom szerint e tekintetben eredendő bűn a kisentente létesítése, amely a maga le­tagadhatatlanul Magyarország ellen irányuló alkatában olyan csoportosulást teremtett, amelyhez Magyarország sohasem csatlakozha­tok, mert hiszen senki sem léphet be egy ön­maga ellen irányuló szövetségbe. {Ügy van! a középen.) A kisentente létesítésével tehát meg­pecsételődött az az állapot, amely Közép­Európa államait két egymással sohasem egye­síthető táborra szakította és én nem is látom egy, a középeurópai népeket komolyan össze­fogó alakulat lehetőségeit mindaddig, míg a kis­entente meg nem szűnik és helyet nem ad vala­milyen más, szerencsésebb politikai elgondolás­nak. (Ügy van! a középen.) Tehát nem magun­kat, kiváltképpen pedig nem egyedül magun­kat hibáztatom, hanem magam is sajnálatomat nyilvánítom a felett, hogy eddig igazán barát­ságos és valamivel melegebb atmoszféra közöt­tünk és szomszédaink között nem tudott kiala­kulni. (Buchinger Manó: Nem is lesz, míg itt diktatúra van! Tessék demokráciát teremteni! — Nagy zaj a jobboldalon és a középen.) Elnök: Csendet kérek! Grata Gusztáv: Ha azonban szomszédaink­nál jóindulatot tapasztalnánk egy ilyen barát­ságos atmoszféra kialakítására irányuló tö­rekvésekkel szemben és ha olyan hajlandóság mutatkoznék náluk, amely megteremti egy melegebb viszony előfeltételeit, akkor én ké­rem a kormányt, hogy a maga részéről se zárkózzék el ezeknek a törekvéseknek előmoz­dítása elől és ha alkalmat talál arra, hogy ebben a tekintetben a maga részéről is kez­keményezőleg lépjen fel. én azt hiszem, a magyar közvélemény ezt igen meleg átérzés­sel fogja fogadni. Én meg vagyok arról győ­ződve, hogy minden haladás ebben az irány­ban a mi közvéleményünkben rokonszenves fogadtatásra fog találni, mert a magyar nép eléggé érett annak felismerésére, hogy a haza­fiasságnak alsórendű foka az, amely más nem­zetek elleni gyűlöletben fejeződik ki és nem saját nemzetünk szeretetében és az érte való áldozatkészségben. (Ügy van! Ügy van! a kö­zépen.) Igen t. Képviselőház! Igen kevés idő áll már rendelkezésemre, méltóztassék tehát meg­engedni, hogy csak arra utaljak, hogy a mai helyzetben a főfeladat a termelés zavartalan rendjének biztosítása. En azt hiszem, hog aki azt állítja, hogy ma lehetséges egy min­den részletre kiterjedő gazdasági programmol adni, az nem homokot, hanem kavicsot hint az emberek szemébe, mert ezt ma tényleg nem lehet megtenni. S ha olvasunk a lapokban vagy emlékiratokban programmokat. amelyeiv ennek a válságnak máról-holnapra való eli tézését akarják elérni, akkor ez engem némi­leg mindig emlékeztet annak a diplomatána' eljárására, aki akkor, amikor egy országban éhinség volt, szakácskönyvet adott ki és meg­írta benne, hogy kell venni fél kiló finom lisztet és ennyi meg ennyi tojást, de nem mondta meg, honnan kell venni a finom lisz­tet és a tojást. Meg kell állapítanom, hogy elsőrendű ér­dek, amelynek ma minden más érdeket meg kell előznie, gazdasági termelésünk folytonos­ilése 1931 november 10-én, kedden. GI ságának biztosítása és jövedelmezőségének helyreállítása. Azokat a szűkreszabott eszkö­zöket, amelyek a mai válságban is rendelkezé­sünkre állanak, úgy kell felhasználnunk, hogy ez az elsőrendű érdek veszélyeztetve ne le­gyen. En helyesnek tartom, hogy a kormány minden eszközt ki akar meríteni abból a cél­ból, hogy külföldi kötelezettségeinek eleget tegyen. Helyesnek tartom ezt annak ellenére, hogy a magas kamattételekben, amelyekkel kölcsöneink meg vannak terhelve, tulajdonkép­pen már biztosítási prémiumot fizettünk az olyan helyzetek ellen, mint amilyen a mai. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől és a középen.) Helyesnek tartom annak ellenére, hogy tekin­tettel arra a jelentékeny eltolódásra, amely részben az általános válság, részben pedig az aranykészleteknek két állam bankjánál való felhalmozódása folytán egyfelől az arany, másfelől az egyéb javak ára között előállott, az a reális kamatteher, amelyet a régi kamat­tételek számunkra jelentettek, ma jóval na­gyobb, mint amilyen a kölcsönök felvétele­kor volt. (Ügy van! a középen.) Különösen áll ez nálunk. Miután minden kamatfizetést a közgazdaság törvényei szerint csak árukivi­tellel lehet teljesíteni, másként áll a mi hely­zetünk akkor, ha 10 pengőn aluli búzával kell fizetnünk, mint amilyen volt a helyzet akkor, amikor 30 pengős búzával tudtuk a kamat­fizetést teljesíteni. Ismétlem, helyes, ha a magyar állam min­den eszközt felhasznál árra, hogy kötelezettsé­geinek a végsőkig megfeleljen. Ha azonban mégis olyan helyzet állana elő, amelyben vá­lasztani kellene a termelés folytonosságának fenntartása és külföldi hitelezőinek kielégítése között, akkor azt hiszem, maguknak a hitele­zőknek kielégítése érdekében is fontolóra kell majd venni, hogy a termelés zavartalan folyta­tása nem áll-e az ő érdekükben is. (Ügy van! Ügy van! •— Taps a jobboldalon és a középen.) Elnök; A képviselő úr beszédideje lejárt. Gratz Gusztáv: Befejezem beszédemet; csak egy szót akarok még mondani. A magam részéről tudomásul veszem ezt a jelentést. Én azt hiszem, hogy a mai helyzetben arra van szükség, és a közvélemény ezt teljesen átérzi, hogy ezt az országot erősen és céltudatosan ve­zessék. Meg vagyok győződve róla, hogy akkor, ha az erre a vezetésre való akaratot és képes­séget az ország ennél a kormánynál érezni fogja, akkor nemcsak ez a párt fogja lelkesen támogatni a kormányt, de az ország közvéle­ménye is mellette lesz és az ország közvéle­ménye is örömmel fogja fogadni minden intéz­kedését. (Helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: A belügyminiszter úr kíván szólni. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Kabók Lajos: Vissza akarja vonni a statáriumot!) Vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügymi­niszter: T. Ház! Van szerencsém az egyes vár­megyék területi változásairól szóló törvényja­vaslatot benyújtani. Kérem a t. Képviselőhá­zat, méltóztassék a törvényjavaslatot kinyo­matni, szétosztatni s előzetes tárgyalás es je­lentéstétel végett a közigazgatási bizottsághoz utalni. Elnök: A benyújtott javaslatot a Ház ki­nyomatja, szétosztatja s tárgyalás és jelentés­tétel céljából a miniszter úr által indítványo­zott bizottsághoz utalja. Szólásra következik! Pakots József jegyző: Propper Sándor!. Propper Sándor; T. Képviselőház! Minde­nekelőtt kérem, méltóztassanak hozzájárulni

Next

/
Oldalképek
Tartalom