Képviselőházi napló, 1931. II. kötet • 1931. november 04. - 1933. november 25.

Ülésnapok - 1931-17

Az országgyűlés képviselőházának 17. Az igazságügyminiszter úr kíván szólni. Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: T. Ház! Van szerencsém az uzsoráról szóló törvényjavaslatot beterjeszteni. (Ëjenzés jobbfelől.) Kérem, hogy méltóztassék azt kinyomatni, szétosztatni s előzetes együttes tárgyalás végett az igazságügyi és közgazdasági bizottságnak kiadni. (Éljenzés és taps a jobboldalon.) Elnök: A törvényjavaslatot a Ház kinyomatja, szétosztatja s azt előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadja az igazságügyminiszter úr által javasolt bizottságoknak. Malasits Géza képviselő úr mentelmi jogának megsértését kívánja bejelenteni. (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Maiasits Géza: T. Ház! A legelemibb joga, sőt kötelessége minden képviselőnek, hogy választóit az adott politikai helyzetről, nemkülönben a gazdasági helyzet alakulásáról időközönként informálja. En ennek a kötelességnek véltem eleget tenni akkor, amikor október 25-én bejelentettem a győri rendőrkapitányságnál» hogy beszámológyűlést kívánok tartani, amelynek keretén belül a választóközönséget informálni akartam az ország gazdasági és r politikai helyzetéről. A győri rendőrkapitányság egy belügyminiszteri rendeletre való hivatkozással a gyűlés megtartását betiltotta és betiltó végzésében azt hozta fel indokul, hogy a beszámológyűlés népgyűlés, és miután Magyarországon ezidőszerint gyűlést tartani nem lehet, (Propper Sándor: Csak a marhaexportőröknek!) a gyűlést nem engedélyezi. A legnagyobb csodálkozással hallottuk ma délelőtt, hogy Marschall t. képviseld úr feláll és bejelenti, hogy két nagyon fontos gyűlést tartottak az állatexportőrök, nemkülönben a gazdák s ezeken a gyűléseken határozatokat hoztak, amelyeket annyira fontosaknak tartottak, hogy még itt az ország házában is bemutatták. En tehát úgy látom, hogy visszatértünk az 1848 előtti állapotokhoz, amikor Magyarországon kétféle ember volt: az egyik olyan, akit minden jog megilletett, a másik pedig olyan, akit semmi jog nem illetett meg. "Cgy látszik, visszatértek ezek az állapotok, és .míg a t. túloldalon lévőknek, a bűvöskörbe tartozóknak minden joguk megvan, akkor gyűlésezhetnek, amikor akarnak^ addig azoknak a köröknek, amelyek a munkásosztályt képviselik, semmi joguk sincsen. Mentelmi jogomnak ezen flagráns megsértése ellen a leghatározottabban tiltakozom és kérem, szíveskedjenek ügyemet a mentelmi bizottság elé utasítani. Elnök: A házszabályok 103. §-a értelmében a bejelentés kiadatik a mentelmi bizottságnak. Reisinger Ferenc képviselő úr kíván mentelmi jogának megsértése tárgyában bejelentést tenni. Reisinger Ferenc: T. Képviselőház! Méltóztatnak emlékezni arra, hogy a belügyminiszter úr olyan kijelentést tett, hogy a statárinmrendelet ellenére is lehetővé kívánja tenni, hogy a képviselők választóikkal érintkezhessenek. Én enneik következtében, megvallom, beugrottam a 'belügyminiszter úr eme kijelentésének (Zaj.) és október 25-ére beszámológyűlést jelentettem be a m. kir. államrendőrség miskolci kapitányságánál. Legnagyobb meglepetésemre a rendőrkapitányság nem vette tudomásul a belügyminiszter úr kijelentését és nem tette lehetővé, hogy választóimmal érintkezzem. Én a magam részéről más formáját elképzelni sem tudom, ése 1931 november 5-én, csütörtökön. 37 hogy választóimmal érintkezzem, elvégre kerületemben 21000 szavazó van, s ezekkel nem beszélhetek lakásaikon, nem járhatok házrólházra, csak gyűlésen tudok velük érintkezni. Azt látom azonban, hogy a rendőrhatóság nem veszi tudomásul a belügyminiszter úr kijelentését és intencióját, azt egyszerűen a lomtárba dobja és megy a maga észjárása után. Miután pedig a rendőrhatóság megakadályozott engem abban, hogy választóimmal értekezzem, ennél fogva tisztelettel bejelentem mentelmi jogsérelmemet és kérem azt a mentelmi bizottsághoz utasítani. Elnök: A házszabályok 103. §-a alapján ez a bejelentés is a mentelmi bizottság elé utasít tátik. Következik napirend szerint a gazdasági bizottság jelentésének tárgyalása a képviselők tiszteletdíjának, valamint a választott tisztviselők külön tiszteletdíjának leszállítása tárgyában. Az előadó urat illeti a szó. Fekete Lajos előadó: T. Képviselőház! Az ország súlyos gazdasági helyzetére való tekintettel a gazdasági bizottság szükségesnek látta a képviselői tiszteletdíjaknak, valamint a választott tisztviselők külön tiszteletdíjának újból való megállapítását. Ezzel a bizottság az állami kiadásokat véli és tartja szükségesnek csökkenteni. A bizottság már régtől fogva a legszigorúbb takarékossági alapokon állott és ennek eredményeként jelentős megtakarításokat tud felmutatni. Így az 1929/30. költségvetési évben 319 240 pengőt, az 1930/31. költségvetési évben pedig 379.322 pengőt sikerült dologi kiadások révén megtakarítani. A gazdasági bizottság ezt a megtakarítást most már személyi térre is átviszi, és ennélfogva elsősorban a képviselői tiszteletdíjakat tartja szükségesnek leszállítani. E tárgyalások eredményeként javasolja a gazdasági bizottság, hogy a képviselők tiszteletdíja folyó évi november létől a folyó költségvetési évre 15 százalékkal redukáltassák. (Helyeslés a jobboldalon.) A választott tisztviselők tiszteletdíját illetően az elnök, a két alelnök és a háznagy tiszteletdíjára vonatkozólag pedig azt javasolja a gazdasági bizottság, hogy ezek a redukciók megfeleljenek a miniszteri, illetőleg a politikai államtitkároknál történő redukcióknak. Természetesen ezek a redukciók a lakpénzjárandóságok összegét nem érintik. Ami >a jegyzők tiszteletdíját illeti, erre nézve a gazdasági bizottság már állást foglalt június 25-én tartott ülésén és állásfoglalását annakidején a Ház elé is terjesztette. A Képviselőház folyó évi augusztus 3-án megfontolás és újabb javaslattétel végett ezt a jelentést visszaküldte a gazdasági bizottságnak. A gazdasági bizottság újabb beható tárgyalás alá vette ezt a kérdést, és tekintettel r

arra, hogy erre törvényünk van, s addig, amíg alkotmányos, törvényes úton ez a rendelkezés meg nem változtattatik, az 1893 : VI. te. 1. §-a értelmében ez nem nobile officium és a jegyzőket külön tiszteletdíj illeti meg — a bizottság újból csak a régi javaslatával áll elő, nevezetesen, hogy a képviselőházi jegyzők fejenként és évenként 2000 pengővel javadalmazhassanak. T. Képviselőházi! Egy kisebbségi vélemény is nyújtatott be. Ezt Dinnyés Lajos és Kabók Lajos országgyűlési képviselők .nyújtották be arra nézve, hogy a választott tisztviselők tiszteletdíja személyenként és évenként egy-egy aranypengőben állapíttassák meg. Ugyancsak Kabók Lajos képviselő úr beadott egy külön6*