Képviselőházi napló, 1931. II. kötet • 1931. november 04. - 1933. november 25.
Ülésnapok - 1931-27
428 Az országgyűlés képviselőházának 27, jobbfelől.) az újraépítés lehetőségét és az ebből a nagy káoszból való kivezető utat. (Helyeslés jobbfelől.) (Az elnöki széket Czettler Jenő foglalja el.) Én azt mondottam igen t. képviselőtársamnak : Méltóztassál megengedni, képviselőtársam, hogy én a választ benn a teremben adhassam meg neked. Ebbeli ígéretemnek teszek eleget, amikor most a következőkben felelek annak a túloldalon ülő egységespárti képviselőtársamnak. (Halljuk ! Halljuk !) Nincs és nem is volt szándékunkban, hogy mi azt a műveletet végezzük, amelyet az elnök úr szigorúsága következtében én nem akarok itt megismételni. (Derültség.) Nem ez a mi szándékunk, hanem az, hogy annak a rendszernek, amelyik gróf Bethlen Istvánnak a Eyjlt politikai fórumról való elmenekülése után most visszabújt a Podmaniczky-utcai kígyólyukba, (Felkiáltások jobbfelől : Mi az f) amelyik ma élesebben, erősebben, merészebben szervezkedik és fenyegetőzik ott a Podmaniczky-utcában, (Simon András: A kígyólyukban!) az elkommuriizált épületben, annak a kígyónak ívjra napfényre való jövetelét lehetetlenné tegyük, őszintén, nyiltan megmondom, nem döglött sza marat akarunk mi patkolni, hanem rá akarunk taposni annak a Podmaniczky-utcai kígyónak a fejére, (Felkiáltások balfelől ; Mi az f) hogy soha töbibé a magyar politikai életen semmi pusztítást ne vigyen véghez. Ez szól annak az igen t. képviselőtársamnak, akiről beszéltem. Most méltóztassanak nekem megengedni, hogy én két képviselőtársamnak, akik ebben a vitában felszólaltak, egy-két megjegyzésére válaszolhassak. Az egyik igen t. képviselőtársam az új földesúr volt, Örffy Imre igen t. képviselőtársam, (Derültség. Nagy Emil: Jókai-féle?) aki felszólalásában, védőbeszédében iparkodott a rendelkezésére álló minden érvet felhozni, hogy szépítse, mentegesse azt a bűnös és pusztító rendszert, amelyet tíz esztendőn keresztül ő tűzön-vizen át támogatott és többek között azt mondotta, hogy ahhoz, hogy a kormány gazdálkodásának statisztikája, kimutatása olyan szomorú képet mutat, mint amilyet mutat, ahhoz nagymértékben hozzájárultak az ellenzék követelései is. Az ellenzék állandóan és mindig tíz esztendőn keresztül követelt a kormánytól hasznos beruházásokat és ezeknek a követeléseknek teljesítése hozzájárult — mondja az új földesúr — ahhoz, hogy az államháztartás deficitje ilyen nagy (Nagy Emil: Új földesurfi.) En nem szállok perbe Örffy Imre igen t. képviselőtársammal, nem szállok vitába az ő érveivel, de ehelyett méltóztassanak megengedni, hogy à 6-os bizottság jelentésének egy rövid kivonatát felolvashassam. Ez a rövid kivonat, mintha csak válaszolni akart volna előre igen t. védő képviselőtársam felszólalására. A 6-os bizottság jelentésében tudniillik sok minden között a. következő megállapítás is van (olvassa): «Ezekből a kimutatásokból kitűnik, hogy az állami kiadásoknak 1926/27-től 1931/32-ig beállott jelentékeny, 154 millió pengőt tevő felduzzasztásából az oroszlánrész, azaz 112.4 millió pengő személyi kiadás, 9.7 millió a beruházásokra szóló kiadás.» Megállapítja tehát, hogy ebből a 154 millióból, amely deficit formájában jelentkezett és mutatkozik itt, csak 9 millió volt, amit beruházásokra adtak. E pillanatban nem merném azt a megállapítást tenni, hogy ezt ülése 19$ 1 november 25-én, szerdán. hasznos beruházásokra adták. (Buchinger Manó: Lehet annyit mondani, hogy haszontalan! — Nagy Emil: De ő finoman fejezi ki magát, hagyjátok! — Propper Sándor: A freskók mindenesetre ^ megvannak a szomszéd teremben. — Malasits Géza: A belügyi óra is megvan! — Propper Sándor: Tessék belőle harapni. — Halljuk! Hátijuk!) A legérdekesebb megállapítást azonban a túlsó oldalról elhangzott védőbeszédek közt, Kelemen Kornél képviselőtársam tette a múlt héten. Ö is, mint aféle Bethlen-jogász, szükségét érezte annak, hogy nagy védőbeszédét itt elmondja és látszott az átszellemültség az arcán, (Derültség.) amikor körömszakadtáig védte azt a rendszert, amelynek a feje Bethlen István gróf volt. Es amint nagyon , sokszor az igen t. jogász urak olyan mondatokat mondanak védelem közben, amelyeket bizony azután elgaloppirozásnak minősítenek maguk is, ez történt Kelemen képviselőtársammal is, aki védőibeszédének egyik mondatában azt mondotta, hogy, ne keressük most a hibákat, hogy mi okozta a ibajt, ne keressük, hogy gyújtogatás, vagy villámcsapás tette-e tönkre a házat, mert ha villámcsapás, akkor szálljunk perbe az Úristennel. Mélyen t. Kelemen képviselőtársam! Engedje meg, hogy ne kövessem az ön tanácsát. En nem vagyok hajlandó azért a pusztításért, azért a kártevésért, amelyet ez a tízesztendős Bethlen-féle rezsim a mögötte ülő egységespárt segítségével okozott ennek az országnak, az Úristennel perbeszállani nem vagyok hajlandó. (Dinich Ödön: Kényelmes álláspont!) Nem vagyok hajlandó erre a kényelmes álláspontra helyezkedni, nem vagyok hajlandó éppen azért, mert én végigéltem és végigéltük a zaklatásnak, a lelki gyötrődésnek niindazt a szenvedését, amelyet ránk, az ország népére ez a rendszer hozott. Nem! Nem az Úristennel kell itt pertbeszállni, hanem a közvélemény nagy nyilvánosságának ítélőszéke elé kell nozni ezt a rendszert és ott kell ezt a rendszert a közmegvetésnek kitenni, hogy soha többé ne jusson eszébe újra az uralomra törekedni, soha többé ne legyen meg a lehetőség arra, hogy e szerencsétlen országnak még szerencsétlenebb népét úgy gyötörhessék és pusztíthassák, miként csinálta ez a rendszer. Az egész vonalon, pénzügyi téren, politikai téren mindenütt, minden irányban helyes ez a megállapítás. Ezekről a padokról éveken keresztül azt követeltük, hogy távozzék Bethlen István miniszterelnök a helyéről, ha nem akar becsületes, az ország népének érdekeit szolgáló politikát csinálni; távozzék helyéről az egész kormányzati rendszer, ha nem akarja belátni azt, hogy az a politika, amelyet ő 10 esztendőn keresztül itt folytatott, katasztrófába fogja vinni az országot. Távozzék a helyéről! Akkor a túlsó oldalról kórusban, kinn a folyósón és mindenütt azt mondották az egységespárti képviselők: Hogy gondoltok ti arra, hogy gróf Bethlen István a helyét elhagyja? Hát ki jöhet Bethlen István gróf után? (Malasits Géza: Csak a vízözön jöhet!) Ninics ebben az országban senki, aki őt ma helyettesíteni tudná! A választ erre a felfogásra, amelyet éveken keresztül állandóan hangoztattak, a leghelyesebben Györki igen t. képviselőtársam két és félesztendős kisfia adta meg. Méltóztassanak majd megkérdezni őt, mit mondott az ő két és féléves kisfia arra, ami a túlsó oldalról elhangzott, hogy t. i, nem mehet el Bethlen István gróf a helyéről, mert utána a vízözön. íme, elment a nagymogul; eltűnt a politikai színtérről és nem a
