Képviselőházi napló, 1931. II. kötet • 1931. november 04. - 1933. november 25.

Ülésnapok - 1931-26

ââ2 Àz országgyűlés képviselőházának 2 Takách Géza jegyzők megszámlálják a jelenlevő képviselőket.) Petrovics György jegyző: Negyvenegyen vannak jelen. Elnök: A jegyző úr jelentése alapján megállapítom a Ház tanácskozóképességét. A megszámlálás ideje a felszólaló képviselő úr beszédidejébe nem számít bele. (Zaj.) Tessék folytatni. Pakots József: T. Ház! Mi a valóságos helyzetet csak legutóbb tudtuk megismerni, amikor a 33-as bizottság tárgyalásai során az egyes adatok nyilvánosságra kerültek. Később, amikor a 6-os bizottság, azután pedig a népszövetség pénzügyi bizottsága tartotta meg vizsgálatát, ezek az adatok s a tárgyalások során nyilvánosságra került esetek a való helyzet képét feltárván, teljesen logikus volt, hogy gróf Zichy János a késői megismerés konzekvenciáit levonta és elmondta a maga verdiktjét. De kérdeznem kell: vájjon mi, törvényhozók volnánk az egyedüliek, akik elüttetnénk attól, hogy elmondjuk a magunk bírálatát! Hiszen a bírálatnak az a célja, hogy a tanulságókat levonva, a jövő feladataira felkészüljünk és megállapítsuk azt a reálpolitikai bázist, amelyen a magángazdaság és az államháztartás kiépítését 'biztosítani lehet. (Zaj a jobboldalon. — Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Ennek a parlamentnek jogát és hatáskörét amúgy is elkonfiskálta a kormány mindenegyes alkalommal, amikor erre szüksége volt. Tíz esztendős uralma alatt hányszor küldte szünetre a parlamentet, úgyhogy az . nem nyilatkozhatott meg. Törvényszegésekkel és törvénysértésekkel kormányzott és a túlköltekezések költségvetésen kívüli formájában eladósította az országot, (Fábián Béla: Ügy van!) félrevezette a nemzetet, megtévesztette a parlamentet. (Ügy van! a baloldalon.) Ezek után természetes, hogy ilyen gazdasági válság mélypontján felfakadnak a keserűség forrásai és megárad a kritika 'zuhataga^ amely azt a tíz esztendős keserűséget akarja levezetni. Itt, az ellenzéken hiába figyelmeztettük a kormányt arra, hogy az ő gazda-, sági politikájának iránya (Fábián Béla: Mindenkit terrorizáltak, aki kritizálni mert!) már veszedelembe juttatja az országot. De akkor még csak a rossz irányt tudtuk megállapítani, még csak tüneteket láttunk, egyes szórványos esetekről szereztünk tudomást. Azokról a mély szakadékokról, amelyek a gazdasági élet előtt tátonganak, még nem volt kellő tájékozottságunk. Még nem tudtuk, csak most, a 6-os bizottság jelentéséből látjuk, hogy mik történtek a borházak körül, a Hortikultúra körül, a szénkéneggyár, a polgárdi rézgálicgyárral kötött szerződések körül, a Talbot-kölcsön (Bródy ErnŐ: A Margit-sziget!) a Margit-sziget és egyéb esetek körül. Itt vannak ezek a komoly és súlyos események, esetek és adatok, amelyek feltárják ennek a gazdaságpolitikának mély és fekélyes sebeit. (Ügy van! Ügy van! balfelől.) Azt kell kérdeznem, ha a 6-os bizottság jelentését nézem, hogy vájjon mit jelent égy ártatlan cím alatt foglalt és alcím alá bujtatott • tétel, amely «Az állami közigazgatás és üzemek tartozásai» főcím alatt foglaltatik, amely szerint az állam a Pénzintézeti Központ céljaira 33 millió pengővel van megterhelve? Ha kérdezem, hogy mit jelent ez a 33 millió pengő, akkor nem találok rá itt választ (Rassay Károly: Nem is kapsz rá választ!) és valószínűleg nem is fogok választ kapni rá. Csak emlékeztetem azonban a t. Házat, hogy egy ausz; triai pénzintézetnek, a Creditanstalt-nak szanálása a törvényhozás legteljesebb ellenőrzése ). ülése 1931 november 24-én, keddétt. mellett, a parlamenti pártok hozzájárulásával történt. (Ügy van! Ügy van! balfelől.) Ha itt csakugyan az történt volna meg, hogy e;s a 33 millió pengő egy fizetési zavarokba, vagy fizetési nehézségekbe került pénzintézet szanálását fedezné, akkor itt is rámutatok arra, hogy a parlament legteljesebb ellenőrzése és hozzájárulása nélkül gazdálkodott és végezte dolgait a kormány. (Buchinger Manó: Ausztriában ilyet nem mernek csinálni! Ott titkos szavazás van, demokrácia van, itt pedig diktatúra, abszolutizmus!) Elnök: Tessék csendben maradni. Most Pakots képviselő urat illeti a szó. Pakots József: A kormány minden egyes alkalommal, amikor az ellenőrzést ki kellett kerülni, módot talált arra, hogy az erőszakosan összehozott többségre támaszkodva, a kivételes hatalmon alapuló rendelkezés jogát a kezébe vegye, a parlament jogkörének és hatáskörének konfiskálásával. így volt ez az 1924-es szanáláskor, így volt most is- Megalkotta a 33-as bizottságot, a 33-as bizottság elé pedig csak olyan javaslatokkal, ötletekkel és tervekkel jött, amelyek az államháztartás egyensúlyát kívánták biztosítani, de egyáltalában hiába volt Rassay Károly minden sürgetése, (Ügy van! Ügy van! balfelől.) magángazdasági reformgondolatokkal, ötletekkel és konstrukciókkal nem jött a 33-as bizottság elé a kormány. (Fábián Béla: Legfeljebb hogy meg-akarják ölni az egész benzinkereskedelmet. — Jánossy Gábor: Majd ez\után jiön!) Én emlékeztetem a képviselőházat arra, hogy a 33-as bizottság működésének elején Rassay Károly egész, sorozat javaslatot terjesztett a bizottság elé, amelyekkel a magángazdaság elé állított akadályok elhárítását akarta elérni. Ezeket az akadályokat maga a kormány állította a magángazdaság fejlődése elé, meghendikepelte a magángazdaságot. Még máig sincsenek ezek a javaslatok letárgyalva, sőt legutóbb a parlament összehivása előtt Rassay Károly indítványozta több ellenzéki képviselőtársa nevében is, hogy küldessék ki egy kisebb bizottság, amely a 33-as bizottság kebeléből alakitva, záros határidő alatt vizsgálja felül 'mindazokat f a vállalkozásokat, amelyekben a magyar állam közvetve vagy közvetlenül akár mint tulajdonos, akár mint hitelező, akár mint szavatos érdekelve van, oiigyancsak feladata lesz felülvizsgálni azokat a szerződéseket, amelyeket a magyar állam egyes magánérdekeltségekkel kötött. (Rassay Károly: Érdekes lenne!)_ A bizottság tapasztalatairól, különösen pedig a befektetett összegekről, az államot ért veszteségekről, jövőbeli kötelezettségeiről és kockázatairól részletes jelentést szerkesztene, amely a 33-as bizottság előterjesztése alapján a parlament elé kerüljön. Rassay Károlynak ez a nagyon komoly, mélyreható javaslata, amely feltárta .volna azokat az összeköttetéseket és azokat a súlyos kockázatokat és kötelezettségeket, amelyekkel a magánvállalkozásokkal kapcsolatban megterhelték az államháztartás pénzügyi egyensúlyát, nem lett megvalósítva, ezt a bizottságot nem küldöttek ki, (Rassay Károly: Dacára, hogy elfogadták!) pedig elfogadtak a javaslatot. (Bródy Ernő: Mindig igy van, elfogadják, de nem viszik keresztül.) íme mi történik? Minden^ olyan intézkedést, amely a magángazdaság érdekében való mellékesnek tekintenek. A kormánynak fő és egyetlen célja az a pénzügyi-technikai müvelet, amelylyel az államháztartás egyensúlyát biztositani