Képviselőházi napló, 1931. II. kötet • 1931. november 04. - 1933. november 25.

Ülésnapok - 1931-25

378 Az országgyűlés képviselőházának 25. a kérdést, mert úgy érzem, hogy az államnak ezeket, a mai viszonyoknak nem megfelelő," te­hát igen magas annuitásokat a lehetőséghez mérten csökkentenie kell. De felvetek egy másik gondolatot is. A gaz­dasági lehetetlenülésről beszéltem. Ha tehát egyszer a gazdasági lehetetlenülés nehézségeit kénytelen az a kisember elviselni, kívánatosnak tartanám, hogy a gazdasági lehetetlenülésből eredő károk egy részét, amire még módunk van, hárítsuk át azokra is, akiktől megváltot­tuk a földet, s akik a megváltás ellen annak idején tiltakoztak, most pedig — hogy úgy mondjam — a markukba nevetnek, mert rájuk nézve igen előnyös volt a megváltás. (Ügy van! Ügy van!) Meg vagyok győződve arról, hogy a megváltást szenvedett nagybirtokosok sem fognak tiltakozni az ellen, hogy abból az érték­csökkenésből, amely a földek ára tekintetében bekövetkezett, ők is bizonyos mértékben kive­gyék részüket. (Mojzes János: Javarésze va­gyonváltságföld-) T. képviselőtársam, méltóz­tassék rábízni a kormányra azt, hagyha egy­szer a magánbirtokosokat részesíti abban a gaz­dasági lehetetlenülésből származó értékcsökke­nésben, akkor a kormány is le fogja vonni a e tekintetben a konzekvenciát a vagyonváltság­földekre is. (Mojzes János: Mi lesz azokkal, akiket kimozdítottak?) Méltóztassék meghall­gatni, t. képviselőtársam és azután méltóztas­sék a kormányhoz olyan kérdéseket intézni, amilyeneket óhajt. Nem az én feladatom, hogy a t. képviselőtársam által feltett kérdésekre válaszoljak. (Zaj.) T. Képviselőház! Ezenkívül szükségesnek tartanám éppen arra a kérdésre, amelyre t. képviselőtársam itt alludált, rátérni pár szóval azon javaslatommal kapcsolatban, hogy azok­nak a földeknek újból való juttatása tekinteté­ben, amelyekről vagy lemondtak az illető kis­birtokosok, vagy pedig kimozdították azokból, esetleg nemfizetés miatt, a fennálló jogszabá­lyoktól eltérőleg közigiazgatási úton tétessék lehetővé a kormány számára, hogy ezeket olya­noknak juttassa, akiket arra érdemesnek és alkalmasoknak talál. (Helyeslés jobbfelöl. — Szakács Andor: Ez aggályos!) Tudjuk azt, hogy a földreformtörvény értel­mében különböző kategóriákban vannak meg­állapítva azok, akiknek a földbirtokrendező bíróság földet juttathat. Ha tehát egy lemondás vagy kimozdítás folytán visszamaradt ingat­lant nem értékesít azonnal, illetve nem juttat azonnal a földbirtokrendező bíróság, az már egyrészt közgazdasági hátrány, másrészt pedig az államkincstárra nézve is károsodás, mert hi­szen abban az esztendőben elesik az annuitás fizetésétől. Ezt a nehézkes bírói eljárást óhaj­tanám tehát kiküszöbölni azáltal, hogy joga legyen a kormánynak azt az ingatlanrészt, amely felszabadult, odajuttatni annak, akit arra érde­mesnek és méltónak talál, (vitéz Bajcsy-Zsi­linszky Endre: Kortcscélokkal fogják össze­házasítani! — Zaj. — Elnök csenget.) T. Képviselőház! Azt hiszem, mindazok a kisbirtokosok, akik egy-egy községben maguk­nak szereztek egy vagy két hold területet, s akik saját erejükből szerezték azt maguknak, éppen úgy megérdemlik azt, hogy tovább jut­tassanak nekik pár holdacska földet, amelyet meg tudnak maguknak tartani és meg tudják fizetni, érte a megváltási, illetőleg juttatási ösz­szeget. (Szakács Andor: Ugyanolyan feltételek mellett legyenek a kimozdították is visszahe­lyezhető^!) T. Ház! Néhány példával illusztrálni kívá­ülése 19 S1 november 20-án, pénteken. nom azt, hogy milyen terhet jelent ez a mostani földármegállapítás a kisemberekre nézve. Ahol 300 pengőben volt megállapítva a föld ára, — az ilyen föld nem lehetett valami nagyon jó mi­nőségű — 16 pengő 20 fillért kell kizárólag csak az annuitásért fizetni. Ha ezt a mostani lerom­lott gazdasági viszonyok szerint mérlegelem, akikor ez megfelel két métermázsa •búzának. Ha pedig 600 pengőben van megállapítva a föld ára, akkor az annuitás kitesz 32 pengő 40 fillért, tehát az négy métermázsa búzának felel meg. (Mojzes János: Es ahol 1800 pengőben van a föld ára megállapítva 1 ?) Olyan nincs, t. képvi­selőtársam; nem ismeri talán a törvényt. Ahol 1200 pengőben van megállapítva a föld ára, ott 64 pengő 80 fillér, tehát nyolc métermázsa búza az annuitás. A legmagasabb ár, amely meg van szabva a törvény szerint, 1500 pengő, nem 1800. (Mojzes János: Kölkeden 1800 volt!) 1500 pen­gős földárnál 81 pengő az évi annuitás, ami megfelel ÍO 1 /« métermázsa búzának. T. Képviselőház! El tudjuk képzelni a mai helyzetben, hogy az a szegény kisember, akinek úgyszólván semmi gazdasági felszerelése nincs, egy 1500 pengőre becsült földért Wis méter­mázsa búzát todna annuitásban fizetni? Ez tel­jesen lehetetlen. (Ügy van! Ügy van! — Mojzes János: Már régen megmondtuk! — Szakács Andor: Július 30-án Mojzes már elmondta itt!) Ezért kérem a mélyen t. kormányt, méltóz­tassék az általam előterjesztett kérelmet meg­fontolás tárgyává tenni és olyan redukciót ke­resztülvinni, amely mellett még ezek a szegény emberek is tudják teljesíteni fizetési kötelezett­ségeiket és amellett meg is tudják tartani ma­guknak a földet. (Helyeslés. — Mojzes János: Vissza kell helyezni a kimozdítottakat! — Sza­kács Andor: Csak ne a jegyző adja ki! —Zaj.) Elnök: A pénzügyminisztérium vezetésével megbízott államtitkár úr kíván szólni. Vargha Imre államtitkár: T. Képviselőház! Temesváry Imre igen t. képviselőtársam azok­nak a problémáknak egyikét vetette most fel interpellációjában, amelyek a legnehezebben •megoldhatók, de egyúttal a legkényesebb és legveszedelmesebb problémák közé tartoznak, amelyekkel most meg kell küzdenünk. (Ügy van! Ügy van! jobbfelöl.) Interpellációjában a tényállást egészen világosan és tárgyilagosan adta elő, hozzátennivalóm semmi sincs. A kormány igenis évek óta elkövetett 'min­dent abban az irányiban, hogy a földhözjutta­tottaknak a föld megtartását lehetővé tegye. Ezt a célt szolgálta elsősorban az 1928. évi XLI. te, amely elválasztva a földhözjuttatot­tat a volt tulajdonostól, tehetővé tette azt, hogy igen alacsony kamat mellett, alig 4'4%-os kamat mellett 50—52 éven át törleszthesse a föld árát Eendes időkben, békében ilyen ked­vezményes feltételek 'mellett földet szerezni senki sem tudott. (Ügy van! Ügy van! a jobb­oldalon. — Mojzes János: Csak az ára magas volt!) Sajnos, a bekövetkezett gazdasági viszo­nyok folytán ez az alacsony kamat mellett hosszú időn át való törlesztés is igen sok eset­ben lehetetlennévált. (Mojzes János: Magas volt a váltságár!) A váltságárakat illetően azok­nak túlnyomó részét a bíróság állapította meg azoknak a viszonyoknak a figyelembevételéve], amely viszonyok között a földet juttatták. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon. — Mojzes János: Elég rosszul állapították meg!) Nagyon kétlem, hogy ha valaki az urak közül, akik ezt most ennyire kifogásolják, maga adott volna el egy hold földet^ abban az időben 600 pengőért, vagy 1000 pengőért, most azt mondaná: kérem, én le­mondok ennek az árnak feléről, mert látom,

Next

/
Oldalképek
Tartalom