Képviselőházi napló, 1931. II. kötet • 1931. november 04. - 1933. november 25.

Ülésnapok - 1931-23

Àz országgyűlés képviselőházának ÎS lattal.) Az egyholdas gazdáról nem beszélek t. képviselőtársam, az nem kerül a felszólamlási bizottság elé, mert nincs jövedelmi adója, amelynek kivetése helytelen lenne. (Mojzes János: Nincs jogtanácsosa.) Nem is kell neki t. képviselőtársam. De különben is további jogorvoslatnak van helye a közigazgatási bírósághoz. Azt mondani pedig, hogy a közigazgatási bíróságot az a pénzügyi titkár talán terrorizálja, talán mégis sok. (Szakács Andor: Nem mondta senki.) Azok a kivetések tehát, amelyek ilyen fórumok előtt annak rendje és módja szerint megvizsgálhatók, nem lehetnek olyan abszurdumok és helytelenek, amint a t. képviselő úr előadta, illetőleg a számok összeállításából úgylátszik, hogy ilyen lehetetlen kivetések vannak. (Mojzes János: Legyen olyan az elsőfokú kivetés, hogy ne kelljen jogorvoslattal élni. — Zsindely Ferenc: Emberek tévedhetnek. — Mojzes János: Ne tévedjenek. El kell csapni egypár adóügyi jegyzőt, majd nem tévednek. — Zaj.) T. Ház! A kisbirtokosokra, az egy-két holdas birtokosokra, sőt Békés vármegyében ezidőszerint a 10—15 holdas földbirtokosokra jövedelemadó kivetve nincs, mert hiszen akkora jövedelmük sincs. (Szakács Andor: 10 holdon már van!) Akkor nagyon elvétve van t. képviselőtársam, akkor ott kiváló földek vannak és megvan a megfelelő jövedelem is. Különben is azoknak az adótételeknek, amelyeket t. képviselőtársam felsorolt, csak egy kis része és aránylag igen kis része állami adó. (Szakács Andor: Ez igaz!) Ha utána méltóztatnak nézni, úgy a legsúlyosabb teher természetesen a községi pótadó, a közmunkaváltság és a vízszabályozási járulék. (Mojzes János: A kéményseprési járulék 4—5 pengő. —• Zaj.) Elnök (csenget): Ha a képvhselő urak nem maradnak csendben, kénytelen leszek a képviselő urakat személy szerint is megnevezni. Szakács képviselő úr várja a választ, méltóztassanak tehát lehetővé tenni, hogy azt az államtitkár úr megadhassa- (Egy hang a baloldalon: Csak az igazságnak adunk hangot.) Vargha Imre államtitkár: T. Ház! Ezeket a községi adókat és vízszabályozási járulékokat, meg a közmunkaváltságot nem az állam rója a községekre, minden község maga állapítja meg, hogy a község háztartásának fenntartására mekkora adókra van szüksége. Az adózó polgárok maguk róják meg tehát magukat ezekkel az adókkal (Egy hang a baloldalon: Nem is tudnak róla, hogy mit vetnek ki rájuk ) Bocsánatot kérdek t. képviselőtársam, én nem tehetek arról, hogy az adózók, akik :• a község ügyeit intézik, nem törődnek a saját dolgaikkal. A vízszabályozási járulékok ellen éppen mi küzdünk a legerősebben, hogy ilyen horribilis terheket, mint ott vannak, ne követelhessenek. De ebben megint ártatlan^ a kormány, mert hiszen ezeket a vízszabályozási munkálatokat * az a társulat, az a vállalat csinálja, amelynek egész vezetése a vármegye, az adózó közönség kezében van. Igaz, hogy van ott állami felügyelet, de ez igen korlátolt. (Kun Béla: Túl drága az adminisztráció!) Ezekből tehát azt a következtetést, hogy az állam általánosságban elviselhetetlen adóterheket róna az adózókra, bizonyítottnak egyáltalában nem látom. T. képviselőtársam itt olyan kérdést vetett fel, amely nem először és, azt hiszem, nem utoljára vetődött fel ebben a Házban. Nevezetesen azt kívánja, hogy a létminimum, az adómentesség a földbirtokra is kiterjesztessék. ülése 19ai november lB-án, szerdán. âof (Kun Béla: Halljuk a kormány álláspontját! — Zaj.) Ha meg méltóztatnak engedni, el fogom mondani. (Derültség.) Ennek következménye az lenne, hogy ez az adómentesség kiterjesztessék a házra is. (Ügy van! Ügy van! half elől. •— Zsindely Ferenc: Senki se fizessen adót? — Kun Béla: Az álláshalmozókat adóztassuk meg jobban! Az álláshalmozó többet fizessen, a szegény ember pedig, aki nyomorog, ne fizessen.) A reáladók, a földadó, a házadó kivetését sehol a világon nem kísérelték még meg progresszív alapon és a létminimum megállapításával. Ezt nem is lehet így megoldani. A létminimum kérdése nem korlátozható egyetlenegy vagyontárgyra, egyetlenegy jövedelmi forrásra, hanem csak az a'dózó összes jövedelmi forrásai alapján állapítható meg, hogy a létminimum alatt vagy felett van valaki. Nem lehet tehát más adónemnél figyelembe venni a létfenntartási költségeket, mint a jövedelmi adónál és a jövedelmi adót kiegészítő vagyonadónál. De azért sem lehet ezt úgy megoldani, amint egyesek kívánnák, mert ha valamely gazdag embernek van 5—6 hold földje, azért, mert neki csak 5—6 hold földje van és játszva kifizetheti az adóját, mentesíteni kell őt az adó alóli Ha ezt kívánná a képviselő úr, ez végrehajthatatlan dolog lenne. (Kun Béla: Végrehajtjuk!), mert ez olyan adminisztrációval jár, '' amelyet sem az állam, sem .az urak nem tudnának lebonyolítani. Ez olyan kérdés, amely alapvető adózási elv. (Kun Béla: iSzív kell ide!) Nem szív kell hozzá, hanem azt kell tekintetbe venni, hogy ezen a címen adójövedelmünkből körülbelül 20 millió pengőről kellene rögtön lemondanunk. (Kun Béla: Húsz millióról?) Tíz millióról a földadónál és tíz millióról, vagy ennél is többről a házadónál.^ (Mojzes dános: Ha behozzuk a progresszivitást, megbírjuk! — Kun Béla: A társulati adót emeljék fel! 20 millió . az egész társulati adó Magyarországon. A kartellek, a nagyjövedelmek kibújnak az adóztatás alól! így van ez, államtitkár úr!) Nem egészen így van. (Kun Béla: Ezek nem kellőképpen fizetnek! Ezt pártkülönbség nélkül mondhatjuk!) A képviselő urat egy rövid válasz keretében erről nem győzhetem meg, de ez olyan alapvető tétel, hogy éppen a mai viszonyok között teljesen lehetetlen beígérni. Meg is mondhatom egészen határozottan, hogy ezeknél a hozadéki adóknál, a föld- és házadónál, létminimumról beszélni nem lehet. (Kun Béla: Elég szomorú! A szegény egy szobás-konyhás kisemberek nyomoroghatnak tovább!) Szakács t. képviselőtársam még a pénzügyigazgató szerepét illetőleg is felolvasott és előadott bizonyos dolgokat, ezekre vonatkozóan csak azt jelenthetem ki, hogy még mielőtt^ tudtam volna, hogy a képviselő úr ebben a tárgyban interpellálni készül, a vizsgálatot ebben az irányban megindítottam és az eredmény az, hogy a pénzügyigazgató olyan kijelentést nem tett és semmi okom nincs arra, hogy a pénzügyigazgatónak ezt a nyilatkozatát kétségbe vonjam. Egyébként, ha netalán történt volna is ilyen kijelentés, ez magára az adókivetésre és ezeknek a panaszoknak tenyéré befolyással nincs, de mondom, egészen határozottan állíthatom, hogy a pénzügyigazgató ilyen kijelentést semmi szín alatt nem tett. Végül volt a képviselő úrnak egy panasza, hogy az 50 aranykorona kataszteri tiszta jövedelemnél kisebb kataszteri jövedelem után adózók helyett a boletta-alapbol törlesztendő földadót Békés megyében, vagy Békés községben az ilyen adózók javára nem írták. El sem