Képviselőházi napló, 1931. II. kötet • 1931. november 04. - 1933. november 25.

Ülésnapok - 1931-19

130 Az országgyűlés képviselőházának 19. ülése 1931 november 11-én, szerdán. működése kettős irányú: hatékony, amikor az árakat kell felemelni, de amikor a viszonyok olyanok, hogy az árfelemelés a forgalom csökkené­sével járna, akkor a kartel megfordított tevékeny­séget fejt ki, az árakat igyekszik lenyomni a gazdaközönségnél. Ez történt a tej dolgában, mert annak ellenére, hogy a takarmányok ára emel­kedett, a tej kartel következetesen törekszik arra, hogy az árakat lenyomja, hogy az árakat itt a városban nem emeli magasabbra, annak szimplán az a magyarázata, hogy máris olyan magas a tejár, hogy ha aat felemelnék, a fogyasztóközönség nem fogyasztana tejet. Ha nem is emelt a tej­kartel, a haszna mégis csak nagyobb azért, mert a gazdaközönséget szorítja és annak fizet kevesebbet, mint amennyit azelőtt fizetett, vagy amennyit az igazán justum pretium alapján fizetnie kellene. A lisztre és a kenyérre nézve nem kívánok nyilatkozni. Elismerem azt. amit a miniszter úr mondott, ellenben vallom azt. hogy bizonyos intéz­kedések megtételével mind a liszt, mind a kenyér lényegesen olcsóbb lehetne, mint ma. A cukor tekintetében már a karteltörvény tárgyalásánál bátor voltam rámutatni, hogy a magyar cukor­fogyasztás körülbelül egy szinten van a közép­afrikai cukorfogyasztással. Talán ott még több cukrot fogyasztanak egy fogyasztóra átszámítva, mint nálunk Magyarországon. Engedelmet kérek, t Képviselőház, amikor mindenkinek le kell szál­lítani az igényeit, amikor a munkás, a magán­tisztviselő, a közalkalmazott, mindenki kénytelen igényeit leszállítani, akkor azt hiszem, a kartel­vezérek is itt elsősorban a cukorkartelre gon­dolok a többi közt — leszállíthatnák igényeiket, és igazán nem volna szükséges, hogy a belföldi cukorárnál kilogramonkint 30 fillért nyerjenek olyan kemény, zárt kartel mellett, mint amilyen a cukor kartel­A szénnél elismerem, hogy a szénárakat a szénkartel alig emelte, ellenben ismerje el a miniszter úr, hogy soha a magyar szén ellen annyi panasz nem volt, mint most van, mert soha annyi meddő kőzetet, annyi palát bele nem kevertek a szénbe, mint most. Nem kell a szén árát megdrágítani, elég, hà a kartel rosszabb minőséget ad, mert akkor a haszon mindjárt nagyobb. De nemcsak abban rejlik a kartel haszna, hogy silányabb szenet ad, hanem abban is, hogy meddő kőzetet is ad, amely súlyban magánál a szénnél nagyobb. Minthogy pedig külföldről alig jön be szén, a fogyasztóközönség ki van a kartel­nek szolgáltatva é» kénytelen ezt a mosatlan, meddő kőzettel és palával telített szenet lényege­sen drágábban megvásárolni, mint azelőtt. A kar­tel drágítása tehát nemcsak abban jut kifejezésre, hogy emeli az árakat, hanem abban is, hogy rosszabbítja a minőséget a fogyasztó közönség rovására. Hogy a textilárak nem emelkedtek ? Igen t. miniszter iir, bizony emelkedtek ! Ha átlagban nézzük, ha összekeverünk mindent és úgy nézzük meg a dolgot, akkor elismerem, hogy nem emel­kedtek. Méltóztassék azonban, igen t. miniszter úr, figyelembe venni azokat a cikkeket, amelye­ket főkép a városi és falusi munkásság használ. Tessék megnézni a molinónak és egyéb ehhez hasonló cikkeknek árát, s azt méltóztatik majd látni, hogy ezeknél tényleg egészen érzékeny ár­emelkedések voltak. Elismerem, hogy a fogyasz­tás csökkent és ennek megfelelően azokból a finom divatcikkekből, amelyekből azelőtt nagyon sokat tudtak eladni, ma kevesebbet adnak el, s ezért ezeknek árát nem emelték, ellenben nagy­szerűen tudták magukat kárpótolni az itt előállí­tott veszteségekért azzal, hogy lefelé azután a népszükségleti cikkeknél meglehetősen nagy drá­gítást vittek véghez. Azt mondta azonban a miniszter úr, hogy én túlértékelem ennek a kartelbizottságnak tevékeny­ségét. Egyáltalában nem értékelem túl, t. Kép­viselőház, ellenben azt tartom, hogy ez a kartel­bizottság lett volna a leghatékonyabb szerv ennek a ; törvénynek végrehajtására, mert a kartelek kétszer is meggondolták volna a dolgot, hogy oda vigyék az ő ügyeiket, amikor ott szakértők vannak s amikor gazdasági tényezők jelenlétében tárgyalják ezeket a dolgokat Énszerintem tehát a kormány mulasztást követett el akkor, amikor a végrehajtási utasításban erre az egy pontra nem tért ki és ezt a bizottságot nem statuálta. Egyébként én már pártállásomnál fogva és annál a bizalmatlanságnál fogva, amellyel a kor­mányzattal szemben el vagyok telve, sem fogad­hatom el a választ. Amellett azt vallom, hogy a kapitalista alapon álló kormányzat minisztere nem is léphet fel erélyesen a kartelek ellen, azért nem, mert ha a kormánypárt összetételét nézem, ha a 33-as bizottságot nézem, ha a magyar köz­életet nézem, azt kell látnom, hogy nincs még egy orsz ig, ahol a karteleknek viszonylag olyan ha­talmas befolyásuk volna a közéletre, mint nálunk Magyarországon. A választ nem vehetem tudomásul. Elnök: A kereskedelemügyi miniszter úr kíván nyilatkozni. Kenéz Béla kereskedelemügyi miniszter : T. Képviselőház! Nagyon természetes, hogy az igen t. képviselő urat nem fogom követni a marxiz­mus vagy revizionizmus vagy egyéb kapitalista­ellenes elgondolások világszemléletének vizsgálata mezején, hanem pusztán egy-két ténymegállapí­tására szorítkozom. A képviselő úrnak azt méltóztatott mondani, hogy én nem arra feleltem, amit kérdezett. A kép­viselő úr interpellációjának első pontja ekképpen szól (olvassa) : «Van-e a kormánynak tudomása a legfontosabb szükségleti cikkekben beállott drá­gulásról ?» Bocsánatot kérek, én azt hiszem, hogy a tej, a kenyér, meg a liszt van legalábbis olyan fontos, mint a kátrány termékek, amelyeknek drá­gulásáról méltóztatott szólni. (Malasits Géza : Szóltam az oxigénről, stb.) A másik dolog, amely miatt különösen fel­szólalok az, hogy az igen 1 képviselő úrnak bizo­nyára nem rossz szándékból — azt hiszem, ez csak gondolatelcsúszás volt — azt méltóztatott mondani, legalábbis ez volt az értelme felszóla­lása ezen passzusának, hogy mióta külföldi szenet nem lehet behozni, azóta kénytelen a közönség silány, palás és kevés kalóriatartalmú magyar szenet vásárolni. Azt hiszem, itt nem lehetett a képviselő úrnak intenciója az, hogy a magyar sze­net lebecsülje. (Malasits Géza : Nem ! Nem az volt ! Az én megállapításom a bányavállalatok manipulációira vonatkozott !) Amikor én azzal a javaslattal jöttem, hogy a felesleges külföldi szén­importot megakadályozzuk, engem ebben egyrészt a kereskedelmi és fizetési mérleg aktivitása felé való törekvés vezetett, és mindenekfelett vezetett az a körülmény, hogy a magyar bányamunkáso­kat kenyérhez juttassuk. (Helyeslés-) Méltóztas­sék tudomásul venni, hogy ma 4.700 bányamun­kással több dolgozik a magyar bányákban, mint ma egy esztendeje. (Helyeslés ) Ezeket kívántam csak elmondani azzal a hoz­zátoldással, hogy amennyiben konkrét panasz me­rül fel a szén minőségére vonatkozólag és ennek következtében akár burkolt, akár nyilt árdrágítás van, méltóztassék a konkrét panasszal hozzám jönni : habár kapitalista alapon állok is, méltóz­tassék meggyőződve lenni, hogy a szegény ember igazságát mindig meg fogom tudni védelmezni erről a helyről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom