Képviselőházi napló, 1931. I. kötet • 1931. július 20. - 1931. augusztus 28.
Ülésnapok - 1931-7
Àz országgyűlés képviselőházának 7. sen tűllhaladtuk, hanem még újat>b stranídffürdők felállítását tartotta szükségesnek. (Rassay Károly: Ez komoly talán!) Ezek tények. Nem akarok vádolni, (Rassay Károly: Lillafüredet véidi, de egy munkásfürdőt megbocsáthatatlannak tart! — Kabók Lajos: A strandfürdő kifizeti magát!) de állítom, hogy nincs Magyarországon egy politikai párt, nincs Magyarországon egy hivatási ág, egy hitfelekezet sem, amely ne követte volna el ugyanezeket a bünöiket, amely igényességből, szociális és kulturális igények mielőbbi kielégítése érdekében ne felejtette volna el azt, bogy igényeinek kielégítése a közgazdasági törvények szempontjából fizikai lehetetlenség. (Ügy van! a jobboldalon.) Százszor és százszor elmondottam, hogy csak egészséges, egyensúlyban lévő gazdasági életből fakadhat szociális és kulturális haladás és minden lépés szociális és kulturális téren, amely látszólag előre megy, de nincs egyensúlyban az ország gazdasági erejével, álképletet eredményez. (Rassay Károly: Ezt mondottuk tíz éven keresztül!) csak látszatra jelent szociális és kulturális előrehaladást. (Rassay Károly: Tessék ezt Gömbös és Klebelslberg miniszter uraknak megmagyarázni! — Propper Sándor: Kérdezze meg Norman Angellt, hogy káros-e egy strandfürdő? — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, Propper képviselő úr! Éber Antal: Ezeket nem azért mondom el, mintha leplezni akarnám, — mert egy pillanatig sem akarnám leplezni — hogy ugyanezeket a hibákat nagyobb, vagy kisebb mértékben, ezt most arányszámban megállapítani nem tudom, az állami adminisztráció keretében is tapasztaltam. (Rassay Károly: Ezt halljuk! — Zaj.) En csak azt akartam megállapítani, hogy amikor ezen a címen a legmesszebbmenő bizalmatlanságot méltóztatnak a kormányzat iránt kifejezni, ugyanakkor nincs meg az osztó igazságnak az a mértéke, nincs meg az az objektivitás, amelyet azt hiszem, igazán képviselek, amikor azt mondom, hogy bűnöztünk intra muras és extra muros. (Ügy van! a jobboldalon! — Fábián Béla: Csak verjék a saját mellüket! — Propper Sándor: Csak egyesszámban tessék beszélni! — Zaj. — Elnök csenget,) Ugyanazokat a bűnöket követtük el itt is, amelyeket elkövettek Németországban, és elkövettek Ausztriában. (Pakots József: önök követték el! — támogatják! — Propper Sándor : Csak egyesszámban tessék beszélni! — Zaj.) Elnök: Propper képviselő urat rendreutasítom. Tessék az elnöki figyelmeztetést tekintetbe venni. Éber Antal: Amikor én a fővárosi ügyekről beszélek, — holott azokról nyugodtan beszélhetek, mert végeredményben az állam után mégis csak a fŐvárosna'k van a legnagyobb budgetje az országban — miért méltóztatik velem szemben mindig azt applikálni, hogy én voltam ott a kormánypárt és az urak voltak az ellenzékiek? Büchler igen t. képviselőtársam, aki igazán intenzíven részt vett a város ügyeinek tárgyalásában, azt hiszem, nem tagadhatja meg annak az igazságnak helytállóságát, hogy ott én voltam az, — akár tartoztam a kormánypárthoz, akár nem tartoztam hozzá — (Szeder Ferenc: Hol tartozott, hol nem!) aki felszólaltam az ellen, hogy amikor már van egy állami Operaház — és itt rögtön hozzáteszem, hogy én a mi szegénységünkhöz ezt az egyet is túlságosan soknak tartom (Kabók Lajos: Hát azt a sok templomot, amelyet építettek, nem sokalja? J — ülése 1931 július 28-án, kedden. 61 Nagy zaj és ellenmondások jobbfelől és a középen.) Elnök: Kabók képviselő urat kérem, maradjon csendben! É ber Antal: . . . akkor máért kell a fővárosnak egy második operaházat fenntartania? Miért 'kell nekünk az uraknak igen nagy helyeslése mellett . . . (Büchler József közbeszól.) Elnök: Büchler képviselő urat rendreutasítom ! Tessék csendben maradni és a közbeszólásoktól tartózkodni. Éber Antal: .... állandóan olyan luxus elemi iskolákat építenünk, amelyek nincsenek... (Propper Sándor: Fáj neki a lakás, az ebéd, a fürdő, meg az iskola!) Elnök: Propper képviselő urat ismételten rendreutasítom és ha közbeszólásait folytatja, kénytelen leszek vele szemben erélyesebben fellépni. (Folytonos zaj.) Csendet kérek! (Büchler József közbeszól.) Büchler képviselő urat ismételten figyelmeztetem. Méltóztassék csendben lenni, hogy a szónok folytathassa beszédét. Éber Antal: Ahányszor a Svábhegyen járok és meglátom ott azt a monumentális, az önök közbenjárásával létesült erdei iskolát, és ahányszor meglátom azt a Diana-utcai elemi iskolát, ahol a modern pedagógiának önök által hirdetett összes elvei érvényesülnek, (Friedrich István: Akkor a hat egyetemre gondol?) — t. i. ott azoknak a svábhegyi kertészeknek gyermekei mind elkülönített karosszékekben ülnek... (Friedrich István közbeszól.) Elnök: Fridrich képviselő urat kérem, maradjon csendben! Éber Antal: ...mert a pedagógia r a modern higiénia ma a padok használatát nem engedi meg, — ahol linoleumoadlózat van mindenütt és ahol fürdőszobák vannak, de természetesen a szülők ott nem engedik gyermekeiket megfürdeni, mert félnek, hogy meghűlnek tőle, — ahol külön vigadó épületet építettek hozzá, mindezt az ellenzéki bizottsági tagoknak nemcsak helyeslése, hanem állandó intenzív sürgetése és követelőzése mellett... (Büchler József: Az összes iskolákat vállaljuk! Az összes fürdőket vállaljuk!) Ez az, amit én mondok! (Felkiáltások a középen: De mi fizetjük! — Büchler József: A szociálpolitikát vállaljuk!) Elnök: Büchler képviselő urat ismételten rendreutasítom. Tessék nyugodtan maradni, mert kénytelen leszek a Háznak erélyesebb eljárást javaslatba hozni. Éber Antal: Ez az, amit én mondok, hogy tudniillik mindenkinek megvan a maga saját külön igénye, amely az ő szívéhez nőtt és amelyet érvényesíteni akar. (Pakots József: Miért nem beszél arról, mit csinált a kormány?) Méltóztatott a munkaalkalmak kérdéséről beszélni. Én erről is teljes nyiltsággal mondom el véleményemet, amelyet nem is tudnék jobban jellemezni, mint ha egyszerűen arra hivatkozom, hogy én a munkaalkalmak kérdésében — amit tudniillik nálunk általában köznyelven munkaalkalmaknak neveznek — tökéletesen ugyanazon a meggyőződésen vagyok, mint amelyen Snowden áll, aki szociáldemokrata, aki azonban e mellett közgazda is. En mindazt, amit Snowden a munkaalkalmak kérdésében vall, hirdet és követ is, száz százalékig magamévá teszem. (Bródy Ernő: Mit mond a titkos választójogról?) Snowdent titkos választójoggal választották meg. Az idei angol költségvetés vitájában Snowden ezt mondotta