Képviselőházi napló, 1931. I. kötet • 1931. július 20. - 1931. augusztus 28.

Ülésnapok - 1931-15

406 A# országgyűlés képviselőházának 15, a szélsőbaloldalon.) Szóvátétetett ebben a Házban a párt felelösségrevonása. T. Ház! Ez a dolog nem létezik. Egy párt nem felel csak az országnak. Egy párt, mint a törvényhozásnak része, -része a nemzet szuverenitásának is (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Csendőrszúronnyal jött össze!) és egy párt csak azért felel, hogy a maga elveivel szemben a hűséget és a következetességet megtartsa. T. Képviselőház! A kérdés az, vájjon az a politikai gondolat, amely ezt a pártot megteremtette, él-e még a nemzet nagy rétegeiben és ha ez él, {Zajos ellenmondások a bal- és szélsőbaloldalon. — Büchler József: Hol vannak a kisgazdák?) ez a párt nem fog a helyéről elmenni, mert mulasztást követne el a nemzettel szemben való kötelességteljesítés tekintetében, ha helyét elhagyná. (Űgy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen, — Zaj a bal- és szélsőbaloldalon.) Az a gondolat pedig, amely e párt születése mögött állott, nézetem szerint a következő:^ a józan konzervatív polgári gondolat megmentése ebben az országban, {Büchler József: A reakció!) amely haladni akar, de olyan ritmusban, hogy a nemzet megszerzett és bevált értékeit ne veszélyeztesse, (Ügy van! jobb felől. — Zaj a bah és a szélsőbaloldalon.) amely fejlődést akar kalandok nélkül (Folytonos zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. — Elnök csenget.) és lehetőleg megrázkódtatások nélkül, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) amely evolúciót akar, nem pedig revoluciót, (Űgy van! jobbfelől. — Büchler József: Azt senki sem akar!) amely nemzeti és keresztény alapon áll, (Taps jobbfelől. — Egy hang a szélsőbaloldalon: Fából vaskarika!) ismervén abból folyó kötelezettségeit, hogy ennek az országnak társadalma elsősorban agrár társadalom, de nem hanyagolván el feladatait az ország többi termelő és társadalmi osztályával szemben sem. (Űgy van! — Taps jobbfelől. — Dinnyés Lajos: A szeszkartellel szemben!) T. Képviselőház! Addig, amíg ebben az országban nem lesz a meggyőződésünk az, hogy ezeket az alapgondolatokat a nemzet nem vallja többé magáénak, vagy pedig amíg nem alakul egy másik politikai párt, amely nézetünk szerint jobban képes ezeket a gondolatokat képviselni, mint a Háznak ez az oldala, és amely párt el fogja hódítani a nemzet bizalmát ettől a párttól, addig ez a párt a maga kötelességteljesítésében ezen a helyen fog maradni (Űgy van! jobbfelől.) és támogatni fogja azt a kormányt, amely ennek a pártnak világnézeti álláspontján áll. (Űgy van! Űgy van! a jobboldalon t

és a középen. — Dinnyés Lajos: Szavakon lovagol!) Beszéltek ebben a Házban bizalmi válságról. Némi ellenmondást látok abban, hogy az a szónok, aki bizalmi válságról beszélt, másrészről nem tartotta helyesnek, hogy az az államférfi, aki eddig vezette az ügyeket, lemondott állásáról. Ebben mindesetre logikai ellentmondás van. (Kabók Lajos: Előbb tönkretette az országot, azután lemondott!) Beszélt Peyer képviselőtársam a munkátlanság nagy problémájáról, amelyről ne gondolja, hogy az nem foglalkoztat bennünket éppen olyan mértékben, mint őt. (Kabók Lajos: Vesszük észre! Azóta még többen éheznek!) Figyelmeztetem azonban a t. képviselőtársamat arra,, midőn ezt a kérdést összefüggésbe és- punktimba igyekszik hozni,bizonyos közjogi kérdésekkel, ademokrációnak általa vallott szélesebb mértékével, vagy a választójogi rendszerrel, hogy éppen azok az ülése 1931 augusztus 28-án, pénteken. országok, amelyekben a demokráciának ez a kiterjesztett mértéke és az általános titkos választójog fennáll, a legnagyobb mérvben kell, hogy küzdjenek olyan, arányában már lehetetlenül felfokozott munkanélküliséggel, (Űgy van! jobbfelől.) amelyhez képest a mi munkanélküliségünk mértéke számba sem jöhet. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon. — Büchler József: Munkanélküli segélyt adjanak! Hol nincs titkos választójog? Csak a szovjetben, meg itt! — Elnök csenget.) T. Képviselőház! Egyetlen politikai Programm sem teljesen merev, az sem, amelyet a Háznak ez az oldala követ, mert mint Deák Ferenc megmondotta: a politika a napi exigenclák tudománya (Felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon: Kossuth mondotta!) és így minden politika alá van vetve annak az elaszticitásnak, amelyet követelnek a mindennap problémái. Más és más időpontban más és más húzandó alá és a megvalósítandó problémák sorozatából más és más veendő elő. Mi a Háznak erről az oldaláról fokozottabb bizalmat előlegezünk a kormányelnök úrnak, mert azt látjuk, hogy a napi problémák felismerésében mingyárt első nyilatkozatával helyes ösztönt mutatott (Űgy van a jobboldalon.) és ezt a helyes ösztönt az általa nekünk előterjesztett expozéjának következő három pontjában látom. Először ígérte, hogy az egész ténykedésének központjába a gazdaságpolitikai kérdéseket helyezi. Én hatása alatt állok annak a beszédnek, amelyet Kállay Tibor igen t. képviselőtársam a Ház túlsó oldalán elmondott, s remélem, nem veszi sértésnek, ha azt mondom, hogy beszéde tartalma olyan volt, hogy azt közülünk is bárki elmondhatta volna, de a közállapotnak azt a bírálatát és azt az analízisét, amelyet az ellenzék oldaláról ilyen tónusban fogunk hallani, nemcsak köszönettel,. hanem hálával fogjuk mindig fogadni. (Űgy van! Taps a jobboldalon.) Tudjuk mi azt, hogy a hosszií le járatú kölcsön problémájának megvalósítása nélkül valutáris helyzetünk szanálása tökéletesen lehetetlen, de bennünk is él az a remény, hogy a Nyugat nemzetei elvégre is észbe fognak kapni és nem fogják elégni hagyni Kelet- és KözépEurópa kultúráját a vonakodással és .hogy megteremtik a hitelellátásnak azt a módját, amely nélkül egészséges gazdasági élet nem fejlődhetik ki. Tisztelettel fel kell hívnom a figyelmet arra — és ez vonatkozik Rassay Károly t. képviselőtársam beszédének ide vonatkozó részére is —, hogy. az a helyes gondolat, hogy ebben a nehéz helyzetben Magyarország forduljon Nyugathoz, a Népszövetséghez, egy olyan gondolat, amelyet gróf Bethlen István vetett fel először, és amelyhez a Háznak ezen az oldalán mindenki csatlakozott. T. Képviselőház! A másik akcentus, amely jól esett nekünk a kormányelnök úr szájából, azt volt, hogy felismeri az ínség problémáját ebben az országban (Űgy van! Űgy van! a jobboldalon és a középen.) és a legnagyobb komolysággal akarja a segélyakciót megteremteni (Kabók Lajos: Mi lesz a munkanélküli segéllyel? Erről nem beszéltek!) abból a célból, hogy Magyarországon éhező ember ne legyen. (Űgy van a jobboldalon.) Legyen szabad a mélyen t. kormányelnök úr expozéjának ehhez a pontjához csak egy rövid mondatot csatolnom: bis dat, qui cito dat. (Nagy Emil: Debuisset pridem!) Ezt a programmot és programmjának« ezt a részét olyan rendkívül lényegesnek