Képviselőházi napló, 1931. I. kötet • 1931. július 20. - 1931. augusztus 28.

Ülésnapok - 1931-4

32 Az országgyűlés képviselőházának amelyek a felmerült akut helyzet orvoslására alkalmasak lettek volna. Megjegyzem és nyo­matékosan hangsúlyozom, hogy a kiküldött úrnak a hozzájárulásával, teljes tudtával, approbációjával adatott közre ez a kommüniké (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a közé­ven.), mert úgy állott a helyzet, hogy d'e facto az a segítség, amely két oldalról nyújtatott volna és amelyben szerepelt az az ötmillió fontos rövidlejáratú kölcsön is a magyar ál­lam részére, kilátásba volt abban az időpont­ban helyezve, egészen konkrét formában. Köz­bejött azonban, mélyen t. Képviselőház, a né­met összeomlás, a Danatbank bukása, a félelem, hogy ez a bukás nem áll meg egy banknál. Azok a rendszabályok, amelyeket Németország életbeléptetett, az a segélykiáltás, amely Né­metország részéről a tőkeerős országok felé irányult, segítség iránt, megállították azt a segítséget, amely nekünk határozottan kilá­tásba volt helyezve. A külföld tőkései, ugyanis, abban a felfogásban voltak, hogy hiába segí­tenek Magyarországon egyedül, mert ha Né­metország közgazdasági élete összeomlik, ak­kor meg nem akasztható, ennek folyamánya­képpen. más kisebb középeurópai államiok pénzügyi helyzetének összeomlása sem. Ez volt az oka, mélyen t. Képviselőház, hogy az az örömhír, amely abban az ; ismert kommünikében akkor közreadatott, valóra nem válhatott a mai napig. Ez volt azonban az oka annak is, hogy a kormány kénytelen volt olyan rendszabályokhoz nyúlni, amely rendszabályok egyfelől a magyar állam valutájának stabili­tását, másfelől a bankok biztonságát és élet­képességét fenntartani alkalmas, legalább ad­dier az időpontig, amíg a külföldi segítség ab­ban a formában vagy miás formában támoga­tásunkra siet és lehetővé teszi a kritikus hely­zet eliminálását. (Büchler József: Minden egy lapra van feltéve!) Kérem, nincs minden egy lapra feltéve, mert hiszen azóta is folynak a tárgyalások és méltóztassék tudomásul venni, hogy igenis, a kormány mindent megtett és pedig a Nemzeti Bank és a vezető bankférfiak hozzájárulásával és tudtával és mindazoknak a szakértőknek a hozzájárulásával, akikre a t. képviselőtársam hivatkozik, abban az irány­ban, hogy a jelenlegi helyzetből kikerüljünk. és azt a külföldi segítséget megkapjuk, amely­ről szólni bátor voltam. (Rassay Károly: Hi­vatkozni kell a hágai megegyezésre!) Ne mél­tóztassék t. képviselőtársam azt hinni, hogy nem hivatkoztam erre a megegyezésre. {De­rültség a jobb- és baloldalon. — Rassay Károly: Akkor ez a második gentleman agreement volt! — Esztergályos János: És mi történik ak­kor, ha nem kapunk segélyt?) Mélyen t. Képviselőház! Ezek a rendelke­zések abszolúte szükségesek voltak, ha közgaz­dasági életünk struktúráját fenntartani akar­tuk abban a kaotikus állapotban, amelyet egész Európában a német valuta összeomlásá­nak veszélye jelentett. Én azt hiszem, hogy a kormánynak nemcsak joga, hanem kötelessége is volt ezeket a rendeleteket kibocsátani (Ügy van! Ügy van! jobbfelől és a középen), annak ellenére, hogy olyan matériát tartalmaznak, amelyek tulajdonképpen a törvényhozás elé tartoznak. (Propper Sándor: Ön azonosítja magát ezekkel a rendeletekkel'?) Nincs kétség abban a tekintetben, t. képviselőtársam, hogy az a matéria, amely itt rendezés alá került, nem rendezhető annak a normális törvényes bázisnak alapján, amely alapon más kormány­rendeletek állanak, az országgyűlés azonban 4. ülése 1931 július 23-án, csütörtökön. nem volt együtt abban az időben és választani kellett aközött a felelősség között,^ hogy vagy rendezi a kormány az ügyet törvényes felha­talmazás nélkül, vagy nem tesz semmit, de ak­kor felelős azokért a gazdasági következménye­kért, amelyek az adott helyzetből folynak. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen. — Rassay Károly: Ez így van!) Szükséghely­zettel állottunk szemben, amely szükséghely­zetre vonatkozólag más államoknak az alkot­mánya, igenis, provideál, mert például ott van Németországnak alkotmánya, amely lehetővé teszi ilyen esetekben szükségrendeleteknek ki­bocsátását és ott van Ausztria is, ahol hasonló . intézkedések foglaltatnak az alkotmányban. A mi alkotmányunk ilyen rendelkezéseket nem tartalmaz, de éppen ezért, az a törvényjavaslat, amelyet holnap a kormány beterjeszteni bátor lesz, kérni fogja a kiadott rendelkezéseknek törvény esi tését. (Gaal Gaston: Helyes!) Mélyen t. Ház! Választani kellett két rossz között. És ha most a t. képviselőtársam azt kérdi,' hogy meddig tartatnak fenn ezek az in­tézkedések, akkor erre a magam részéről ma pozitív választ adni nem tudok és nem is hi­szem 1 , hogy volna a magyar közgazdasági élet­ben és a politikában felelősséges állást betöltő ember, aki vállalni merne ebben a tekintetben nyilatkozatot. Egyet azonban ígérek, hogy csak addig fognak fenntartani, amíg abszolúte szük­séges, amíg elkerülhetetlen ezeknek fenntar­tása (Györki Imre: Óriási bölcsesség.) és addig is mindent el fogunk követni, hogy az ország gazdasági élete, lehetőleg, csorbát ne szenved­jen, hogy az ország gazdasági életének menete lehetőleg fenntartassák (Egy hang a szélsőbal­oldalon: Sok a kibúvó!), anélkül, hogy azok a célok, amelyeknek biztosítása a főszempont ezeknek a rendeleteknek fenntartásánál, veszé­lyeztetve volnának. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Mélyen t. Képviselőház! A holnapi nap fo­lyamán a kormány törvényjavaslatot fog be­adni, amely nemcsak e rendeletek jóváhagyá­sát kéri, hanem további felhatalmazást kér, hogy a szükséghez mérten intézkedhessek... (Gaal Gaston: Kicsit veszedelmes! — Farkas István: Nem járulunk hozzá! — Györki Imre: önöknek, akik tönkretették az országot!) mindig a szerint, amint a jövőben a gazdasági helyzet kívánja. Felhatalmazást kérünk abban a tekintet­ben is. hogy a budget-egyensúly fenntartása érdekében mindazok az intézkedések megtör­ténhessenek, amelyekre adott esetben szükség van. (Ga.al Gaston: Ebbe adóemelés is belefér!) Belefér; szó sincs róla, belefér. (Györki Imre: Mit ígértek a választások alkalmával? — Zaj a szélsőbaloldalon. — Elnök csenget.) Ha t. képviselőtársam azt óhajtja, hogy egy bizottság kreáltaissék, amely bizottságban — mondjuk a nagy nyilvánosságtól elvonva^ — bizalmas felvilágosítások is adathassanak, úgy a magam részéről csak azt jelenthetem ki, hogy ebben a törvényjavaslatban mi javasoljuk azt, hogy újból életre keltessék az az országos bi­zottság, amely annak idején a szanálás korsza­kában működésben volt, hogy a kormány, mielőtt, bármiféle intézkedést tenne, ez előtt a bizottság előtt a teendő intézkedéseket beje­lenthesse és a bizottsággal ezeket megvitat­hassa. (Helyeslés a jobboldalon és a középen. — Farkas István: Nem helyes, itt a Házban kell előterjeszteni!) Az országos bizottság, ebben az esetben, részben a Képviselőházból, részben a Felsőházból alakulna. A házszabályok érteimé­it -

Next

/
Oldalképek
Tartalom