Képviselőházi napló, 1931. I. kötet • 1931. július 20. - 1931. augusztus 28.
Ülésnapok - 1931-14
378 Az országgyűlés képviselőházának 14. ülése 1931 augusztus 27-én, csütörtökön. egyes cikkek, a kiviteli cikkek felkarolásával, export-prémium adományozásával. Az akkori kereskedelemügyi miniszter és a pénzügyminiszter úr is azt mondották, hogy végre egy idea. Bátor vagyok most kérdezni, hogy a mélyen t. kormány elhatározásában benne van-e amaz exportcikkek kivitelének megkönnyítése, amelyek ellenében valutát lehet kapni. Ne a kölcsönök útján szaladgáljunk folyton, hanem a magunk termelő erejét is tegyük már egyszer életrevalóvá. t Mondottam, hogy vannak iparcikkek, amelyek után ma is még Indiából is valutát tud ide behozni a magyar kereskedő és iparos. Kínlódik, hogy versenyképességét megtartsa és az állam nem támogatja semmikép sem. Pedig milyen egyszerű volna. A konzulátusok nálunk csak reprezentálnak, nem kereskedelmi ügynökök, amelyeknek lenniök kellene. Engedje meg most a miniszterelnök úr, hogy mint gazdasági témát, valamint nagybecsű figyelmébe ajánljak. Itt vannak a leállított gyárak. Győrött láttám pl., hogy 56 gyár közül 50 megszüntette a munkáját, virágzó nagyszerű gyárak. Itt is láthatja a Váciúton, ha körsétát tesz, hogy mennyi gyár van leállítva. Mind exportképes, csak egy kis támogatás kell. (Csikvándi Ernő: Ipari boletta !) Ez volna az igazi boletta, ez a prémium. Nem a búza árát kell mesterségesen felemelni és ezzel álértékeket termelni, hanem a kiviteli árucikkek mértékét kell növelni jutalmazással vagy azzal, hogy a magyar államvasút legalább a magyar határig mérsékelt díjszabás mellett szállítsa a magyar árut. Vannak árucikkek, mélyen t. kormány, amelyek azért nem exportképesek, mert az állami fuvarozás Magyarországon drága, úgy, hogy lehetetlenség utóiérni a külföldi árakat. A takarékosságot tehát, valamint azt, hogy miképpen kelljen felépíteni az államháztartás egyensúlyának megközelítését, ezekkol az eszközökkel gondolnám. A lapokból kiérezhető és fájdalmasan megéreztem a miniszterelnök úr mai hűvös udvariassága nyilatkozataiból is, hogy itt valóban nagyon szigorú intézkedésekre van kilátás az adóemelések és egyebek tekintetében. Engedjék meg, mélyen t. uraim, hogy azt mondjam: önök majd papiroson felemelhetik az adót, de ha, azt hiszik, hogy ez a középosztály, ez a kereskedőosztály, ez az iparososztály és ez a lateinerosztály elbír valami felfokozottabb adót, akkor nagyon tévednek. Próbálkozhatnak, lesülylyeszthetik azokat, akik már most is a megélhetés szörnyű veszélyei köpzepette ebben a dekadenciában élnek, de az állam ezektől jövedelmet nem sajtolhat ki. Másutt, más módon kell keresni a megoldást, nem pedig a dolgozó kisemberek millióinál, mert az adózás csak ezeket érinti. Sem a kisgazda, sem a kereskedő, sem az iparos nem bírja tovább. Higyjék el uraim, nem bírják tovább és hiába jön ki a drákói rendszabály, hogy a kereseti adót pótlékolják vagy felemelik, nem lesznek képesek azt végrehajtani. Árveréseket majd tarthatnak és ha gyönyörűségük telik abban, hogy a városi lakosság körében ezer és ezer árverést kell kiírni, mert ezek nem tudják megfizetni a felemelt adókat, ebben lehet gyönyörűségük, de ez a színjáték veszedelmes dolog, ezzel nem szabad és nem lehet játszani. T. r Képviselőház ! Azt szokták mondani, hogy a mi állami berendezkedésünkben az angol példa mindig szemünk előtt lebegett, s hogy mindig szemünk előtt lebegtek az alkotmányjogi szempontok. Most csak egyetlenegy tekintetet vessenek arra az Angliára, ahol szintén nagy gazdasági bajok vannak. Nézzenek oda, ott egyszerűen megszűnt a pártmonopólium, ott egyszerre megszűnt a többségi erő. Belátta a király és belátták a kormány férfiai, hogy össze kell tenni a különböző erősségeket. Nem párthegemónia az, ami ilyenkor szükséges. Azért elhibázott ez a kormányalakítás, mert maga mögött nem láthat mást, mint egy megszervezett olyan abszolút hatalmi párttöbbséget, amely a párthegemónia jegyében született. Ezt nem lehet így csinálni. Ha Angliában belátták, hogy a politikai életben csak az erők összetétele es koncentrációja, minden nagy elvi különbségek félretétele és a gazdasági kérdésekben, a gazdasági harmónia megépítésében pedig az együttesség, a nemzet-egész kifejezője az, ami adhatja a bizalmat, valamennyi rétegnek egybevetése mellett,, akkor a t. kormánynak is így kellene eljárnia. Ha így járna el, akkor erre az oldalra is számíthat, hogy nem fog akadályt gördíteni az elé, hogy a kibontakozást megtalálja. (Kuna P. András : Csakhogy ott nemzetköziek vannak !) Ha azonban ezt a pártabszolutizmus jegyében oldja meg, akkor higyjék el, hiába, jöttek azzal az udvariassági aktussal, hogy a magyar parlamentnek bemutatkoznak s két nap után újra szünetre küldik, egy bizottság fogja tárgyalgatni a kérdéseket és azután a szükségrendeletek özöne fog keletkezni. Higyjék meg nekem, ez olyan múló jelenség lesz, mint a fata morgana. Ezek pilulák, nekünk pedig nem olyan pilulákra van szükségünk, amelyek csak ideiglenesek s amelyek édes bonbonba beletéve próbálják beadni nekünk azt, amit önök gyógyítóerjűnek hisznek. Itt operáló kés kell, itt egy komoly elhatározás kell, itt az egész rendszeren változtatni kell. Egy új igazgatási rendszert építsenek fel az egyszerűség, a takarékosság jegyében, a pompázatos fényességek eltörlésének jegyében, nem pedig azok megterhelésével, akik itt a dolgozó középosztályt jelentik. A dolgozó tömegek mindig megtették kötelességüket, a kormányok nem mindig tették meg kötelességüket. Azokat, akik az állam céljaira békében és háborúban odaadtak mindent, nem lehet sem jól, sem rosszul közigazgatni most már, és hiába mondotta a belügyminitzter úr a maga beköszöntő beszédében, hogy ő a maga intencióit meg fogja valósítani az adminisztrációban erős kézzel, mert agyon van itt adminisztrálva minden ; itt nem az kell, itt egy egységes új szellem kell, egy demokratikus állami berendezkedés kell és csak a mostani társadalmi és állami igazgatási felfogás megváltozása hozhatja azt a kibontakozást, amelyre mindnyájan sóvárogva vágyunk. Elnök : Minthogy a tanácskozásra szánt idő letelt, a vitát megszakítom. Herczegh Béla képviselő úr, mint az állandó igazolóbizottság előadója kíván jelentést tenni. Herczegh Béla előadó : T. Képviselőház ! Az állandó igazolóbizottság részéről tisztelettel bejelentem, hogy a bizottság gróf Bethlen István, Büchler József, Káger József, Kertész Miklós, Kéthly Anna, Sándor István és Szabóky Jenő képviselők megbízóleveleit megvizsgálta és, mint alakilag kifogástalanokat, a házszabályok 12. §-ának a) pontja alá sorolta. Kérem a t. Házat, méltóztassék e bejentést tudomásul venni. Elnök : Az állandó igazolóbizottság most beterjesztett jelentése alapján gróf Bethlen István, Büchler József, Káger József, Kertész Miklós és Sándor István képviselő urakat, valamint Kéthly Anna képviselőtársunkat, minthogy választásuk ellen sem panaszt nem adtak be, sem kifogást nem emeltek, végleg igazolt képviselőknek jelentem ki. Szabóky Jenő úr igazolását pedig, miután megválasztása ellen időközben a m. kir.
