Képviselőházi napló, 1931. I. kötet • 1931. július 20. - 1931. augusztus 28.

Ülésnapok - 1931-14

Az országgyűlés képviselőházának 14,. közigazgatási bíróságnál panaszt nyújtottak be, az igazolási eljárás megtörténtóig a Ház függőben tartja. Most pedig előterjesztést teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy a Ház legközelebbi ülését holnap d. e. 10 órakor tartsa s annak napirendjére tűzessék ki : 1. a 33-as országos bizottságban megüresedett tagsági helyeknek választás útján való betöltése, 2. a kormány programmja fölött megindult vita folytatása. A napirendi javaslathoz ki óhajt hozzászólani ? Petrovics György jegyző : Kertész Miklós ! Kertész Miklós : T. Képviselőház ! Az elnök úr napirendi indítványával szemben tisztelettel javaslom, hogy a már említett két pont mellett, de mint a legsürgősebb'tárgyalási anyag, tűzessék ki Peyer Károly és társainak a munkanélkülisegély, illetve rendkívülisegély tárgyában a mai napon benyújtott indítványa, illetőleg annak indokolása. T. Képviselőház ! Óriási ellentét van a tömegek izzó türelmetlensége és amaz atmoszféra között, amely ebben a Képviselőházban eluralkodik. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) A tömegek a legnyomatékosabban követelik azt, hogy exisztenciájukról gondoskodás történjék, munkát akarnak, kenyeret akarnak. Az a néhány hét, amely a Képviselőház legutóbbi elnapolása óta eltelt, ezt az elégedetlenséget és ezt a türelmetlenséget oly mértékbén fokozta fel, hogy ez még azok számára is meglepetés, akik egyébként a tömegpsziehé alapos ismerői. Az emberek érzik azt, hogy itt helytelen kormányintézkedések következtében rendült meg a gazdasági exisztenciájuk ; érzik azt, hogy a kormányzat helytelenül élt azzal a rendkívüli hatalommal, amelyet a törvényes felhatalmazás és a rendeletek kezébe tettek ; érzik azt, hogy itt helyesen gyakorolva ezt a hatalmat, először hatalmas tőkéknek az országból való kimenekülését kellett volna megakadályozni és akkor azután nem lett volna szükség arra, hogy a valuta- és devizaforgalom megbénításával az egész ipar és kereskedelem megbéníttassék. T. Képviselőház ! A vállalatok egész sora valósággal a tönk szélére jutott ezeknek az intézkedéseknek következtében, az importkereskedelem végnapjait éli, a szállítmányozási üzlet meghalt. De felsorolhatnék itt a gazdasági élet egyéb területeiről is szakmákat sorra-rendre, amelyeknek nemcsak a munkásai, hanem a tisztviselői is a legnagyobb elkeseredéssel és bizalmatlansággal, a legsúlyosabb pesszimizmuussal néznek a jövő elé és várják azt, hogy az ő igényeiknek, az ő kívánságaiknak megfelelően, az ő valósággal kibírhatatlan nyomoruknak szemszögéből maradjon együtt, tárgyaljon és segítsen a Képviselőház. A tegnapi esti órákban egy olyan társadalmi réteg tartott hatalmas gyűlést, amelyet általában nem szoktak forradalmi rétegnek nevezni; a magántisztviselőknek volt egy hatalmas gyűlésük a fővárosnak egyik nagy termében és ezen a gyűlésen olyan megnyilatkozását szemlélhettük a tömegelkeseredésnek és a tömegfelháborodásnak, amilyet nekünk, akik pedig ennek rétegnek összetételét és lelki alkatát ismerjük, még soha nem volt alkalmunk látni. Természetes, hogy az éhes ember, az a tisztviselő, akinek a cégét kormányintézkedésekkel tönkretették, az a munkáltató, aki viszont a tisztviselőire hárítja át ennek konzekvenciáját, leszorítván 30—40%-kal a fizetést, olyan nyugtalanságot támaszt, hogy ennek a nyugtalanságnak nem lehet más kifejezési formája, csak egy izzó elégedetlenség, egy türelmetlen közhangulat. ilése 1931 augusztus 27-én, csütörtökön. 379 Egy ilyen gyűlésnek hallgatósága természetesen nem tud szó nélkül és nem tud zokszó nélkül szétoszlani. De hogyha a türelmetlen, elkeseredett exisztenciájuk ban tönkretett emberek elégületlenségüket ki is viszik az utcára és egy temperamentumossabb kis csoport munkát és kenyeret kíván, ez még nem lehet ok arra, hogy a rendőrhatóság olyan példátlan brutalitással lépjen fel, (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) mint amilyen példátlan brutalitással tegnap fellépett. (Egy hang a szélsőbaloldalon : Attakoztak !) Azok, akik az utcán azt a néhány hangos kiáltást hallatták, már régen elszéledtek és eltűntek, amikor a rendőrség megkezdte a szokásos sztratégiai játékait. Az egyik csoport beszorította az embereket a Gyár-utca felé, a másik csoport visszaszorította. És kik kerültek ebbe a gyűrűbe? Természetesen a legártatlanabb emberek, akiknek semmi közük nem volt még azokhoz a hangos kiáltozásokhoz sem, amelyektől elvégre az ország rendjét mégsem kell félteni. Kérdem a i belügyminiszter urat, hogyan jön az a detektív ahhoz, hogy az eltávozó közönségbe belerontva egy hadirokkant magántisztviselőt hasbarúgjon, hogyan jön a rendőrtisztviselő ahhoz, hogy egy békésen távozó tisztviselőt hátulról fej bevágj on. (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon : Hallatlan !) Hogyan jönnek ahhoz, hogy mindenféle provokáló módon lépjenek fel békés emberekkel szemben, akiknek még annyi bűnük sincs, hogy hangosan kiáltoztak volna í Ét» ugyan nem ismerem el, hogy egyáltalán bűn volna a hangos kiáltozás az utcán elkeseredett és éhező emberek részéről, de ezeknek még annyi bűnük sincs, mert hiszen el akartak csendesen távozni és e közben történtek velük ezek az eléggé el nem ítélhető brutalitások. (Kabók Lajos : Üj kormány, régi rendszer ! — Egy hang a szélsőbaloldalon : Ez az erős kéz f) T. Kormányzat ! Nem lehet szó nélkül elhaladni ezek mellett a jelenségek mellett, annál kevésbbé, mert a dolgozó tömegek és az egyre nagyobb számban munkanélkülivé tett, az önök intézkedései folytán munkanélkülivé vált tömegek nem hajlandók itt csendesen és tétlenül bevárni azt, amíg majd sorsukról méltóztatnak intézkedni. Felébredt a tömegeknek érdeklődése a közügyek iránt olyan mértékben és olyan viharosan, hogy ezzel foglalkozni kell. Az életösztön kitör, az emberek élni akarnak, és ezt az életösztönüket gyűlések tömegén nyilvánítják már e hét folyamán is. Felhívom a kormány figyelmét, hogy végzetes következményei lehetnének annak, ha a tegnapi precedensek a legközelebbi, a holnapi, a holnaputáni, a vasárnapi gyűlések során megismétlődnének. A belügyminiszter úrnak utasítania kell közegeit, elsősorban a rendőrlegénységet és a detektívtestületet más bánásmódra, mert csodálatos módon a magasabb rangosztályok belátóbb tisztviselői inkább meg tudják érteni a dolgozó embereknek ezt a jogos elkeseredését. Utasítani kell ezeket az alsóbbrendű közegeket, hogy vitézkedési és duhajkodási hajlamaikat fékezzék meg. (Úgy van ! Ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Utasítani kell ezeket az alsóbbrangú közegeket, hogy azzal a türelemmel, azzal a köteles lojalitással és elnézéssel kezeljék a jogosan elkeseredett és felháborodott tömeg megmozdulásait, amelyet egy ilyen időben, egy ilyen kritikus és válságos korszakban a hatalom kezelőitől joggal el lehet várni. Nyomatékkal kérem, hogy a tegnap történtek ügyében — ahol egyébként is a sérültek és oktalanul brutalizáltak amúgyis feljelentéssel éltek az illetők ellen —- méltóztassék a vizsgálatot sürgősen lefolytatni és méltóztassék az illetékes