Képviselőházi napló, 1931. I. kötet • 1931. július 20. - 1931. augusztus 28.
Ülésnapok - 1931-14
356 Az országgyűlés képviselőházának 14 keresztül tönkretettek! — Nagy zaj. — Felkiáltások a jobboldalon: Hallgasson! — Zaj a szélsőbaloldalon. — Elnök csenget. — Szeder Ferenc: önök nem kiabáltak, amikor ezeket csinálták!) Elnök: Szeder Ferenc képviselő urat rendreutasítom és figyelmeztetem, hogyha folytonos közbeszólásokkal zavarja a tárgyalást, a mentelmi bizottsághoz való utasítását fogom a Háznak javasolni. (Helyeslés jobb felöl. — Mozgás a baloldalon.) Tisztán a képviselő arakon fordul meg. Én semmiféle retorziót alkalmazni nein kívánok, a képviselő urak tartsák meg a házszabályokat. (Elénk helyeslés a jobboldalon. — Zaj a szélsőbaloldalon. — Halljuk! Halljuk!) Gr. Károlyi Gyula miniszterelnök : Ez az adott helyzet, azt hiszem, természetessé teszi, hogy a kormánynak most előadandó programmja is ezek között a keretek között mozog. Minden oldalról már régebbi idő óta hangzott az a kívánság, és az a felfogás, hogy ebben az országban a kormányzat részéről nagyobb takarékosság követtessék. A mai helyzet ezt valóban paranosolóvá és a kormányzatnak elsőrendű és főkötelességévé teszi. Hogy az államháztartás egyensúlyát biztosítsuk, a legnagyobb takarékossági intézkedésekre van szükségünk; de e mellett szükségünk van az államháztartás jövedelmeinek fokozására is. T. Ház! .Számolnunk kell azzal, hogy mind a két teendő, úgy a takarékosság, mint a jövedelmek fokozása lényeges, közvetlen vagy közvetett terheket ró az ország lakosságára. (Propper Sándor: A dolgozó osztályokra! — Malasits Géza: A dolgozók fizetnek a gazdagok pazarlásáért! — Halljuk! Halljuk! — Elnök csenget. — Malasits Géza: Tíz év előtt kellett volna kezdeni!) A takarékosság szigorú keresztülvitele feltétlenül maga után vonja a fogyasztóképesség csökkenését; maga után vonja a munkaalkalmak csökkenését, (Farkas István: Szép kilátások!) ennélfogva a munkanélküliség veszélyével is jár. •. Hogy itt meg lehessen tartani azt a kellő mértéket, amelyet a parancsolólag szükséges takarékosság megkíván és a takarékosság a kellő mértéken túl ne menjen és. ez által gazdasági életünkben nagyobb károkat ne okozzon, ez végtelenül nehéz és kínos feladat, (Ügy van ! Ügy vag !) van!) és ennek a helyes középútnak — mondhatnám — eltalálása (Propper Sándor: A felmelegített középút!) a legnagyobb gondot és körültekintést fogja igényelni. (Ügy van! Ügy van! a jobb- és a baloldalon.) Ennek megállapítására az országgyűlés mint tanácsadó és bíráló szervezetet kiküldötte a 33-as bizottságot, amely bizottság működése elé a legnagyobb reményekkel nézek s amely bizottság mindenesetre meg fogja könnyíteni a kormány nehéz feladatát abban a tekintetben, hogy a teendő drasztikus, (radikális intézkedéseknél a helyes mértéket megtalálja, a szükségeseket megtegye, de ne menjen túl a kelleténél. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Azzal, hogy a 33-as (bizottságot említem, egy percig sem akarom azt mondani, hogy a kormánynak legteljesebb felelőssége a teendő intézkedések tekintetében nem áll fenn, de igenis erkölcsi segítséget fog nyújtani és a kormánynak és a^ kormány lelkiismeretének erkölcsi megnyugvására fog szolgálni az a tudat, hogy azok a terhes intézkedések, melyekkel az ország lakosságát sújtani lesz kénytelen, az országgyűlés által kiküldött legkiválóbb szakülése 1931 augusztus 27-én, csütörtökön. embereknek és közéleti férfiaknak meghallgatásával, véleményük mérlegelésével és figyelembevételével tétettek meg. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Azt hiszem, a t. Ház nem kívánja, hogy a részletekbe is •belem en jek, de nem is tudnék most belemenni annak fejtegetésébe, hogy a takarékosságnál milyen eszközökhöz kell nyúlnunk és milyen mérvben kell előre haladnunk, sem pedig annak fejtegetésébe, hogy a jövedelem fokozásánál milyen eszközökhöz kell, hogy nyúljon a kormány. Ezek a kidolgozott tervezetek a jóformán naponként folytatandó 33-as bizottsági üléseken tárgyaltatnak. T. Ház! Ami a kormánynak mindenesetre legelsőbbrendű és azt mondhatnám, majdnem legsürgősebb feladata kell hogy legyen, az az, hogy a mai szomorú Ínséges termés után előálló helyzeten gondoskodás történjék arról. hogy a jövő gazdasági termelés biztosítva legyen és csorbulást ne szenvedjen. (Élénk helyeslés a jobb- és a balodlalon.) A legégetőbben szükséges tehát, hogy azokat a vidékeket, ahol ilyen katasztrofálisan Ínséges volt a termés, (Lázár Miklós: Zemplénben és Abaújban! — Felkiáltások: Máshol is!) megfelelő mennyiségű és minőségű vetőmaggal lássuk el; ezt követőleg azonban szintén sürgősen kell, hogy gondoskodjék a kormány arról, hogy ezeken az Ínséges vidékeken kenyérhiány ne legyen. (Ügy van! Ügy van! — Dinien Ödön: Különösen télen ne! — Propper Sándor: Budapest is Ínséges vidék 0 Ebben az országban éhezni nem szabad és bármilyen nehézségekbe és anyagi áldozatokba kerül is, azt feltétlenül kötelességünknek ismerjük el, hogy gondoskodjunk arról, hogy az országban éhezők ne legyenek. (Elénk helyeslés a jobb- és a baloldalon. — Reisinger Ferenc: Mennyi van most is! — Büchler József: Mi lesz a munkanélküli ékkel? — Zaj.) Elnök: A képviselő uraknak lesz módjuk hozzászólni a beszédhez: maradjanak tehát most csendben. (Reisinger Ferenc: Ez csak olyan szerény megjegyzés volt!) Még szerényebbektől is tessék tartózkodni. Gr. Károlyi Gyula miniszterelnök: T. Képviselőház! Amint ez elsőrangú kötelessége a kormánynak, úgy annak a kötelességének is minden eszközzel és erővel meg fog felelni, hogy az országban a rendet fenntartsa, a közrendet biztosítsa. Ennek a közrendbiztosításnak azonban . , . (Esztergályos János: Kenyeret és munkát biztosítsanak! — Zaj és felkiáltások jobbfelől: Most mondotta! — Esztergályos János: Kenyeret és munkát adjanak! — FelkMltások jobbfelől: Ezt mondta előbb! —Szeder Ferenc: Több szerénységet odaát! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Gr. Károlyi Gyula miniszterelnök: En a közrend fenntartását nem úgy értelmezem, hogy a közrend kellőkép fenn van tartva és biztosítva van akkor, ha ez csak a karhatalom által történik. Az okokat, amelyek a közrendet veszélyeztetik, kell eliminálni. (Ügy van! Ügy van! — Taps a jobb- és a baloldalon. — Nagy Emil: Ezt a beszédet már régen vártuk!) Csak tegnap este volt szerencsém a keresztény gazdasági pártban nyilatkozni a felől, hogy én mindig keresztény és nemzeti alapon állottam. (Elénk éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) és fogok is állani. (Szeder Ferenc: Ezt a frázist már tíz év óta ismerjük! — Farkas István: Sok gazságot ebbe takartak! — Malasits Géza: Sok gazságnak köpönyege volt ez! — Zaj. — Elnök csenget. — Propper