Képviselőházi napló, 1931. I. kötet • 1931. július 20. - 1931. augusztus 28.

Ülésnapok - 1931-14

Az országgyűlés képviselőházának 14. ülése 1931 augusztus 27-én, csütörtökön. 357 Sándor: Ennek takarója alatt tették tönkre az országot. — Zaj.) A közbeszóló képviselő úr tíz esztendő óta ismeri ezt, én hatvan esztendő óta ismerem. (Taps jobbfelől.) De minthogy ebben a Házban csak nagyon kevesen vannak, -akik engem ismernek, minden félreértés kikerülése végett le akarom szögezni,^ hogy úgy, az én egyéni felfogásom, mint az egész kormánynak felfogása az, hogy ebben az országban felekezeti különbséget semmi szempontból tenni nem szabad. (Helyeslés jobbfelőL — Zaj a szélsőbaloldalon.) Az ország lakossága felekezeti különbség nélkül viseli a terheket, van a jogok birtokában, az ország iránti kötelességek felekezeti különbséget nem ismernek. (Helyeslés a baloldalon.) Ha ebben az országban állampolgárok között disztinkciót teszek, azt nem felekezeti alapon, hanem azon az alapon teszem, hogy az állampolgárok mennyiben felelnek meg a haza iránti kötelességüknek. (Elénk helyeslés és taps a jobb és a baloldalon! — Farkas István: Akik háromszoros fizetést kapnak az államtól^ azok jó, nagyszerű hazafiak! Es akik panamáznak, akik kisíbolták a vagyonukat, azok nagyszerű hazafiak! — Rassay Károly: Ennek a felekezeti kérdéshez nincsen köze! Vagy köze van?) Elnök: Csendet kérek! Gr. Károlyi Gyula miniszterelnök: Valutáris helyzetünk megjavítása, sajnos^ nincs olyan rmértékben a kormány kezében és nem függ annyira a kormány intézkedéseitől, mint az államháztartás egyensúlyának rendbehozatala. Minden törekvésünk arra kell, hogy irányuljon, hogy valutáris helyzetünket megerősítsük. Elengedhetetlen feltétele ennek, hogy sikerüljön rövidlejáratú kölcsöneink felmondásának kitolása, hogy erre biztosítékot nyerjünk, később pedig, amint azt csak a nemzetközi pénzpiaci helyzet megengedi, hosszúlejáratú beruházási kölcsön felvétele. Hogy ezek milyen mértékben és milyen időpontban fognak sikerülni, erre nézve határozott és kötelező nyilatkozatot, azt hiszem, senki sem var és várhat tőlem. A kormánynak egész munkaerejét, teljes idejét a belátható közeli jövőben le fogják kötni azok a teendők és azoknak az intézkedéseknek meghozatala és keresztülvitele, amelyek gazdasági és pénzügyi helyzetünk helyreállítását és biztosítását célozzák. Éppen ezért a kormány nem foglalkozott eddig és a közeljövőben nem is fog foglalkozni más belpolitikai javaslatokkal, és ilyenekkel programm alakjában sem lépek ma a t. Ház elé. (Buchinger Manó: Választójoggal sem ? — Halljuk ! Halljuk ! a jobbés a baloldalon.) Szükségesnek tartom azonban — minthogy ez olyan kérdés, amely állandóan és minden nap feladatunk és figyelmünket és ténykedésünket is igényli — át. Házat külpolitikai helyzetünkről, külpolitikai irányzatunkról néhány szóval tájékoztatni. (Halljuk! Halljuk!) T. Képviselőház ! Csak néhány évvel ezelőtt Magyarország elszigetelt helyzetben, azt lehet mondani, szinte börtönszerű elszigeteltségben volt. Ennek a börtönnek ajtaját az olasz barátság nyitotta meg számunkra (Ügy van! Ügy van! —• Éljenzés a jobb- és a baloldalon.) — Zaj a szélsőbaloldalon.) Ez az olasz-magyar barátság éppen ezért megbecsülhetetlen számunkra. Ez a barátság fennáll, azóta csak erősödött és minden biztosítékunk megvan arra, hogy a jövőben is szilárdan fenn fog állani és állandóan csak bensőbbé és erősebbé válik. (Úgy van! a jobb - és a baloldalon.) De ez az olasz-magyar barátság soha nem irányult semmi más ország ellen, semmiféle agresszív célja, tendenciája nem volt. (Helyeslés a jobbés a baloldalon.) Ennek az olasz-magyar barátságnak békés szándékait és békés voltát immár minden ország felismerte és ennek eredménye is az, hogy más országokhoz való viszonyunk az olasz-magyar barátság által nemhogy romlott volna, hanem a mellett javulóban van. (Helyeslés jobbfelől.) Németországhoz való barátságos viszonyunk változatlanul fennáll. (Kabók Lajos: Mindenkivel jóban vagyunk!) Franciaországhoz való viszonyunk, (Propper Sándor: Miért harcolt Bethlen az egész világ ellen?) amely csak pár évvel ezelőtt nem volt olyan kedvező, mint azt mindnyájan óhajtottuk volna, az utóbbi időben mindinkább javult, sőt azt mondhatnám, hogy igazán közeledünk a legbarátságosabb állapothoz. (Elénk éljenzés a jobb- és a baloldalon. — Mozgás a szélsőbaloldalon. — Halljuk! Halljuk! a jobb- és a baloldalon). Csak legutóbb láttuk, hogy a pénzügyi viszonyaink helyrehozatalára feltétlenül szükséges kölcsön jegyzésénél Franciaország elől ment. Legnagyobbrészt neki köszönhetjük, hogy ez a kölcsön, amelyre szükségünk volt, megköttetett, és hangsúlyozom, hogy Franciaország részéről semmiféle politikai feltétel és kikötés ennek fejében nem történt, (Helyeslés.) ez a kölcsön tisztán pénzügyi alapon tárgy altatott. (Helyeslés.) Viszonyaink Törökországhoz, Lengyelországhoz a legbarátságosabb, Angliában, az Amerikai Egyesült Államokban mindig a legteljesebb megértésre találunk, Ausztriával közvetlen .szomszédunkkal most a télen kötöttük meg a szorosabb baráti szerződést, és úgy politikai, mint gazdasági kapcsolataink Ausztriához mindig bensőségesebbek és jobbak lesznek. Gazdasági szerződéseink részben már meg vannak kötve, — így például Németországgal, Olaszországgal, Ausztriával, Romániával — részben pedig az erre irányuló tárgyalások folyamatban vannak és a legközelebbi időben minden valószínűség szerint sikeresen be is fejeztetnek Franciaországgal és Csehszlovákiával. Kereskedelmi exportunk fejlesztését mezőgazdasági cikkeink exportjának biztosítását és kiterjesztését van ez hivatva szolgálni (Beck Lajos: Nagyon helyes!) és ezáltal remélhető, hogy valutáris helyzetünk fokozatosan erősbödni és javulni fog. Gazdasági kapcsolataink és érintkezésünk más szomszédainkkal állandóan javul és könynyebbedik; gazdasági szempontból a megértés és az ellentétek kiküszöbölése a legjobb úton halad. Az ezekkel a szomszédainkkal még fennálló politikai ellentétek akadályozzák még egyelőre, hogy az a valóban barátságos és benső jó szomszédi viszony álljon fenn közöttünk, amelyet a magunk részéről óhajtunk és kívánunk. Mivel azonban immár mindenki meg van győződve arról, hogy mi mindazokat a politikai ellentéteket, amelyek közöttünk fennforognak, csakis békés megegyezés, kölcsönös megértés alapján óhajtjuk rendezni (Ügy van! jobbfelől.) és a legteljesebb mértékben^ óvakodni akarunk minden elhamarkodott és erőszakos lépéstől, — amelyről tudjuk, hogy nemcsak célravezető nem volna, hanem sokkal na. gyobb zavarokat és bajokat is idézhetne elő — és ezektől a magyar kormány és az egész magyar nemzet magát feltétlenül távol tartja, remélem, hogy ezek az ellentétek^ kölcsönös megértés és megegyezés által belátható időn belül mégis csak kiküszöbölhetők lesznek és \