Képviselőházi napló, 1931. I. kötet • 1931. július 20. - 1931. augusztus 28.

Ülésnapok - 1931-11

Az országgyűlés képviselőházának 11. a háztulajdonosok voltak azok, akik legolcsóbban szabadultak, mert a békebeli jó aránykoronákat papírpénzzel fizették vissza. Ezt az osztályt védel­mezték nemcsak akkor, hanem védelmezik most is. Egyenesen hajmeresztő, milyen nagy gondosság­gal gondoskodnak arról, hogy a háziúr megkapja aházbérét. Ha feleannyi gondossággal gondolná­nak arra, hogy az elapadt gazdasági életet hogyan indítsák útjára, akkor sokkal jobban állana ez az ország. A kormánynak azonban az egész beideg­zése : azokkal törődni, akik közel állanak hozzá, azokkal az osztályokkal, amelyek rá szavaznak, amelyektől a hatalmat kölcsönzi. Igenis, ez a politika végzetes, ez a politika összeomláshoz vezet, (Ügy van ! a. szélsőbaloldalon.) összeomláshoz, ami nagyon sajnálatos, amit mi nem akarunk, s ami sok szenvedéssel és bajjal jár. Akik annyira félnek a bolsevizmustól, azoknak kell gondoskodniok arról, hogy ez az egyoldalú osztálypolitika ne legyen uralkodó ebbdb az or­szágban. (Ügy van ! ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Akik félnek a forradalomtól s a felforgatástól, azok gondoljanak, azokra is, akiknek nincs semmijük, mert egészen másképpen gondolkozik az, aki nyugodtan, polgári jólétben élhet, mint azok, akik munkanélkül henteregnek hetekig, akik összejönnek a szervezetekben s a szerveze­tekben sem kapnak már segélyt. (Kabók Lajos : Kimerült a segélyalap.) Akkor elkezdenek beszélni s jogosan azt mondják : a szociáldemokrata párt nem tud cselekedni semmit, mi itt rothadunk, itt döglünk éhen s a kormányzat nem csinál semmit. Teljesen igazuk is van. Ezek után röviden már végezni is akarok. Azt szokták mondani : fogjunk össze együttes működésre, különösen ilyen válságos időkben ; fogjunk össze, mert az ország veszélyben van. Hogyan fogjunk össze és kikkel fogjunk össze % Ahhoz, hogy összefogni lehessen, először is a nép igazi képviselői kellenek. (Ügy van ! Taps a szélső­baloldalon,) Hogy összefogni lehessen, ahhoz első­sorban az kell, hogy egy szabad, tiszta választás alapján jöjjön létre a parlament. Másképpen ösz­szefogni nem lehet. (Ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Mi történik itt ? Az ellenzék mai számában és csekély súlyánál fogva nem tudja képviselni azokat a rendszabályokat, amelyek szükségesek. Az összefogás alapján egy demokratikus rend­szer, amely a nép eleven, igazi erejét hozza ide a parlamentbe. A magyar népet mondják éret­lennek azzal, hogy nyilt szavazásra kárhoztatják. Hát én sok országot jártam, sok helyen vol­tam, s nyugodt lélekkel mondhatom : magyar munkásnál tehetségesebb, intelligensebb munkás kevés van a világon. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Mindenütt megbecsülték már békeidőben is. És tovább : a magyar író, magyar művész, magyar technikus mindenütt dicsőséget szerzett ennek a fajtának. Körülöttünk'a román, a csehszlovák és más népek titkosan szavaznak, nálunk pedig a népet éretlennek találják. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ez az igazi nemzet­gyalázás, (Ugy van ! Ügy van ! a szélsőbal­oldalon ) nemzetgyalázás azért, mert, maguk sem hiszik el, hogy a nép éretlen. Nagyon jól tudják, hogy ez a nép elégedetlen a kormány­zattal s hogy elég érett arra, hogy más kormány­zatot teremtsen magának. Igenis, a néptől való félelem az, amely a titkos választójogot hátráltatja. Mi meg azt mondjuk : ebből a válságból egyetlen kivezető út a demokratikus eszközök alkalmazá­sával külföldön és belföldön bizalmat szerezni s az ország erejét felhasználni arra, hogy ebből a súlyos helyzetből kimeneküljünk. A törvényjavaslatot nem fogadom el. (Helyes­lés és éljenzés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Szólásra következik ? ése 1931 augusztus 1-én, szombaton. 293 Takács Géza jegyző : Esztergályos János ! (Kabók Lajos : Hát a kormánypárton nincs senki, aki megvédelmezze ezt a korcs javaslatot ! — Meskó Zoltán : Ki mondja azt 1? — Propper Sán­dor : Meskó Zoltán, tessék felállni ! — Kabók Lajos : Nem mernek felszólalni mellette, nem tudják védeni. — Meskó Zoltán : Ez olyan jó, hogy nem is kell védeni. — Nagy zaj.) Elnök : Csendet kérek képviselő urak. Mél­tóztassanak meghallgatni a szónokot. (Meskó Zoltán : Nem akarjuk az ellenzéktől elvenni a szót. — Propper Sándor: Majd a kiskőrösiek megmondják. Öt évig nem mer Kiskőrösre menni, az bizonyos. — Meskó Zoltán : Tizenöt éve va­gyok egy helyen, nem vagyok vándorképviselc.) Elnök : Csendet kérek, Meskó képviselő úr. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Meskó Zoltán : Ván­dorvesét ismerek, de vándorképviselőt nem !) Meskó képviselő urat másodszor is rendreutasí­tom. (Farkas István : Vándorolt uraságod itt a Házban is egyik pártból a másikba ! — Büchler József (Meskó Zoltán felé): Kabaré-konferencia! — Zaj.) Csendet kérek. Méltóztassék elkezdeni beszédét. Esztergályos János : T. Képviselőház ! (Büch­ler József (Meskó Zoltán felé) : Kabaré konfe­ranszié !) Nem osztozom az én közbeszóló kép­viselőtársaimnak a kíváncsiságában és engem nem lep meg az, hogy ennél a minden veszélyt magá­ban rejtő törvényjavaslatnál az egységespárt kori­feusai, ennek a rendszernek támaszai néma csend­ben lapulnak az egységespárti oldalon, (Derültség a jobboldalon.) és nem tartják szükségesnek, (Zaj a jobboldalon. — Kabók Lajos : Szólaljanak fel !) hogy az ellenzéki képviselők éles, kemény, de igazságos bírálatával szemben a maguk védelmét hangoztassák. (Kabók Lajos : Győzzenek meg, hogy nincs igazunk !) Nem csodálkozom ezen, mélyen t. Képviselőház, mert én, aki tizedik esz­tendeje ülök ezeken a padokon, megszoktam ezt már. Megszoktam azt, hogy az igen t. egységes­párti urak kint a kerületben kölcsön kérik ~ enge­dély nélkül — az ellenzék program m ját (Meskó Zoltán : Már csak programmunk nekünk is szép van, ne vegye el !) és azt hangoztatják, erősebb, hatványozottabb mértékben és hangon, mint ahogy az ellenzéknek módjában van azt hangoztatni, amikor azonban bekerülnek ide a Képviselőházba, csendben, némán hallgatnak, mint aza bizonyos zabszem a zsákban. (Derültség és zaj. — Meskó Zoltán : Rendre ! — Szeder Ferenc : Még ez messze áll a szüzességtől !) De hogy ne legyek igazságtalan a túlsó oldallal szemben beszédem elején sem, megállapítom, hogy erre az igen t. egységespárt tett kísérletet és ennek a vitának megindulása alkalmával a tűzvonal élére odaállí­tott egy új politikai talmudistát. (Derültség.) Odaállította Éber Antalt, aki Beregszásztól Buda­pestig el van ismerve, mint kitűnő politikai talmudista. (Pakots József : Hittan-tanuló !) Azt hitték a túlsó oldalon és valószínűleg úgy is gon­dolkodtak, majd ez az egy képviselőtársunk elég lesz arra, hogy az ő széles látókörével, az ő tudá­sával, az ő felszólalásával faltörő kosként áttörje azt az erős falankszot, amely ostromolja ezt a javaslatot. Nem restellem elismerni, hogy Éber Antal igen t. képviselőtársunk felszólalását élénk figye­lemmel kísértem. (Propper Sándor : Nem szégyen az !) Nem volt szerencsém az igen t. képviselő urat mindezideig, amíg itt fel nem szólalt, sze­mélyesen ismerni, nem volt szerencsém az élet­ben vele találkozni, érdekelt tehát, hogy vájjon mit is ad, vájjon melyek azok az eszközök, amelyekkel be fogja bizonyítani ennek a törvény­javaslatnak igazságos és hasznos voltát. Meg­figyeléseim után megállapítottam azt, hogy az

Next

/
Oldalképek
Tartalom