Képviselőházi napló, 1931. I. kötet • 1931. július 20. - 1931. augusztus 28.

Ülésnapok - 1931-11

294 Az országgyűlés képviselőházának 11 igen t. képviselő úr az ő bölcs tanácsait és erélyes támadásait az ellenzékkel szemben nem a Talmud bölcseségének könyvéből olvasta. Bár a kötés, amelyből előadását és jóslatait, állításait elmondotta, díszkötés volt, a beszéd elhangzása után megállapítottam, hogy ebben a díszkötésben csak Komáromi Kalendárium és régi vásári csízió volt benne. (Derültség. — Propper Sándor: A Lőcsei Kalendárium !) Ebből a Komáromi és Lőcsei Kalendáriumból és a bekötött csízió lapjaiból sorakoztatta fel az általa hatalmasnak vélt érveit, amelyeket támadásnak szánt a szociáldemokrata párt és a polgári ellenzék hatalmas érveivel szemben. (Propper Sándor : A kormánypárt örült neki, mint a gyerek a bádogjátéknak !) De ő nagyon óvatos volt, beszéde közben óvatosan ügyelt és figyelt, amidőn világhírű tudósok neveit emlegette itt érv gyanánt, hogy az éberül figyelő ellenzék észre ne vegye, hogy az a könyv, amelyből ő itten előadást tart, nem a tudás, nem a bölcseség könyve, hanem, amiként mondottam, egyszerű vásári csízió-lapokból áll. A lándzsájáról, amellyel a támadást folytatta itt az ellenzék és különösen Györki igen t. képviselőtársam ellen, beszéde folyamán bebizonyosodott, hogy nem kemény, komoly acélból van, hanem az a lándzsa, amellyel itt Györki képviselőtársam hatalmas érveit tönkre akarta silány ítani, fűzfavesszőből van. (Derültség.) Ezért nem is sikerült elérnie azt a hatást, támadásának nem volt és nem is lehetett az az eredménye, amit ő hitt és amire számítottak a túlsó oldalon az egységespárti képviselő urak. Valószinűleg a támadás eredménytelenségének ez a nagy mértéke riasztotta vissza az igen t. egységespárti képviselő urakat, hogy sorompóba álljanak és megvédjék kormányuk eme javaslatát. (Meskó Zoltán : Ha erősebben támadták volna, már régen válaszoltam volna. — Rubinek István : Gyengék a kosok ! — Propper Sándor : Csak mulassunk, ki tudja meddig van okunk mulatni.) Igaza van a képviselő úrnak, sokkal szomorúbbak és súlyosabbak a mostani idők, mintsem, hogy Meskó képviselő úr olcsó vicceivel a válságot el lehetne intézni. (ErődiHarrach Tihamér : Öt sohasem hagyja el a jókedve ! Szerencsés ember !) Ismét nagyon óvatos volt az igen t. képviselőtársam akkor, amidőn Györki igen t. képviselőtársam hatalmas érveit támadta és a következőket mondotta felszólalásában {olvassa) : «Györki Imre t. képviselőtársam igen mellékesen kezelte azt a kérdést, hogy mai közgazdasági bajainknak legfőbb okozója a gazdasági világválság.» Lerögzítem, hangsúlyozom, hogy a világválságot tartotta Éber Antal igen t képviselőtársam Magyarország egyedüli bajának. De egyébiránt ez hangzik el minden egyes alkalommal, midőn a mai katasztrofális és szomorú helyzetről beszélünk. Egyszerű kézlegyintéssel, könnyen azzal indokolják az urak : nem történt semmi, hiszen ez világválság. Tovább így folytatta Éber képviselő úr (olvassa): «Űgylátszik, ez a beállítás nem igen illik bele a szociáldemokratapárt állásfoglalásába. Úgylátszik, ennek a megdönthetetlen és megcáfolhatatlan igazságnak elismerése meglehetős nehézséget okozna a szociáldemokratapárt érvényesítésénél», így folytatja végig. Ismétlem, az igen t. képviselő úr óvatos volt, egy hajszálnyival sem ment tovább annak megállapításánál, hogy azt a katasztrofális helyzetet, amelyben Magyarország szenved és vergődik, a világválság okozta. De egyetlen hanggal nem ment tovább és nem állapította meg, mi az okozója a világválságnak. Nem merte nevén nevezni a gyermeket, mert^ hiszen annak, illetve ágyacskájához az igen t. képviselő úr nagyon közel áll, így te. ülése 1931 augusztus 1-én, szombaton. hát természetes, hogy nem akarta kitenni az ő szívéhez nőtt gyermeket annak, hogy megismerjék, hogy ő egyik okozója ennek a válságnak és ez a nemzetközi kapitalizmus. Annak a tőkének, annak a nemzetközi kapitalizmusnak megvédése érdekében hallgatta el ennek megnevezését, amelynek ő is egyik oszlopos tagja. Már pedig, ha az igen t. képviselőtársam őszintén és becsületesen akarta volna megállapítani annak az általános bajnak okozóját, amelyben ma Európa népe benne fetreng, akkor egyenesen és nyiltan ki kellett volna mondania, hogy ezt a világválságot a nemzetközi kapitalizmus kiméletlensége és lelketlensége okozza, meg kellett volna mondania azt, hogy valahányszor Európában ilyen gazdasági krizis előfordult, mint 1813, és 1870 után, majd a háború előtti esztendőkben és a mostani időkben, a bűnös mindig a nemzetközi kapitalizmus volt, az a nemzetközi kapitalizmus, amely markában tartja, amely inalja Európa politikáját, amely ha kell, a profitért milliókat küld a vágóhídra, millió és millió embert pusztít el arcizomrándulás nélkül, csakhogy a profitja biztosítva legyen és minél nagyobb legyen. Ha tehát Éber Antal igen t. képviselőtársam őszinte akart volna lenni, ebben az esetben, ha megkísérelte volna a bai okozójának megkeresését, nem lett volna szabad elhallgatnia ezt, mert hiszen miként én tudom és mi tudjuk, igen t. képviselőtársamnak is tudnia kellett, hogy minden vonalon, ahol ember él a földön, minden gazdasági és politikai irányítás a nemzetközi tőke kezében van és maga a nemzetközi termelés is a nemzetközi kapitalizmus kezében van. A nemzetközi kapitalizmus az, amely irányítja a nemzetközi termelést és éppen mert a nemzetközi kapitalizmus kezében van a termelés, kell az emberiségnek annyi áldozatot hoznia, kell annyi vérnek folynia, mint amennyi áldozatot hozott és emberi életet áldozott az emberiség, amióta a kapitalizmus olyan méretű, annyira kifejlődött, mint ma. A nemzetközi kapitalizmus nem irgalmaz senkinek, kipréseli a velőt, kipréseli a vért a munkából a föld minden részén. Nincs hazája, nem érzi a haza fontosságát, hanem ha 5°/o-os vagy 10°/o-os profitra van kilátás, a világ minden részébe elmegy és elvonul onnét, ha veszélyeztetve látja a profitot, elvonul oda, ahol nagy profitra van kilátás. És ez a helyzet, a nemzetközi kapitalizmusnak ez a magatartása az egyik okozója annak a nemzetközi válságnak, amely a gazdasági életben megnyilvánul. Ha Éber Antal t. képviselőtársammal szemben ennyire konciliáns vagyok és elismerem azt, hogy ennek a világválságnak, amelyben ma az emberiség szenved, a nemzetközi kapitalizmus az egyik okozója, méltóztassék nekem megengedni eme megállapítás mellett annak kijelentését, hogy nem vagyok hajlandó elismerni azt, hogy annak a katasztrofális állapotnak, amely katasztrofális állapotban a magyar közgazdaság van, egyedül a nemzeti kapitalizmus az oka. A kapitalizmus minden bűne, kiméletlensége és lelketlensége ellenére sem vagyok hajlandó elismerni azt, hogy az egyedüli ok. Ahhoz, hogy Magyarország ma ilyen súlyos viszonyok között él, hogy Magyarországon összeomlott minden, hogy Magyarországon elpusztult minden érték, elpusztult a munka lehetősége, elpusztult és pusztul a kiskereskedelem GS El kisipar, hogy a munkaerőknek százezrei rójják az utakat, hogy a mindennapi kenyeret megkeressék maguknak, — nagy mértékben hozzájárult az a politika, amely tíz esztendő óta ennek az országnak a nyakán ül, az a politika, amelyet én ellenforradalmi politikának nevezek, az a politika, amely 10 esztendőn keresztül minden eendelkezésére álló eszközzel lehetetlenné tette