Képviselőházi napló, 1931. I. kötet • 1931. július 20. - 1931. augusztus 28.
Ülésnapok - 1931-9
Az országgyűlés képviselőházának 9. ülése 1931. évi július hó 30-án, csütörtökön, Almásy László, Puky Endre és Czettler Jenő elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Pakots József napirend előtti felszólalása az egyetemi beírások tárgyában. — Vázsonyi János napirend előtti felszólalása a kenyérdrágítás tárgyában. A kereskedelemügyi és közgazdasági miniszter válasza. — A gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalásának folytatása. Felszólaltak : Ötvös Lajos, Büchler József, Turchányi Egon, gróf Bethlen István miniszterelnök, gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter, Scitovszky Béla belügyminiszter, Malasits Géza, gróf Somssich Antal, Farkas Tibor, Propper Sándor. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : gróf Bethlen István, gróf Károlyi Gyula, gróf Klebelsberg Kunó, Scitovszky Béla, Wekerle Sándor, Zsitvay Tibor, Bud János, Gömbös Gyula, Ernszt Sándor. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 1 perckor.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök: T. Képviselőház! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Esztergályos János jegyző úr, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Frey Vilmos jegyző úr, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Griger Miklós jegyző úr. Bemutatom a t. Háznak Mihály József*és társai kéményseprőknek Gaal Gaston képviselő úr által benyújtott és ellenjegyzett kérvényét a 122.242/1930. számú kereskedelemügyi miniszteri rendelet tárgyában. A kérvényt a Ház kiadja a kérvényi bizottságnak. Bejelentem a t. Háznak, hogy Pakots József képviselő uraz egyetemi beiratások ügyében, Vázsonyi János képviselő úr pedig a kenyérdrágítás tárgyában napirend előtti felszólalásra kértek tőlem engedélyt. Az engedélyt mind a két képviselő úrnak megadtam. Pakots József képviselő urat illeti a szó. Pakots József: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Tudomásom szerint a kultuszminisztre úr értesült arról, hogy én ma napirend előtt milyen tárgyról fogok beszélni. Ügy látom, a miniszter úr a szegedi Szent Márk-téren idegenforgalmat akar lebonyolítani, ott tartózkodik állandóan. Mélyen t. Képviselőház! Amikor a sorstragédiáknak dübörgő tempójával bontakozik ki elénk a krízis, a pénzügyi és gazdasági krízis, talán különösnek tetszik, hogy én egy kulturális kérdést ajánlok az igen t. Képviselőház figyelmébe, (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) de erre nekem kettős okom van. ' Az egyik, hogy KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. I. ez a kérdés bizonyos vonatkozásokban, sőt súlyosan kapcsolódik a. gazdasági kérdéshez, a másik, hogy előreláthatólag a t. Ház a közeljövőben hosszabb szünetre megy, élvezni fogja szabadságát és amikor már a kérdés időszerűvé válik, nem lesz alkalmam az ország figyelmét kellő hangsúlyozással a kérdésre felhívni. Az egyetemi felvételek nagy problémájáról van szó. Evek óta, amikor elkövetkezik az egyetemi felvételek és beiratkozások ideje, kálváriajárás indul meg a szülők és a diákok részéről az egyes képviselőkhöz, az illetékes és illetéktelen fórumokhoz és könyörögnek és kérnek bennünket, hogy biztosítsuk az ő egyetemi felvételüket. Hivatkoznom lehetitt pártkülönbség nélkül minden képviselőtársamra. (Ügy van! balfelőt) En ebben a vonatkozásban, amikor hozzám fordultak a szülők és diákok, megtettem kötelességemet. Evek óta figyelmeztettem és hívtam fel a kultuszkormány figyelmét erre a kérdésre, mert elvi szempontok vezették az ügy elbírálásánál. Elvi szempontom volt az, hogy tanulnia mindenkinek szabad, hogy a tanulás szabadsága egy ország számára a maga kultúrfokának ismérvét és mértékét jelenti. A tanulás nem olyan kötött jog, mint aminő a trafikengedélyezés vagy a moziengedélyezés joga,- vagy az italmérés engedélyezése. (Propper Sándor: A zsidók csak szavazhatnak, tanulniok nem szabad!) A gondolkodásnak, a szellemnek a kimelyítése teljesen egyéni elszánás, szubjektív erő kérdése, és. nekünk boldogoknak kell lennünk, ha azt látjuk, hogy a mai szomorú, tragikus körülmények között a jövőbe vetett minden reményét elvesztett ifjúság, amely nem tud elhelyezkedni a gazdasági és gyakorlati életben, még mindig intuitív, (belső szubjektív erővel törekszik! a maga kulturális szellemének ' kimély ítésére, a maga egyéniségének az életküzdelemben minél nagyobb, minél töbh értékkel, tudományos felkészültséggel való gazdagítására. 25
