Képviselőházi napló, 1931. I. kötet • 1931. július 20. - 1931. augusztus 28.

Ülésnapok - 1931-8

130 Az országgyűlés képviselőházának mondott Békéscsabára vonatkozólag, nincs és nem volt tudomásom ; csak most hallom ezeket. (Propper Sándor : Milyen naiv !) Képviselő úr, nekem nincs módom és alkalmam, hogy 245 kerület ügyeivel ennyire behatóan foglalkozzam. Én foglalkoztam a választások során mindazokkal a panaszokkal, amelyek hozzám beérkeztek ; külön felkészültem erre, mert hiszen tudtam, hogy nincs választás, amelynek során panaszok ne történnének. Hozzám 162 panasz érkezett be ; én mind a 162 panaszra vonatkozólag megtettem a magam intézkedéseit. Ezenfelül igen sok telefonfelhívás történt, szintén panaszok ; ezekre vonatkozólag is mindegyikre^ nézve megtörtént az intézkedés a magam részéről és az illetékes osztály részéről. Ne méltóztassék tehát azzal a váddal illetni, hogy a panaszok meghallgatásra nem találnak. A képviselő úr egy igen alárendelt mellékmondatban szintén meg méltóztatott említeni azt, hogy hozzám méltóztatott fordulni éppen az említett titkárnak és még egy kommunista üzelmekkel gyanúsított egyénnek letartóztatása ügyében. Ebben is azonnal intézkedtem ; ki is derült, hogy az illetőket nem tartóztatták le, csak beidézték őket. Még őrizetbe sem vették őket. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Büchler József : Előállították !) Bocsánatot kérek, én teljes objektivitással adom elő a dolgokat. A képviselő úr megelégedett azzal, hogy összes panaszait a Népszavában leadta és itt meg méltóztatott ezeket ismételni. Én megint csak azt mondom képviselőtársamnak : ha volt oka, hogy ezeket a sérelmeket orvosoltassa, akkor a törvénynek számtalan rendelkezését vehette volna igénybe. (Zaj a szélsőbáloldalon.) Ha ezek az állításai mind valók és tények, igazán csodálkozom, miért nem panaszolta meg a képviselő úr a választást a közigazgatási bírósághoz ? (Ügy van ! jobbfelől.) Ehhez teljes mértékben joga volt, és ha ezek az állításai megállnak, akkor feltétlenül sok vonatkozásban igaza is lehet, s akkor a bíróság ezek alapján talán intézkedéseket is látott volna szükségesnek. De egyoldalú beállításra, engedje meg nekem a képviselő úr, én ezeket nem fogadhatom el tényeknek ; nem fogadhatom el tényeknek a felelőtlen fél részéről. (Ügy van! jobbfelől.) Méltóztassék saját nevében panaszokat emelni az illetékes hatóságoknál s én garantálom a képviselő úrnak, hogy az ügy megvizsgálása után, amenynyiben hatásköröm alá tartozik az ügy, az illetők, akik tényleg hibáztak, vagy törvénysértést követtek el, megfelelő büntetésüket meg fogják kapni. Ez a természetes rendje ezeknek a dolgoknak (Ügy van! jobbfelől.) és ferde beállítás az, amit képviselőtársam ebben az ügyben itt előadott, Ö azt mondja, hogy nem is kíván orvoslást. Akkor^ miért méltóztatik ezekkel az egyoldalú beállításokkal idejönni és históriát akarni csinálni ? Én ezt a históriát megellenzem, mert ez egyszerű állítás, amely abszolúte nem bizonyíttatott semmivel Engedjen meg képviselő úr, tőlem rossznéven lehetne venni és kötelessége volna az egész Háznak rossznéven venni, ha ezeket az egyoldalú beállításokat a magam részéről mint tényeket elfogadnám és ezek alapján intézkedéseket tennék. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Ez az én szorosan vett kötelességem teljesítésével egyenesen ellentétben állana, mert nekem mindenkit meg kell hallgatnom, aki vádolva van és csak e meghallgatás után lehet a további intézkedéseket megtennem. Azért nem vehetek én ilyen, bár személyekre vonatkozó, de általánosságban elhangzott panaszokat tudomásul, csak abban az esetben, ha felelős a vádló azért, amit állít és annak idején, majd ha vádjai nem felelnek meg a valóságnak, a vádlottaknak ugyancsak bírói úton módjukban lesz a hamisan vádas8. ülése 1931 július 29-én f szerdán. kodó ellen az eljárást megindítani. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Ez a helyzet és az állapot ebben az országban is, ahol a jog él, életben is yan és életben is marad. Ez a válaszom az első pontra vonatkozólag. {Zaj.) A második pontra válaszom a következő: En a magam részéről egy utasítást sem adtam ki arra vonatkozólag, hogy ki jöjjön be és ki ne jöjjön be képviselőnek. En a választásokra felügyelek, azokat ellenőrzöm, irányítom és vezetem a törvény keretein belül, de arra vonatkozólag, hogy ki jöjjön és ki ne jöjjön be, én utasítást nem adtam, mert nem is adhatok. (Propper Sándor: Kiadta Sztranyavszky úr!? Ha egy főispán úr ilyen kijelentést tett, ez az ő saját privát (véleménye lehetett és talán saját óhajtása is. Ilyen óhajtásai bárkinek lehetnek, de azért senkit felelőssé nem tehetek. Azt 'hiszem, a főispán úr is tisztában lehetett azzal, hogy ha a képviselő úr nem jön be Békéscsabán képviselőnek, máshol mindenesetre be fog jönni és az a hő kívánsága hogy a képviselő úr ne üljön itt benn a képviselőházban, úgy sem valósulhatott volna meg. Ami interpellációjának utolsó pontját illeti, arra a képviselő úr ki sem tért, t. i., ihogy van-e tudomásom az etetésekről és itatásokról. En ezzel a kérdéssel a választások során egyáltalában nem foglalkoztam és eziránt nem is érdeklődtem, mert abszolúte nem tartozik az én hatáskörömbe. Erre vonatkozólag a törvényben igen szigorú rendelkezések vannak, ezek is abszolút semmiségi okok. (Propper Sándor: Sohasem hajtották végre! Egy hang bal felől: Be kellene tartani!) Ha a képviselő úr ezt könynyen bizonyítani tudja, ezen az alapon a bíróság a választást feltétlenül megsemmisíti. De a képviselő úr ezzel a jogával nem élt, mer.t megelégedett azzal, hogy a Népszavában állította ezt és állította itt s azonkívül felolvastatta az interpellációban és tőlem erre a kérdésre választ is kapott. Én most már csak egy refleksziót akarok még tenni (Propper Sándor: A kolbászra,?t) azokra a számarányokra vonatkozólag, amelyekre a képviselő úr is hivatkozott. Akinek csak egy kis érzéke is van a választási technikához és akinek a választások megfigyelése során szerzett tapasztalatai vannak, az ezt a békéscsabai választást semmi körülmények között sem fogja azok közé sorozni, amelyeknél erőszak volt elkövethető. (Derültség a baloldalon. — Szabóky Jenő: Ellenzéki terror volt!) Ha érzékük van a képviselő uraknak ehhez, úgy rámutathatnak arra, hogy hol lehetett ilyen a kerületekben, de ezek között semmiesetre sem szerepelhetett a békéscsabai kerület. Ebben a kerületben 18.000 választó van. A választók számából normálisan le szoktunk ütni 20%-ot, 80—90 %_ szokott ' leszavazni, ennyi itt is leszavazott és az itt leadott szavazatok száma az abszolút többséget adta meg a kereskedelemügyi miniszter úrnak. Hogy pedig a képviselő úr is 4000 szavazatot tudott kapni, ez abszolúte nem vall arra a terrorra, amelyre a képviselő úr hivatkozott. Ha itt terror lett volna, akkor elsősorban lehetetlenség, hogy akár a kereskedelemügyi miniszter úr ennyi szavazatot kapott volna és ez kizárta volna azt, hogy az ellenzéki jelölt is ennyi szavazatot kapjon. Akinek bepillantása van a választás pszichológiájába, mindenesetre ezt a megállapítást fogja tenni, amelyet én tettem. (Zaj a szélsőbaloldalon.)