Képviselőházi napló, 1931. I. kötet • 1931. július 20. - 1931. augusztus 28.
Ülésnapok - 1931-8
Az országgyűlés képviselőházának hozni Békés megyében és hogy ne egyedül Békéscsabán legyen kellemetlenség és erőszak, hanem máshol is, mert akkor hivatkozhatnak arra, hogy máshol is kellett erőszakot alkalmazni, nemcsak Bud János miniszter úr esetében. (Szeder Ferenc: 18.200 szavazóból leszavazott 12.000! — Propper Sándor: Tessék titkos szavazással kiállani, nem nyilt erőszakkal! — Zaj. — Elnök csenget.) Amit szóvá akarok tenni, amiről beszélni akarok, csak az, hogy a törvény 175. %-&. szerint kérem a minisztert arra, hogy indítsa meg a fegyelmi eljárást azok ellen a tisztviselők ellen, akik szabálytalanságot, törvénytelenséget követtek el; akik vagy rosszul értelmezték a törvényt vagy egyenesen megsértették a törvényt, mindezt pedig elkövették azért, hogy az egységespárti jelöltet behozzák, megválasszák. Ott megtörtént a következő eset is. Tudjuk, hogy Magyarországon munkanélküli segély nincsen, de ahol van munkanélküli segély^ azt sehol a világon nem számítják közsegélynek. Már most adtak a múlt esztendőben Szarvason, Szent-Andráson, Öcsödön és a többi vidéki városokban is több helyen rendkívüli inségsegélyeket a télen, amikor nagy munkanélküliség, nagy inség volt az országban és ezekben a községekben. Most mi történt a választásoknál? Összeült a választás vezetősége a szolgabíróval, a jegyzővel. Összeültek és Silberstein ügyvéd úr, a szarvasi választókerület helyettes elnöke megállapodott velük abban, hogy mindazokat, akik valamilyen segélyt kaptak 10 kiló fát, 20 kiló lisztet vagy 5 kiló krumplit, ezeket nem engedik leszavazni. Azt mondták, hogy a törvény 7. §-a szerint ezek közsegélyből élnek. Ezt a rendkívüli segítséget ilyen közsegélyből való élésnek minősítették, és a községi jegyzők kiállítottak ezekről egy jegyzéket, amelyet minden szavazatszedő küldöttségnek odaadtak, sőt a szavazóigazolványok jobb sarkára tettek egy jelet, — egy ceruzavonás volt — és amikor jött egy szavazó, attól megkérdezték először azt, hogy kire szavaz; ha megmutatta az igazolványt és látták rajta ezt a jelet, akkor azt mondták, maga nem szavazhat. Ezt Szent-Andráson csinálták. Ott a jegyző egyszerűen elintézte a szavazatszedő bizottság elnökével, hogy így legyen, és ha nem is volt jel az igazolványon, amikor egy munkás kinézésű ember jött oda, egyszerűen behasították az igazolványt és azt mondták: nem igazolta személyazonosságát, nem szavazhat. Holott azt a szavazó igazolványt a közság állította ki, a község adta neki. De azt sem kérdezték, hogy ő-e az, vagy nem 1 , és hogy az igazolványon kívül esetleg még valamivel igazolja-e személyazonosságát, hanem egyszerűen eltépték az igazolványt és azt mondták: személyazonosságát nem igazolta, nem szavazhat. (Büchler József: így, könnyű volt bejönnie a parlamentbe Tóth Pál úrnak! — Fáy István: Mennyi volt a többsége? — Zaj.) Másoktól meg kérdezték, hogy kire szavaznak, s ha azt felelték, hogy Farkas Istvánra, akkor azt kérdezték tőlük: Maga kapott segélyt télen? Igen. Nem szavazhat, a törvény 7. ^-a szerint. De ha Tóth Pálra szavazott, akkor minden további nélkül leszavazhatott. SŐt van egy szegényház Szarvason, ahol tényleg - olyan gyámoltakat kezelnek, akik segélyből élnek, ezeket azonban autón vitték oda és mind leszavaztatták Tóth Pálra. Ezek jók voltak, azokat ellenben, akik egyszer egy rendkívüli segélyt kaptak, azon 8. ülése 1981 július 29-én, szerdán. 123 a címen nem engedték leszavazni, hogy közsegélyből élnek. (Popper Sándor: Kell a kormánynak egy kis Zeilleis-gyógymód! — Büchler József: A halottakat hogy vitték • szavazni?) Sorra, rendre bebizonyíthatnám azt is, hogy hol, melyik helyen történt mindez. Például az első szavazókörben dr. Silberstein Gyula ügyvéd, a választási alelnöknek öccse, azt csinálta meg, hogy aki leszavazott Farkas Istvánra, azt egyszerűen beírták Tóth Pál listájára. (Propper Sándor: Régi recept!) Amikor Tomcsányi János bizalmi férfi ez ellen felszólalt, akkor néhány nevet kitöröltetett Sil berstein Gyula ügyvéd úr, ellenben azután tovább folytatták ezt és megint így csinálták. Igen, de nem voltak bizalmiférfiaink, mert 17-et letartóztattak. (Büchler József: Ilyen csalásokkal bejönni! Szegy élhetné magát Tóth Pál úr!) A választás előtti este értesültem arról, hogy letartóztattak 17 bizalmiférfit. Erre a következő eset adódott elő. Az egységespártnak voltak jóhiszemű emberei is és hogy bizalmifér fiainkat mind le ne tartóztassák, az egyik ilyen egységespárti ember, az egységespártnak vezetőembere Szarvason, odaüzent nekünk: tessék hozzám küldeni a bizalmiférfiakat, aludjanak nálam, ott nem fogják őket letartóztatni. (Mozgás.) Hogy tehát összes bizalmiférfiainkat le nem tartóztatták, ezt annak tulajdonítom, hogy volt egy ilyen jóérzésű ember, akit én névszerint nem is ismerek, nem is tudom, kicsoda és ennél aludtak bizalmiférfiaink, úgy hogy ezeket tényleg nem tartóztatták le, azokat pedig, akik nem aludtak az egységespárti embernél, mind letartóztatták. (Propper Sándor: Gyönyörű kis választás! — Mojzes János: Ott voltak a legnagyobb biztonságban!) .: Azután tovább mentek a, törvénytelenségek. Schauer főszolgabíró úr valóban a törvény ellenére és a törvény megszegésével gyakorolta a választási elnök jogkörét. A választási elnök egy iskolaigazgató volt, akit úgyszólván félretoltak. Le akart mondani, de kellett nekik a neve, mert azt rendes, jóravaló embernek ismerik a községben. Az alelnöke, dr. Silberstein ügyvéd, végzett ott mindent, ő mindenre volt kapható. (Propper Sándor: Erre jó a zsidó!) Amazt félretolták • és ő nem is akart belemenni ilyen választási intézkedésekbe. A választás napján, amikor már így csaltak és hamisítottak, 1 órakor, midőn látták, hogy ennek ellenére is rosszul áll Tóth Pál szénája, a szavazókat egyszerűen szétzavarták. Még sohasem történt meg Szarvason az, hogy katonaságot vonultatttak volna fel. A katonaságot a tömeg ellen Schauer szolgabíró úr vezette. Magam láttam ezt, s hiába kiabáltam, ordítoztam a piacon, hogy neki nincs joga, csak az elnöknek van joga arra, hogy a rend fenntartásába beavatkozzék, mert törvény úgy intézkedik, hogy a választás tartama alatt a választási elnök rendelkezik a karhatalom felett. Az egyik szavazókörben, ahol gépfegyverekkel felvonultatták a katonaságot, hogy szétzavarják a tömeget, maga Schauer vezényelte, azt kiáltván, hogy: oszoljanak az emberek, egy-kettő-három! így zavartatta szét a katonaság segítségével őket. (Büchler József: Mielőtt leszavaztak volna!) Hogy ez mennyire indokolatlan volt, semmivel mással nem tudom indokolni, mint azzal, hogy ott volt egy csendőrszázados, akit csak azért hívott oda, hogy oszlassa szét a tömeget. Amikor a csendőrök jelentették a századosnak, hogy itt nincs semmi rendetlenség, akkor azt mondotta, hát mit akar a i
