Képviselőházi napló, 1931. I. kötet • 1931. július 20. - 1931. augusztus 28.

Ülésnapok - 1931-8

Az országgyűlés képviselőházának 8. ülése 1931 július 29-én, szerdán. 83 à t. Ház tagjai, bizonyára igen sokan tudják, hogy itt Magyarországon például 88 kötöttszövöttárugyár van. A legnagyszerűbb teljesítőképességű gyárak. Nem tudom, méltóztatnak-e tudni, hogy például az Erieson-vállalat, a Telefongyár, a Ganzgyár felszerelésükben és teljesítőképességükben a világversenyben is helyt állanak. Mi az érvényesülés akladálya? Koloanbusz tojása az egész. Az az akadály, hogy az árak tekintetében nem tudnak lépést tartani, a magyarországi olcsó munkabér ellenére. Azt kérdezik tőlem, hogyan segítsünk ezen? Tessék megnézni például Németországot, ahol a legválságosabb inflációs idők közepette is, azóta is és minden időben jutalmakat, megtérítéseket adnak az export számária. Nincs más valutaképző erő, csak az export. Nem is képzelik a t. képviselő urak, hogy az a 88 kötött-szövöttárugyár, a Telefongyár, a Draschegyár, a Goldberger-gyár, a festékgyáriak, szappangyárak, lámpaárugyárak, varrógépgyárak milyen horribilis exportárulehetőséget rejtenek magukban. Most azt kérdezi tőlem a pénzügyminiszter úr: uram, mondd meg akkor, ha ez expediens, hát honnan vegyem? Hát honnan? Amiket az előbb mondottam: a protezsált vállalatok leépítéséből és a magángazdaság felépítéséből. Hát onnan méltóztassék venni, amit az előbb mondottam: a felszabadult és nemzeti ajándékot kapott vagyonok megadóztatásából, megkímélésével a diolgozó széles rétegeknek. A gazldásági élet demokratizálódásával, nem pedig a gazdasági életnek ezzel a mai protezsált rendszerével méltóztassék dolgozni. Ha csak i5—20 százalék exportprémiumot adok, akkor itt a világversenyben én merek rá vállalkozni — felelősségem tudatában merek rá vállalkozni, — ftilogy előteremtem az expoirtprémdumnak azt a kontigensét, amellyel felsegítek itt minden exportlehetőséget, anélkül, hogy a dolgozó rétegek millióit megterhelném. Játszva megcsinálom és adok ide alapot arra, hogy ezeket az exportprémiumokat alkalmazhassuk úgy, amint azt Olaszország teszi, úgy, amint azt teszik mindenütt a világon, mert elő kell teremteni mindazt, ami értékképző és értéket adó erő, die nem úgy, hogy kihasználni, kifosztani és kipusztítani azokat a rétegeket, amielyek lihegve hajszolják ma életüket, amelyek esengve mondják: uraim, nem bírjuk tovább. A nyomornak ez a túldimenziiioínáltsága az, amin segíteni kell, nem pedig: annak a kényelmes életnek a túldimenzionáltságán kell segíteni, amelyet csak egypár kiválasztott és kevés számot magábafoglaló rétegnek képviselői élveznek. Íme, itt vannak a lehetőségek. S amikor a mélyen t. kormány megalakítja a 33-as bizottságot, bocsásson meg, ttra azt mondtam, hogy ezt is a pártmonopóliumra alapítja. Antidemokratikus rendszerrel megalakítanak egy bizottságot, ahol már most a számszerűséghez iarazodnak. Miféle dolog az, hogy amikor sorsdöntő órákiban arról van szó, hogy kik vegyenek részt a bizottságban, akkor azt mondják: ennek a pártnak ennyi számot áldunk, annak a pártnak annyi számot. Én fériífakat akarnék, tudós, hozzáértő embereket, párttekintetek nélkül, mert én néldául nem habozom kimenteni, szörnyűséges hibának tartanám, Iha olyan valaki, akinek nagyszerű termelő gondolatai vannak, mint Eszterházy Móric grófnak, nem lesz a 33-as bizottság tagja, nárthatározat folytán, amint azt íolvastam. Hát ez az, amin tegyük egyszer már túl magiunkat. Ne a pártok számaránya és a jelentkezések sorrendje döntse el ezt a kérdést. (Petrovácz Gyula: Nem akar benne lenni! — Gr. Sigray Antal: Akar!) Bocsánatot kérek, ezek tessék-lássék konvencionális udvariasságok. A hazafias kötelesség elől senkinek nincs ijoga kitérni és azt kell mondania: akarok résztvenni, ott akarok lenni, de nem egy tessék-lássék 33-as bizottságban, amely imái számszerűségénéll fogva, a pártmonopólium erejénél fogva ott is csak staffázsát, fedezetét adja a kormány intézkedéseinek. ; En azt gondolom, hogy ennek a bizottságnak felelősségét és szabályait úgy kell kiépíteni, hogy a 33-as bizottság tagjaira a parlamentáris felelősség szabályai érvényességgel bírjanak. Nem lehet a mögé bújni és azt mondani, hogy épnek a bizottságnak a tekintélye csak a kormányt fedezi, és nem lehet a pártkereteknek monopólium gyanánt adni a bizottság összeállítását. Nem! A tudásnak, a szaktudásnak közgazdasági értékei legyenek ott és ne csak szakértők, hanem ennek a Háznak tagjai közül mindenki, aki vágyakozik, hogy a nemzet oltárára le akarja tenni tudásának és képességeinek legjavát, aki osztozni akar a felelősségben. S amikor a miniszter úr kiutalást eszközöl, vagy javaslatot tesz újabb bevételi vagy kiadási forrásról, ott kell lenni és részt kérni abból, hogy a felelősség éppúgy terhelje az alkotmányos plénum előtt a bizottság tagjait, mint ahogyan terheli alkotmányos országban a minisztert az alkotmányjogi felelősség többségi uralom esetén feí En nagyon kérem és óva intem a t. Képviselőházat, hogy ennek a bizottságnak összeállításánál ne azt nézze, hogy a pártok keretein belül jogosulatlan ambiciók érvényesülnek, (Jánossy Gábor: Olyanok nincsenek!) mert hiszen sokszor láttunk s én itt nem^ akarom őket név . szerint megnevezni, — akár a túloldalról, akár erről az oldalról kiváló közgazdászokat és egyéniségeket, akik kiszorultak, a pártmonopólium tantételének hatása alatt. Ebben a sorsdöntő időben óva intem ettől a rendszertől a t. Képviselőházat. Én azt gondolom, a nemzet bizalmát máskép megnyerni nem lehet, mint úgy, ha felismerjük, hogy mi a teendő ezekben az időszakokban, amelyek remélem, nem fognak sokáig tartani. Mert ha ez azt a permanenciat jelenti, hogy itt az országgyűlés kapuinak bezárásával az országgyűlés csak egy messzeesŐ dekoratív eszköz lesz a nemzet alkotmányában, (Jánossy Gábor: Nem arról van szó!) akkor jobb lesz elmenni, jobb lesz lemondani a mandátumokról és azt mondani: ám tessék egy más berendezkedést csinálni, de az alkotmányossággal játszani nem lehet, nem szabad, (Jánossy Gábor: Senki sem játszik!) ne a látszatokkal, hanem a valósággal dolgozunk. Ez a bizottság legyen olyan, mint a Háznak más, érdemleges bizottsága; együttes bizottsága a Felsőháznak és a Képviselőháznak, amely bizottság permanenciában és felelőssége tudatában legyen itt. Ne játszunk az értékekkel tovább, mert a nemzet megmaradó értékeit konzerválni annyit tesz, mint az országot a jövő számára átmenteni. Még csak egynéhány imondatot. Itt látói büntetőjogi és közjogi fogalmakat ebben a javaslatban. Ezek a büntetőjogi fogalmak teljesen elhibázottak. Nem tudom, ki fogalmazta ezt, de bocsánatot kérek, kihágásokat kreálni a nélkül, hogy a fórumot megmondanák, s a nélkül, hogy az eljárás szabályozva lenne; le-