Képviselőházi napló, 1931. I. kötet • 1931. július 20. - 1931. augusztus 28.
Ülésnapok - 1931-15
Az országgyűlés képviselőházának 15. ülése 1931 augusztus 28-án, pénteken. 385 nekünk vannak az állami élethez tartozó olyan problémáink, amelyeket meg kell oldanunk. Ez elsősorban állami életünk berendezkedésének kérdése. Akármilyen kínosan kerülte a miniszterelnök úr ezeket a problémákat, ezek a problémák itt vannak (Ügy van! Üay van! a szélsőbaloldalon! — Bródy Ernő: Ellnek!) és ezek nélkül, miniszterelnök úr, az ön szanálási programme a előre halálra van ítélve^ Garanciát kell kapni a külföldnek és garanciát kell kapnia a magyar nemzetnek, hogy a mai kormányzati rendszer így tovább fenn nem marad, (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) mert ha nem kapja meg, akkor sem a külföld, sem a belföld bizalma nem fog felénk fordulni'. Ne méltóztassék azt hinni, hogy én most egyszerre bele akarom vágni a magyar nemzet minden közjogi problémájának megoldását ebbe a rettenetes izzó, ebbe a rettenetes bizonytalan helyzetbe. Mégis tudnunk kell azonban, hogy hová akar minket vezetni a miniszterelnök úr. Az lehetetlen, hogy mi úgy masírozzunk a miniszterelnök úr után, ha nekünk az az érzésünk, hogy a miniszterelnök úr csak a fináncnak és rendőrnek feladatára vállalkozik. Mi a ministzerelnök urat úgy akarjuk követni, mint egy államférfit, akár ellenzéki, akár kormánypárti oldalon ülünk. Egy államférfinak pedig szembe kell néznie ezekkel a problémákkal, bátran meg kell mondania, elképzelhetőnek tartja-e a mai viszonyok mellett, 'hogy az országot továbbra is e megbukott tízéves rendszer szellemében kormányozza! (Ügy van! Űav van! a bal- és a szélsőbaloldalon. — Kun Béla: Mutassa be a feloszlató kéziratot a miniszterelnök úr!) En azt kérem a miniszterelnök úrtól, dobja el azokat a mankókat, amelyeket a Conclaveban a miniszterelnök úr hóna alá adtak. A miniszterelnök úr adjon egy programmot, egy mérsékelt, haladó nemzeti programmot s hívja fel az országot és a politikai pártokat is ennek a programmnak a támogatására. Ebben a nagy válságban rettenetes pusztulások fognak bekövetkezni, (Üpy van! Ügy van! a baloldalon.) itt esisztenciák fognak elpusztulni, itt életek fognak elmúlni. Hát azt hiszik t. uraim, hogy ebből a nagy földindulásból ez a két anachronizmussá vált párt, az egységespárt és a kereszténypárt mint örökéletű fog kikerülni 1 ? Ezek a pártok lerongyolódtak. (Kun Béla: Lemorzsolódtak!) Objektív vagyok: ha sokkal több erkölcsi tartalommal, politikai bölcsességgel (Petrovácz Gyula: A liberális párt viszont nagyon megszaporodott!) és sokkal előrelátóbb vezetéssel bírtak volna is, akkor is lerongyolódtak volna az események kényszerű hatása alatt. (Zaj és közbeszólások a, baloldalon.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, maradjanak csendben. Rassay Károly: Nekünk nem szabad ezt a válságot olyan vágányra vinni, ahol világos mindenki előtt, hogy nem az ország és a nemzet megmentése, hanem a pártok megmentése forog kockán és ha a t. törvényhozás és a t. többség áldozatokat követel az ország minden polgárától, kezdje meg ezt az áldozatot 'elsősorban önmagán. Ne méltóztassék elfelejteni, Petrovácz t, képviselőtársam, hogy Bethlen István gróf, amikor megindokolta, hogy miért távozik el a kormányzat éléről, azt mondotta, hogy olyan utódokat akar, akik a multak ódiumával nincsenek terhelve. Hát .azt hiszi Petrovácz t. képviselőtársam, hogy ő, mint 10 évig haszonélvezője ennek a kormányzati rendszernek, nincs r terhelve e kormányzati rendszer 10 éves bűneinek ódiumával? (Petrovácz Gyula: Abszolúte nem! — Zaj a baloldalon és a középen. — Kun Béla: Csendestársi minőségben! — Petrovácz Gyula: Egy éve sem vagyunk koalicióban! — Kun Béla: Hagyják el a kormányt támogató padokat! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Rassay Károly: Engedje meg nekem Petrovácz Gyula képviselőtársam, én komolyan veszem azt, hogy házastársak belső ügyeibe nem avatkozom. (Derültség. — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Rassay Károly: Nem vitatom, hogy ebben a külsőleg házassági együttélésnek látszó viszonylatban milyen volt éveken keresztül a t. felek helyzete. (Kun Béla: Szerelmi házasság! — Hegymegi Kiss Pál: Az első fővárosi törvénytől kezdve jó volt!) engedje meg azonban a t. képviselő úr, de függetlenül attól, hogy mióta vannak koaliciós házasságban, a kontingentális szerződés állapotában az urak 10 év óta vannak. (Felkiáltások a baloldalon: Brávó! Ez igaz! — Bródy Ernő: Válópert akarnak!) T. Ház! Azért beszélek őszintén és bátran ezekről a kérdésekről, mert meggyőződésem, hogy az ország olyan súlyos helyzetben van, hogy hiába akarjuk koncentrálni figyelmünket csak a pénzügyi és gazdasági kérdésekre, ez a súlyos politikai kérdés is itt fekszik előttünk megoldatlanul. En nem reklamálok semmit, a t. miniszterelnök úron sem reklamálok egy koncentrációs kormányt, nem reklamálom a nemzeti Összefogás kormányát még az angol példa hatása alatt sem, egészen egyszerűen r azért, mert az angol parlamenti viszonyok éppúgy nem alkalmazihatók ránk. mint valamely afrikai néptörzs berendezkedése. En azonban a nemzeti összefogás kormánya helyett igenis reklamálom a miniszterelnök úr intakt személyétől egy nemzeti összefogási! politikai alakulatnak a megteremtését és ha a miniszterelnök úr erre a szerepre vállalkozik, akkor lehet, hogy el fog veszíteni egy-két támogatót, de ennek ellenében meg fogja kapni a miniszterelnök úr a nemzet támogatását, és bizalmát, amely nélkül minden szanálási terv és minden szanálási gondolat legjobb meggyőződésem szerint hiábavaló áldozat, amely a sikerhez sohasem fog eljutni. (Elénk helyeslés-, éljenzés és taps a baloldalon. — Szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Petrovics György jegyző: Fábián Béla! (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Fábián Béla: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk! balfelől.) Előttem felszólalt Rassay Károly t- képviselőtársam beszéde tulajdonképpen ugyanazt az egy mondatot fejezte ki, amelyet legtöbbször emlegetnek Bethlen miniszterelnök úr búcsúzó beszédéből, azt, hogy: légy erős, gróf Károlyi Gyula. Csakhogy az én t. képviselőtársam más irányban kérte az erőt gróf Károlyi Gyulától, mint amilyen irányban kérte azt gróf Bethlen István miniszterelnök úr. A távozott miniszterelnök úr ezt az erélyt minden valószínűség szerint kérte a jelenlegi miniszterelnök úrtól azokkal szemben, akikkel szemben Ő olyan határozottan alkalmazta az erőt, tehát kérte a magyar néppel szemben, aníg ellenben Rassay Károly t. képviselőtársam ezt az erőt kérte azokkal szemben, akik Bethlen Istvánnal együtt tíz esztendő rezsimjéért felelősek; kérte az erőt azokkal szemben, akiknek
