Képviselőházi napló, 1931. I. kötet • 1931. július 20. - 1931. augusztus 28.

Ülésnapok - 1931-12

334 Az országgyűlés képviselőházának nak és határozathozatalnak tárgya nem lévén, áttérünk napirendünk tárgyalására. Napirend szerint 'következik «A gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztar­tás egyensúlyának biztosításáról» szóló -tör­vényjavaslat iharmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szö­veget felolvasni. Herczegh Béla jegyző (olvassa a törvény­javaslat szövegét.) Elnök: Vitának helye nincs, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltózta­tik-e az imént felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadta és azt tár­gyalás és hozzájárulás céljából a Felsőházhoz teszi át. Napirendünk második pontja a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztar­tás egyensúlyának biztosításáról szóló tör­vényjavaslat 7. §-ában említett 33 tagú orszá­gos bizottságba a képviselők sorából megvá­lasztandó 22 tagnak kiküldése, valamint a köz­igazgatási és a társadalompolitikai bizottságok­ban megüresedett egy-egy tagsági helynek vá­lasztás útján való betöltése. Mindezekre a he­lyekre a választás együttesen fog megtartatni. A névsort olvasni fogja Frey Vilmos jegyző úr, a távollevőket pedig Herczegh Béla jegyző úr jegyzi. Kérem a névsor felolvasását. Frey Vilmos jegyző (olvassa a névsort. A képviselők beadják szavazólapjaikat.) Elnök: Kérem a távol voltak névsorának fel­olvasását. Herczegh Béla jegyző (olvassa a távol vol­tak névsorát. A képviselők beadják szavazólap­jaikat.) Elnök: A szavazást befejeztük. Kérem a jegyző urakat, szíveskedjenek a beadott szava­zatokat megszámlálni. (Megtörténik.) Kérem Frey Vilmos jegyző urat, hogy a szavazás eredményét felolvasni szíveskedjék. Frey Vilmos jegyző: Az országos bizott­ságba a Képviselőház részéről megválasztattak a következők (olvassa): «Biró Pá). Csizmadia András, Esterházy Móric gróf, Éber Antal, Ivády Béla, Kállay Tibor, Kenéz Béla, Lakatos Gyula, Marsen all Ferenc, Nagy Emil, örffy Imre, Pallavicini György őrgróf, Pesthy Pál, Rassay Károly, Rubinek István, Schandl Ká­roly, Si gray Antal gróf, Temesváry Imre 1 , Turi Béla, Ugrón Gábor, Walko Lajos és Wolff Károly.» Ezek közül Csizmadia András, Ester­házy Móric gróf, Örffy Imre és Pallavicini György őrgróf 83 szavazatot, a többiek 84 sza­vazatot kaptak. A közigazgatási bizottságba megválasztatott Sándor István 84 szavazattal és a Társadalom­politikai bizottságba Sándor István 84 szava­zattal. Elnök: A felolvasott képviselő urakat a 33-as országos bizottság, illetőleg a közigazga­tási és a társadalompolitikai bizottság megvá­lasztott tagjaiul kijelentem. Napirendünk szerint következik a képvi­selőházi jegyzők javadalmazása tárgyában a gazdasági bizottság jelentésének tárgyalása. Az előadó Fekete Lajos képviselő úr. Fekete Lajos: T. Ház! A Képviselőház gaz­dasági bizottsága a pártközi értekezletnek a képviselőházi jegyzők javadalmazására vonatkozó kívánsága alapján tárgyalás alá vette a kép­viselőházi jegyzők külön tiszteletdíjának a kér­dését. " Alapos és beható tárgyalás folyamán 12. ülése 1931 augusztus 3-án, hétfőn. megállapítást nyert, hogy az 1893 : VI. te. 1. §-a szerint a képviselőházi jegyzőknek külön tiszteletdíj jár, vagyis ez a tisztség nem nobile officium. Éppen ezért annak ellenére, hogy a gazdasági bizottság a legteljesebb mértékben méltányolja és akceptálja a pártközi értekez­letnek álláspontját, mégis addig, ,amíg alkot­mányos úton a törvényhozás új törvényt nem alkot, kötelessége természetesen az érvényben lévő törvényhez alkalmazkodni. Másképpen áll a helyzet a számszerűség és az összegszerűség tekintetében, mert hiszen erre törvényes hatásköre van a gazdasági bi­zottságnak és a Képviselőháznak. A számsze­rüségre nézve javasolja a bizottság, hogy egy­gyel-szaporíttassék a jegyzők száma, az összeg­szerűségre nézve pedig, tekintettel az általános takarékossági szempontokra, azt javasolja, hogy a jegyzői kar összilletménye évi 22.000 pengőben állapíttassék meg. Tekintettel arra, hogy eddig a jegyzői kar összilletménye 43.800 pengő volt évente, ez közel 22.000 pengő meg­takarítást jelent. Mély tisztelettel kérem a Ház tagjait, szí­veskedjenek ezt a jelentést tudomásul venni és ilyen értelemben is határozni. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik? Herczegh Béla. jegyző: Farkas Tibor! Farkas Tibor: T. Ház! A jelentéssel szem­ben bátorkodom a következő határozati javas­latot beterjeszteni (olvassa).- «Mondja ki a Ház, hogy a gazdasági bizottság jelentését újabb megfontolás végett, a gazdasági bizott­sághoz visszaadja.» Engedjék meg nekem, hogy ezt a javaslatot néhány szóval megindokoljam. Annak idején többízben szóba került már az, hogy tekintettel a megváltozott gazdasági viszonyokra és az ország súlyos helyzetére, kívánatos, hogy a takarékosság megkezdésénél az országgyűlés mutasson példát, a jegyzői tisztséget, amely tulajdonképpen majdnem sine cura-nak nevezhető, szüntesse meg mint díja­zott tisztséget ^és ez a tisztség legyen nobile officium. A pártközi konferencia ki is mon­dotta, hogy óhajtja, hogy ez irányú javaslat tétessék. A gazdasági bizottságban bizonyos aggá­lyok támadtak a tekintetben, hogy az 1893. évi VI. te. 1. §-a^ értelmében a jegyzőknek külön tiszteletdíj jár. Ez tény, ebben a. törvényben benne van ez,^ azonban bátorkodom a t. Ház figyelmét felhívni arra, hogy nincs törvény, amely kimondaná azt, hogy az alelnöknek is tiszteletdíj jár, az alelnöki tisztség mindig no­bile officium volt. De menjünk tovább. Még csak néhány pil­lanatig kérek türelmet. A képviselők fizetését ugyancsak ez az 1893 : VI. te. szabályozza, mégpedig úgy, hogy 2400 forint a tiszteletdíj és 800 forint a lakbér. Méltóztassanak itt kon­szideráció tárgyává tenni azt, hogy ez 6400 aranykoronának felel meg, és méltóztassék ki­számítani, hogy ez a 6400 aranykorona meny­nyivel tesz ki kevesebbet a mostam képviselői tiszteletdíjaknál. Ha összehasonlítást teszünk a költségvetés tételei között, megállapíthatjuk, hogy az 1893: VI. te. létrejötte idején a kép­viselők tiszteletdíja körülbelül a VII. fizetési osztály 1. fokozatába sorozott tisztviselők fize­tésének felelt meg és a lakbér tett azután némi különbséget, úgyhogy a képviselők összillet­ménye a VII. és a VI. osztályba sorozott tiszt­viselők fizetése között volt, most pedig a kép­viselői tiszteletdíjak megfelelnek az V.. fizetési

Next

/
Oldalképek
Tartalom