Képviselőházi napló, 1931. I. kötet • 1931. július 20. - 1931. augusztus 28.

Ülésnapok - 1931-9

174 Az országgyűlés képviselőházának 9 lesz alkalmam erre nézve nyilatkozni akkor, ha a miniszter úr meg fog kérdezni, hogy mire értettem ezt. (Fábián Béla: Itt van a büffé­ben, mindjárt behívjuk! — Malasits Géza: A szegedi toronyépítkezésről is beszéljen! — Far­kasfalvi Farkas Géza: Méltóztassék vigyázni, hogy másodszor is ne kelljen bocsánatot kérnie! — Zaj.) Miután ennek személyes vonatkozása van, ez csak akkor kerül részemről fejtegetés alá, ha a miniszter úr majd kívánni fogja. ' (Farkasfalvi Farkas Géza: Bocsánatot kért már egyszer a vádaskodásért! — Zaj.) En tárgyi adatokat hozok fel. Azt f is meg kell kérdeznem, vájjon a kor­mánypárt tagjai tudják-e azt, van-e informá­ciójuk arról, hogy a kultuszminiszter úr azok­tól a szállítóktól, akik a kultuszminisztériumba szállítottak, százalékos részesedést követelt eery külön alapra, amely felett egyedül ő rendelke­zett, s amelynek létesítése és fenntartása ellen a legfőbb számvevőszék is tiltakozott, mert az ellenőrzés alól kivonatott 1 ! (Rassay Károly: Benne van a zárszámadásban!) Most felemlítek még egy dolgot, amely a régen elmúlt viharokból való. Méltóztatnak emlékezni a klinikai szállítások panamájára. (Farkasfalvi Farkas Géza: Morális szempont­ból Klebelsberg ellen nem lehet semmit sem szólni!) Éppen a legutóbbi időben történt az, hogy a klinikai panama vádlottjait elsőfokon a bíróság felmentette. Lehetséges azonban az. hogy egy ilyen vád fennforgása alatt négy évig heverjenek az akták és iratok, mintahogy itt történt, s hogy a vádiratot többször módo­sították? Bizonyára vannak a Háznak tagjai, akik nálam jobban ismerik a büntetőjogi éle­tet és választ tudnak nekem adni a következő furcsaságra, amelyet én teljesen szokatlannak tartok. i Méltóztatnak tudni azt, hogy amikor a klinikai^ panama két terheltje, dr. Siegescu József és dr. Reimann László, a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. igazgatója ellen a vizsgáló­bíró megvesztegetés bűntette miatt bűnügyi zárlatot rendelt el, akkor a budapesti királyi ügyészség a két terhelt javára felfolyamodta azt a vádtanácshoz? Siegescu így a vádlott sorsa helyett tanú volt a perben, és hat^ év után megszületett az elsőfokú felmentő ítélet. Ha most azt vizsgálom, hogy ennek a kérdésnek ódiuma hova súlyosbodik, akkor azt látom, hogy annak a tárcának betöltő­jére, akinek módja lett volna intézkedni, hogy ez a per ne négy, öt, hat évig húzódjék, ha­nem a nyilvánosság elégtétel-követelése a kli­nikai panamák ügyében gyorsabb bíróig ítél­kezéssel kapjon kielégülést. Vájjon méltóztat­nak-e tudni arról, hogy a kultuszminiszter úr — amint azt Hunyady Ferenc gróf t. kép­viselőtársam múlté vi költségvetési beszédében említette, — már akkor úgy el volt adósodva tárcája terhére, mint egy békebeli huszár­hadnagy? (Farkasfalvi Farkas Géza: Nekem nem volt hadnagy-koromban sem adósságom! — Derültség.) Vájjon tény-e az, hogy a kul­tuszminiszteri tárca keretében a bevételek jó­részben már előre le vannak kötve és amikor a takarékosságot ott majd keresztül kell vinni drákói módon, ezek miatt az előre le­kötött bevételek miatt majd ott kell takaré­koskodni, ahol a takarékoskodás a magyar művelődés vitális érdekeit fogja érinteni? (Ügy van! a baloldalon.) A kultuszminiszter úr szegedi építkezéseit mindenki ismeri, mindenki tud róluk, de en- I . ülése 1931 július 30-án, csütörtökön. nek a szegedi építkezésnek vannak újabb fá­zisai is. (Malasits Géza: Uiabb tornyok ké­szülnek! — Egy hang balfelöl: Ujabb kapuk! — Friedrich István: Kacsalábon forgó kapu! — Derültség. — Farkasfalvi Farkas Géza: Felelt a miniszter úr a múlt évben Hegymegi Kiss Pál interpellációjára, és az ellenzék is egyhangúan elfogadta az interpellációra adott választ. — Zaj. —Elnök csenget.) Ezek­' ben a súlyos időkben is folytatódik a szegedi építkezés. A kultuszminiszter úr igen meg­bízható információk szerint nemrég Szegeden járt (Pakots József: Tegnapelőtt!) és ott in­kognitóban helyeselte azt, ha ezt az építke­zést befejezik, mert az a, néhány százezer pen­gős tétel, amelybe az építkezés befejezése ke­rül, a költségvetésbe fel van véve. Azt kér­dezném a pénzügyminiszter úrtól, hogy rá tud-e mutatni ennek tényleges fedezetére a költségvetésben? Ez az építkezés igen nevezetes építkezés. Nevezetes nemcsak azért, mert a kultuszmi­niszter úr adósságcsinálását mutatta meg benne nagyszerű művészettel az országnak, hanem azért is, mert adósságba verte Sze­ged városát is. Annyira adósságba verte, hogy Szeged városának közönsége valóság­gal jajveszékel a jövő miatt, és hogy jogosan jajveszékel a jövő miatt, azt bizonyítja itt a «Délmagyarország» legújabb tudósítása, amely azon polgármesteri tárgyalásról szól, hogy honnan fogják a szegedi és szegedkörnyéki gazdák az állatbetegségek ellen szükséges vé­dőoltáshoz a szérumot megszerezni. (Farkas­falvi Farkas Géza: Ez mindenütt így van, nemcsak Szegeden! Nálunk is így van! — Nagy zaj a Ház minden oldalán. — Elnök csenget) A polgámesterhelyettes kijelentette, hogy a város (Gr. Klebelsberg Kunó vallás­és közoktatásügyi miniszter a terembe lép. — Éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) a jelenlegi pénzügyi viszonyok között. semmi esetre sem tudja nélkülözni, illetve előterem­teni azt az összeget, s így nem vállalkozhatik arra, hogy a szérum árát előlegezze a gazdáknak, akik a rájuk eső filléreket köny­nyebben megszerezhetik, mint a város az egész összeget. Szeged város pénzügyei így állanak, és azt, hogy így állanak, legnagyobb részben a kultuszminiszter úrnak köszönheti. (Farkas­falvi Farkas Géza: Ugyan, ugyan!) A sze­gedi építkezések egyik falán van egy relief, (Egy hang a baloldalon: Klebelsberg menny­bemenetele! — Zaj.) amely a kultuszminisz­ter urat ábrázolja az adósságcsinálás olyan átszellemültségével, hogy a szegediek azt «Klebelsberg mennybemenetelének» nevezték el. (Elénk derültség a Ház minden oldalán. — Farkasfalvi Farkas Géza: Ez az egyedüli papi szó, amit mondott!) A kövekre fel van írva: «Te saxa loquuntur!» Igen, de hogyan? Nem örvendetesen. Szeged kövei még évtize­dek múlva is sírva fognak megemlékezni a kultuszminiszter úrról. (Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter: Na, na! — Jánossy Gábor: Azt bízzuk a kövekre! — Gr. Bethlen István miniszterelnök: De egy­előre több szavazatot kapott, mint az összes ellenfelei!) T. Ház! Éppen azért, hogy a kormánynak a kivételes felhatalmazást a nemzeti áldozat­készség osztatlan jegyében nyugodtan meg le­hessen adni, a kortmány erkölcsi hitelképessége a kultuszmiiniszteri tárcában és a belügyi táncá­ban rekonstrukcióra szorul. (Farkasfalvi Far-

Next

/
Oldalképek
Tartalom