Képviselőházi napló, 1931. I. kötet • 1931. július 20. - 1931. augusztus 28.

Ülésnapok - 1931-8

' Az országgyűlés képviselőházának 8, nem inkább a kérdésnek ezen a ponton való teljesen tisztázatlan voltában keresem a hibát. Nem egy alkalommal személyes érintkezések során itt tárgyaltam volt ezt a képviselő urakkal és kilátásba helyeztem, hogy igenis rendezni kívánom ezt a kérdést. (Egy hang a szélsőbaioldalon: Nem történt meg!) Es pedig rendezni kívánom abban a tekintetben, hogy a politikai szervezkedés tekintetében a szabadságot biztosítani kívánom, de viszont Graranciákat is kérek, hogy e szabadsággal visszaélések el ne követtessenek. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Szóval, hogy ne bántsák a kormányt!) Erre vonatkozólag rendelet-tervezetem készen is van. Időt nem tudok megállapítani, hogy mikor fogom ezt kibocsátani, de remélem, hogy az ősz folyamán nem lesz nehézsége annak, hogy ezt a rendeletet ilyen értelmezésben kiadhassam és ennek során ezeket a most bifurkált kérdéseket tisztázni fogjuk tudni, amint mondottam úgy, hogy magának a^ pártszervezkedésnek szabadsága biztosíttassék, de viszont garanciákat kapjak abban a tekintetben, hogy ezzel a szabadsággal azután visszaélések elkövethetők ne legyenek. Kérem, méltóztassanak válaszomat tudomásul venni. Elnök: Szeder képviselő urat illeti a viszonválasz joga. Szeder Ferenc: Mélyen t. Képviselőház! A belügyminiszter úr a szakszervezetekkel, mint gazdasági szervekkel kapcsolta össze a politikai szervek .működését. (Scitovszky Béla belügyminiszter: Nem kapcsoltam össze, összekapcsolódik némelyből az életben.) Igen. Ebben a pillanatban nem is annyira azokkal van baj, hiszen azokat a kérdéseket, a politikai és gazdasági kérdéseket szerveink útján mi megfekèS módon szétválasztjuk úgy, hogy ez ellen kifogást még a közigazgatási hatóságok sem emelhetnek. Egyes közigazgatási hatóságok szerintem ki akarják a pártszervezeteket .mint politikai szerveket azokból a munkásotthonokból telepíteni, — ez volt az, amit Békéscsabára vonatkozólag az előbb is mondottam — amely munkásotthont a munkásoknak politikai és gazdasági szervei emelték, szóval otthont építettek maguknak és ugyanabban a helyiségben működik a pártszervezet és a politikai .mozgalom. Már most ezeket oktalanul ki akarták telepíteni egyes hatóságok. Oktalanul, mert ennek nincs gyakorlati értéke, és ezt a kérdést, ha jóakarattal kezelnék, könnyen megoldhatnák és nem kellene oktalanul annyi kellemetlenséget okozni azoknak a szervezett munkásoknak, akiknek célja a szervezetbe való tömörüléssel c^ak az, hogy politikai és gazdasági érdekeiket segítsék elő. Nagyon szívesen venném, ha tisztázódnék a kérdés, mert a leglehetetlenebb állapotok állhatnak elő, ha a közigazgatási hatóság akként akarja. Megcsinálhatom a központ részéről, hogy megbízok valakit a helyi pártszervezetnél az ügyek intézésével, de viszont a főszolgabíró felveti a kérdést: «Hogyan alakultak meg, hogyan indították meg a működést!» És ha megindították a működést, akkor a legelső az, hogy nyomozati eljárást indítanak és tiltott gyűlés címén bírságolják meg az embereket. Ha -sikerült ai pártszervezetet összehozni, a legnehezebb helyzetek adódnak elő. A miniszter úr azt mondja: tiltott gyűlések és egyebek. Nem! Elmennek az emberek a partszervezeti helyiségbe, kibérelnek egy helyiséget a párt céljaira. Például az orosházi főszolgabíró, amióta nem nyerte el támogatásunkat az alispáni állásra Békés megyében, a legf éktelen ebb módon ülülése 1931 július 29-én, szerdán. 151 dözi embereinket és ha elmennek a párt helyiségébe, megjelenik ott a csendőr és felírja őket. Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy tartózkodjék az ilyen gyanúsításoktól. {Propper Sándor: Tényt állított!) Szeder Ferenc: Támogatást kért tőlünk az orosházi főszolgabíró, nem adtuk meg neki és azóta üldöz »bennünket. Azóta a csendőrök, ha megjelenik a párthelyiségben 10—15 ember, egyszerűen felírják őket, következik a kiihágási eljárás lefolytatása és minden esetben az embereink lebírságolása. iSzentetornyán a bíró ellensége a munkásoknak, amióta feljelentést tettek ellene a román parancsnokságnál. Elvitette az embereket és visszakerülve az emberek véletlenül megtudták, hogy ő volt az, aki megbotoztatta őket. Mióta a pártszervezetet megalakítottuk, a legféktelenebb ellenségünk. Töfeíb sem kell, ha 10—15 ember ott van, mindjárt csendőrséget küld a nyakukra, lebírságolják őket 15—20 napi elzárásra. Ez borzalmas helyzet. Nagyon szeretném a belügyminiszter úr figyelmét nyomatékosan felhívni ezekre a körülményekre. Annyi izgató anyag van a közéletben és olyan nagy a nyomor, hogy ezen kérdésekkel szemben is valami megértést kell tanusítani. Ha egész Európában komoly politikai tényező a szociáldemokrata párt, sőt sok helyen államalkotó tényező is, akkor nekünk is el kell jutnunk idáig. Viszont ez az út, amelyen most^ járunk, nem alkalmas arra, hogy erre az útra léphessünk. Éppen ezen szempontból hívom fel nyomatékosan a belügyminiszter úr figyelmét ezekre a kérdésekre és nagyon szeretném, ha ez volna az^ utolsó alkalom, amikor ilyen kérdéseket a Ház színe elé kell hoznom. Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem, méltóztatnak-e a .miniszter úr által az interpellációra adott választ tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vetete. Sorrend szerint következik Szeder Ferenc képviselő úr interpellációja a belügyminiszter úrhoz csendőri zaklatások és brutalitások tárgyában. A jegyző úr felolvassa. Brandt Vilmos jegyző (olvassa): «Interpelláció a belügyminiszter úrhoz csendőri zaklatások és brutalitások tárgyában. Van-e tudomása a belügyminiszter úrnak arról, hogy egyes csendőrségi közegek a szociáldemokrata pártszervezetek tagjait politikai felfogásuk miatt jogtalanul üldözik, zaklatják, sőt meg is verikl Van-e továbbá tudomása a belügyminiszter úrnak arról, hogy egyes csendőrörsök területén a szociáldemokrata pártjelvény viselése tilos és ezt a jelvényt a csendőrség elkobozza? Hajlandó-e a belügyminiszter úr eme indokolatlan zaklatásoknak és brutalitásoknak véget vetni^ és a csendőrséget felettes parancsnoksága útján kitaníttatni, hogy a szociáldemokrata pártjelvény viselése nem tilos cselekmény. Szeder Ferenc s. k.» Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Szeder Ferenc : T. Képviselőház! Tovább folytatom interpellációmat, miután ez az interpellációm is szervesen kapcsolódik bele előbbi gondolatmenetembe. Ismét felteszek néhány kérdést a belügyminiszter úrhoz a csendőrséggel kapcsolatban. Előre kijelentem, hogy távol áll tőlem, hogy a csendőrséget mint intézményt támadjam, hiszen interpellációmban is a csendőrségi közegek eljárását teszem szóvá. Azt kellett ugyanis tapasztalnunk, hogy a csendőrség 23*