Képviselőházi napló, 1931. I. kötet • 1931. július 20. - 1931. augusztus 28.

Ülésnapok - 1931-8

150 Az országgyűlés képviselőházának hanem egyszerű bejelentést, amelyben nem is vagyunk kötelesek a párt céljait körvonalazni, mert a magyarországi szociáldemokrata párt van már Magyarországon annyira ismert párt, hogy amikor bejelentjük a pártszervezet működését, amikor az emberek tömörülnek a szervezetbe és ennek működését megkezdik, akkor nincs szükség arra, hogy a párt és a pártszervezet célját a helyi hatósággal külön közöljük. De itt van egy másik véghatározat Szikszóról. A pártszervezet működését f. évi június hó 3-án akarták bejelenteni és a véghatározat azt mondja (olvassa) : «Tudomásul nem veszem és a további működést ezennel megtiltom». Itt vanegy másik, — ez a jászsági járás főszolgábírájától van — amely ezt mondja (olvassa): «A bejelentett pártszervezet megalakulását megelőzni kellett szervezkedésnek és összebeszélésnek, amely nem véletlen, hanem tervszerű kellett, hogy legyen, amit igazol az a tény, hogy a közös cél többeket hozott össze. Ennek alapján nem engedem meg... stb.» Derültség a szélsőbaloldalon. — Kabók Lajos: Ez a magyar közigazgatás !) Elnök: Kabók képviselő urat kérem, tessék csendben maradni. (Propper Sándor: Szolgabírói elmééi! — Zaj.) Képviselő urak, ne zavarják az interpelláló képviselő urat. Szeder Ferenc: Nekem nem az a célom, hogy az adatok tömegét ebben a pillanatban, ilyen késő éjjeli órákban idehozzam, hanem az a célom, hogy tiszta helyzetet teremtsünk ezen a téren és felhívjam a belügyminiszter úr figyelmét ezekre a jelenségekre. Határozott ígéretet várok tőle, hogy az 127.616/1929. VII. B. M. számú rendeletben foglalt gondolatok alapján lehetővé teszi végre, hogy ott, ahol akarják, a munkások a szociáldemokrata pártszervezetek megalakulhassanak. De van egy másik része a kérdésnek és ezt is szeretném tisztázni. Itt van a kezemben egy véghatározat; azt mondja benne a főszolgabíró, hogy jó, rendben van, tudomásul veszem a működést, de ott csupán a vezetőség folytathat megbeszéléseket a pártszervezetre vonatkozólag. Most milyen helyzetek adódnak! Előfordul például Csanád megyében, — ez meg van állapítva — hogy 'három ember tartózkodik az általuk bérelt szervezeti helyiségben. Ha egy bemegy tagsági járulékot fizetni, vagy akármilyen ügyet elintézni, akkor egynek ki kell jönnie, mert háromnál többnek nem szabad bent lennie. Előfordul az az eset, hogy hárman megjelennek a szervezeti helyiségben, a csendőr felírja, feljelenti őket szabályszerűen, öt embert tiltott gyűlésért lebírságolnak. így folyik ez a játék tovább az országban. Most már módomban lesz az esetek egész tömegét a Képviselőház elé hozni, mert amíg az esetek állandóan és rendszeresen ismétlődnek, addig én egyedül evvel a fegyverrel vagyok kénytelen élni és védekezni azokkal a támadásokkal szemben, amelyeket egyes közigazgatási hatóságok ez ellen az eminens polgári jog ellen intéznek. Felsorolhatnám ebben a pillanatban — mert a rendelkezésemre álló adatok ezt lehetővé tennék — azokat a sorozatos bírságolásokat, amelyeket alkalmaznak azok ellen az emberek ellen, akik a pártszervezet helyiségében megjelennek. Felsorolhatnám azokat a zaklatásokat, amelyekben részük van ezeknek az embereknek, akik szociáldemokraták, és csak természetes, hogy íiem az egységes párt pártszervezeteit keresik fel, hanem a szociáldemokratáét. 8. ülése 1931 július 29-én, szerdán. Most azonban, ismétlem, az idő előrehaladott voltára tekintettel, elállók ettől, elállók attól, hogy motiváljam azoknak az üldözéseknek rugóit, .amelyek pártszervezeteink ellen néholnéhol folynak. Most csak arra kérem a belügyminiszter urat, hogy az ebben az interpellációmban feltett kérdésekre legyen szíves nekein határozott választ adni. Legyen szíves (határozott választ adni arra, ihogy az ebben az ismert véghatározatban foglalt elvek alapján megalakíthatjuk-e a pártszervezeteket avagy nem, a közigazgatási hatóságok betilthatják-e az így szabályszerűen bejelentett pártszervezetek működését ilyen megokolásokkal, mint itt történt, mert amenynyiben ez a joggyakorlat kialakul, és a belügyminiszter úr magáévá teszi ezt a felfogást, amely 'homlokegyenest ellenkező felfogás lenne azzal, mint ami ebben a határozatban lefektethetett, akkor mi annak is levonjuk a konzekvenciáját. Pusztán ebből a szempontból kérem a belügyminiszter úr határozott válaszát. Elnök: A belügyiminiszter úr kíván nyilatkozni. Scitovszky Béla belügyminiszter: T. Ház! Csak egészen röviden kívánok a felvetett kérdéssel, annak is csak a meritumával foglalkozni, és azt hiszem, Ihogy válaszommal képviselőtársamat is meg fogom nyugtatni. Az országiban a politikai pártoknak, tehát a szociáldemokrata pártnak is, szabadon meg van engedve a szervezkedés. Természetesen ez a szervezkedés nem járhat olyan működéssel, amely törvényt vagy törvényes rendeletet sért. Politikai szervezkedéshez a hatóság ^ külön engedélye nem szükséges, ellenben ajánlatos • és célirányos, hogy az ilyen alakulatok a hatóságoknak bejelentessenek. (Reisinger Ferenc: Minden esetben megtörténik!) ! A .múltban két oldalról is érkeztek hozzám panaszok: a szociáldemokrata párt részéről, de a hatóságok részéről is, még pedig a szociáldemokrata párt részéről olyan természetű panaszok, mint amilyent a képviselőtársam itt előadott. Történtek viszont a hatóságok részéről is panaszok, amelyek az alakuláson kívül a pártszervezetek által tartott gyűléseket úgy értelmezték, hogy ezek külön engedélyezés alá esnek, amelyeket viszont a pártok nem jelentettek volt be. Ezekből azután kolliziók támadtak és természetesen ezekből az esetekből merülnek fel azután a szociáldemokrata pártnak ismételten és ismételten hangoztatott panaszai. Itt bifurkálódik azután ez a kérdés a szociáldemokrata pártnak gazdasági szervezeteivel, a szakszervezetekkel és más gazdasági egyesületekkel. Természetesen úgy a szakszervezetekből, mint azokból az egyéb gazdasági egyesületekből a politika ki van zárva. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Már most ezeknek a különböző szervezeteknek ügyei vagy szoros összhangban, vagy ugyanazzal a vezetőséggel intéztetnek. Ezt a hatóságok szintén különbözőképpen magyarázták és értelmezték, természetesen f nem engedvén meg, hogy a kizárólag gazdasági szervezetekbe politika vitessék be, de azt sem tűrték, hogy kizárólag politikai szervezetekbe olvadjanak be ezek a gazdasági szervezetek is. Lehet, hogy egynémely hatóság ezeknek a kérdéseknek elbírálását túlrigorózus szempontból kezelte, (Esztergályos János: Lehet!) de viszont lehet, hogy más oldalon a szociáldemokrata párt részéről sem tartották be a fennálló rendelkezéseket^ teljes rigorozitással. • Nem állítom, hogy akár egyiknél, akár a másiknál ez az egyénekben rejlő hiba volna, ha-