Képviselőházi napló, 1931. I. kötet • 1931. július 20. - 1931. augusztus 28.

Ülésnapok - 1931-8

Az országgyűlés képviselőházának . Griger Miklós jegyző {.olvassa): «Inter­pelláció a népjóléti és kereskedelemügyi mi­niszter urakhoz. Mit szándékozik a kormány tenni az augusztus elsejei bérnegyed alkalmából a fize­tési kötelezettségeiket önhibájukon kívül telje­síteni nem tudó lakók, üzlet- és műhelybérlők érdekében?» Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Bródy Ernő: T. Képviselőház ! Ha t. kép­viselőtársaim azt a kérést intézik hozzám, hogy ilyen előrehaladott időben ne interpelláljak, ezt minden más esetben megtenném, de ebben az esetben ennek nagy ára volna. Mert milyen ügyben interpellálok? Egy halaszthatatlan ügyben : az augusztus elsejei házbérfizetés tár­gyában. Ha önök hozzájárulnak ahhoz, hogy az augusztusi házbérnegyedet elhalasszák, akkor elállók az interpellációtól. (Mozgás.) Ennek ez volna az ára. Minthogy azonban önök ezt nem tehetik meg, ennélfogva én kénytelen vagyok a lakosság érdekében elmondani az interpellációt az utolsó pillanatban, de még elég időben arra, .hogy a kormány beavatkozását kérjem a lakos­ság érdekében. A házbérnegyed kérdése normális időkben is izgatja, érdekli és fogla^ztatja a lakosság minden rétegét. Most méltóztassék elképzelni és méltóztassanak beleélni magukat minden lakó­nak abba a helyzetébe, amely a bankzárlat óta következett be, amióta a negyednek fokozottabb jelentősége van. Nem a bankbetétek miatt, mert hiszen a lakosság nagy rétegeinek nincsen bankbetétje, a kereskedők és iparosok, Buda­pest kereskedői és iparosai 80—85%-ának nincs bankbetétje. ((Farkas Elemér : Csak adóssága!) Csak adóssága ! Nagyon helyesen méltóztatik mondani. Éppen azért ebben a nehéz, helyzet­ben, amelyet ma már annyian vázoltak, ke­resem azokat a könnyítéseket és lehetőségeket, amelyeket a kormány átmenetileg az átmeneti időkhöz képest ebben az ügyben is megragad­hat. Első kérésem a mélyen t. népjóléti és ke­reskedelemügyi miniszter urakhoz az, hogy Budapesten és azokon a helyeken, amelyekre a szabályrendeletek kiterjednek, a házbér havonta legyen fizethető. Jelenleg t. i. a helyzet az, hogy nem minden kategóriában fizethető a házbér havonként. A kötött lakások egy részénél, azok­nál, amelyek 1927 augusztus elseje után szaba­dultak fel, valamint a meg nem kötött, a sza­bad rendelkezésre álló lakásoknál nincs ez a havi házbérfizetés konstituálva. En tehát azt a kérését intézhetem 1 a népjóléti miniszter úrhoz és a kereskedelemügyi miniszter úrhoz, ho^v mind a lakók, mind a kereskedők és iparosok, az üzleti és műhelyi bérlők generálisan havon­ként is fizethessék a házbért. Ez tehát kötelező lehessen a háztulajdonosokra nézve, a lakókra és bérlőkre nézve pedig fennálljon a lehetőség. Mert azáltal, hogy nekünk nem 1 U évre kell ilyen súlyos, nehéz időkben a házbért előre fi­zetni, már könnyítést teszünk r ezeken a lakó­kon. Ez tehát első kérésem a mélyen t. népjóléti és kereskedelemügyi miniszter urakhoz. Második kérésem pedig az, hogy miután a jelenlegi lakásrendelet szerint a házbérfizetés­nek a házbérnegyed ötödik napjáig és a havi fizetéseknél szintén az Ötödik napig kell bekö­vetkeznie, miután a bankzárlat folytán a keres­kedelmd. az ipari és gazdasági életben zavar ál­lott be és miután annak a kereskedőnek és ipa­rosnak is a maga bevételeiből és a maga áru­hiteleiből kell naponként szükségleteit fedezni, ez az ötödiki terminus kitolassék. Méltóztassék ülése 1931 július 29-én, szerdán. 145 ezt az 5-i terminust megfelelő .határidőre kitolni, amely lehet 15-ike vagy 20-ika, de mindenesetre azt kérem a miniszter uraktól, hogy a kereske­dők, az iparosok és lakók levegőhöz jussanak, hogy össze tudják kaparni azt a házbérre való összeget, amelyből azután teljesíthetik kötele­zettségeiket. Adják meg nekik a módot, hogy ez lehetséges legyen. Es miután a lakbér nem fize­téséhez súlyos következmények fűződnek, mert a lakásrendelet szerint annak, aki 5-én nem fi­zeti meg pontosan a lakbért, ezen a címen fel lehet mondani, ennélfogva itt a felmondási pe­reknek egy lavinája keletkezhetnék, ha ez az 5-i terminus megmaradna. En azonban azt hi­szem, hogy a t. Képviselőház minden tagjának igazságérzetére hivatkozhatom ebben a tekintet­ben. Lehetetlen állapot egyrészről a béklyót rá­tenni az üzleti és a gazdasági életre, másrészről pedig teljes, pontos, előírt fizetés teljesítését kö­vetelni. Ez teljes igazságtalanság, mert amikor az egyik részen megvannak a korlátozások, megvannak a határidőkitolások súlyos kötele­zettségek teljesítésénél, így például a váltók teljesítési kötelezettsége is ki van tolva 15 napra, akkor a lakosság minden rétegét magá­ban foglaló lakóknak, kereskedőknek és iparo­soknak, üzlet- és műihelybérlőknek ezt a határ­időkitolást szintén meg kell adni, hogy levegő­höz és időhöz jussanak azért, hogy kötelezettsé­geiket teljesíthessék. Azt hiszem, ez olyan mél­tányos kérés, amelyet mind a népjóléti, mind a kereskedelemügyi miniszter . urak hivatottak ebben a nehéz időkben teljesíteni. Ez volna tehát második kérésem^ Most még egy dolgot említek fel a mélyen t. népjóléti mi­niszter úrnak. Már a múlt országgyűlésen szóba hoztam, hogy a bér kérdésében egy bér­egyeztető bizottság állíttassék fel, amely állana egy bíróból, a háztulajdonosok képviseletéből és a bérlők képviseletéből. Ez ja vegyes bizott­ság azután alkalmat és módot találna arra, hogy az élet tapasztalatai alapján, az érdek­képviseleteknek megfelelő megnyilatkozása alapján igazságos döntést hozzon a túlmagas bérek tárgyában. En tehát figyelmébe ajánlom a mélyen t. miniszter úrnak ennek a béregyez­tető bizottságnak felállítását is. Végül még egy utolsó kérésem van a mé­lyen t. miniszter úrihoz. Amikor ilyen nehéz időket élünk, amikor ilyen súlyos viszonyok vannak, ne engedjen kilakoltatni embereket, (Helyeslés.) mert ilyen időkben, amikor min­denki súlyos helyzetben van, nem szabad föl­dönfutóvá tenni a legszegényebb néprétegeket. (Helyeslés.) Emberileg appellálok mindenkinek igazságérzetére. Ilyen körülmények között a mi­niszter úr, akihez nem kell külön appellálnom, mert meg vagyok győződve a miniszter úr ne­mes i n ten ei óiról, ne engedje meg, hogy a kapzsi uzsorás lelkek a szegény embereket kitegvék az utcára, földönfutóvá tegyék. (Farkas Elemér: Helyes. Nagyon méltányos, okos beszéd!) Na­gyon kérem tehát, méltóztassék a kilakoltatá­sokat ebben a komoly és szomorú időszakban szüneteltetni és nagyon kérem a mélyen t. mi­niszter urat, hogy ezekben a keretekben, ame­lyek ugyebár lehetségesek és kivihetők, az én kérésemet teljesíteni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: A népjóléti miniszter úr kíván szólni. Ernszt Sándor népjóléti és munkaügyi mi­niszter: T. Ház! Nagyon természetesen elisme­rem a rendkívül súlyos gazdasági helyzetet, mint. mindenki ebben az országban és ebben a Házban. (Propper Sándor: Segíteni tessék raj­tuk!) Annyira, amennyire lehetséges és ameny-

Next

/
Oldalképek
Tartalom