Képviselőházi napló, 1931. I. kötet • 1931. július 20. - 1931. augusztus 28.

Ülésnapok - 1931-8

144 Az országgyűlés képviselőházánál kénként egységesen induljon meg. Méltóztassék megmondani, hova fog leromlani ennek az egész vidéknek a búzatermelése, ha ilyen magot kell elvetniök, amelyről megállapítják, hogy az oesú és vetőmagnak egyáltalában nem alkalmas. Ez a nemzetgazdasági része a dolognak. Es ha most eltekintünk is attól a magasabb szemponttól, hogy egységesítsük a termelést és a lehető legjobb minőséget kapjuk, de nem hanyagolhatjuk el azt a kérdést, hogy a gazdák milyen minőségű búzát tudnak termelni. A gazdák megsegítése szempontjából a dolog a következő. Ha valakinek nincs vetőmagja, vagy olyan van, hogy az még rosszabb termésre nyújt kilátást a jövő esztendőben, ilyenkor a közbelépés szintén szükséges. Már most az első esetben, ahol csak a gazdáknak jobb vetőmagvakkal való ellátásáról van szó, mert van vetőmagjuk, a felsődunántúli kamara máris, érintkezésbe lépett az egyes uradalmakkal a vetőmag kicserélése szempontjából. Azt mondhatnám tehát, hogy házilag a vármegye területén ez elintézett kérdés, én azonban azt hiszem, hogy a kormány támogatása nélkül ez sem fog menni, főleg azért nem, mert nagy differenciák lesznek a vetőmag kicserélése esetén az árban, aminél esetleg a hitelkérdés is számba jöhet, másrészt azt gondolom, hogy az egységes búzatermelési akcióba a kormány be tudja kapcsolni ezt a vetőmagcsere ügyet is. A második esetet illetőleg a gazdák segélyezésére vonatkozólag a vármegye vette kezébe az ügyet és a vármegyei hatóság és a gazdasági felügyelőség már kiküldötte az ívet minden egyes községbe, amelyben pontos adatokat kíván •arról, hogy mi a szükséglet, mennyi volt a termés és mennyi segítségre szorul. Ebben a második esetben még inkább szükség van a kormány támogatására, akár a természetben való vetőmag módját válassza segítésnek, akár pedig a hitel útján való vetőmagnyujtást, mert arról, azt hiszem, mindnyájan meg vagyunk győződve, hogy az idén, a mostani gazdasági viszonyok között és főleg a kisgazdatársadalom elszegényedése mellett nem lehet szó arról, hogy a régi rendes módot válasszák, hogy a hitelszövetkezeteknél váltókkal bonyolítsák le ezt az ügyletet. Most hogyan állunk gyakorlatilag? Három kategóriába osztom a gazdákat és a földmívelŐmunkásokat is hozzájuk veszem. Vannak'tehát olyan gazdák -Győr vármegye területén is, akiknek van mennyiségileg szükséges vetőmagjuk, de az nem jó, azt ki kell cserélni A kicserélés történhet ott. ahol^ a gazda tehetősebb, a maga erejéből és akkor állami támogatást ez nem kíván, ott, ahol azonban ezt a kicserélést már nem képesek lebonyolítani, mert az árkülönbség olyan nagy. itt gondolom, a kormány támogatása szükséges. A másik eset az, hogy a gazdának egyáltalában nincs vetőmagja, csak. annyi termett, amennyi élelmezésére szükséges, vagy nincs annyi, amennyi a vetőmagra szükséges. Itt azt gondolom, — és ez a mezőgazdasági kamara és a vármegyei hatóság álláspontja — hogy csakis természetben való vetőmagnyuitásról lehet szó. Ezt természetesen egy esztendő múlva vissza kell majd adnia és lesz egy kis kamat is, de mégis à természetben való nyújtáshoz kell ragaszkodni. Azt kérdezheti tőlem a földmívelésügyi miniszter úr, honnan vegye a vetomagvat, amelyet nyújtani kell és honnan vegye ahhoz a pénzt. : 8. ülése 1931 július 29-én, szerdán. En azt hiszem, hogy a nagy uradalmakkal való ama tárgyalások révén, amelyekre utaltam, hogy adnak cserébe a kisgazdáknak vetomagvat ocs'ujuk helyett, ki lehetne ezt a kormánvnak erkölcsi fellépése mellett odáig terjeszteni, hogy tényleg azok az uradalmak, amelyeknek van alkalmas vetőmagjuk, azt állami garancia mellett maguk nyújtsák hitelre egy esztendőre. Tudom, hogy ez egy kicsit hoizzányúlás a nagy uradalmak dolgához és jogához, de a boletta hasznát elsősorban mégis csak azok élvezik, akik nagyobb mennyiségben tudnak eladni, akik úgy termeltek, hogy sokat tudnak eladni. Másodszor, ha nem is tud elmenni a kormány odáig, hogy az uradalmakkal való tárgyalással a csere-vetőmag kölcsönadást lebonyolítsa, akkorarra kérem a kormányt, hogy azt a gabonáját, ami megvan mint megtakarított vagy megvásárolt gabona, ne denaturáltassa, hanem azt használja fel maga az uradalmakkal való cserénél és a jobb vetőmagot így maga tudja kiosztani a kisgazdáknak ezen kicserélés folytán. En nem akarom ezt nyakló nélkül csinálni, mert sajnálattal állapítom meg azt, hogy például még azon a területen is, amelyről szólok, az idén kb. 20%-kai több volt a búza vetés, mint az előző esztendőben. Tehát én sem kívánom azt favorizálni, hogy még több húzat termeljenek és nem óhajtok erre vetőmagot kölcsönadni. Ellenkezőleg, meg kell állapíttatni, hogy egy bizonyos területnek, egy birtoknak az állam is csak bizonyos meghatározott százalék erejéig adhat ilyen kölcsön-vetőmagot, vagy pedig adhat nekik erre hitelt, mert hiszen a búzatermelést így korlátozni úgy minőség, mint mennyiség szempontjából, azt hiszem, nagyon üdvös. Hátra volna még az, hogy a földmunkások kenyeréről való gondoskodásról beszéljek, mert ez a harmadik kategória. Ez az igazi inségakció. Mert hiszen azt tudjuk, hogy az aratók és napszámosok... Elnök: A képviselő úr beszédideje letelt, méltóztassék beszédét befejezni. Turi Béla: Rögtön befejezem. Az aratók és napszámosok sem szereztek annyit, hogy egész télire megvolna a kenyerük. Magyarországon pedig termett az idén is 17 millió métermázsa búza, a szükséglet pedig 16 millió métermázsa, tehát megvan a lehetőség arra, hogy senki kenyér nélkül ne maradjon. Erre a kérdésre azonban talán majd más alkalommal lesz szerencsém rátérni. Ezúttal tehát én csak azt kérem a földmívelésügyi miniszter úrtól, hogy szíveskedjék a vetőmag-ügyben és a gazdák megsegítésének ügyében interpellációmra válaszolni. Elnök: T. Képviselőház ! Pintér László képviselő úr ugyanezen tárgyban jegyzett be interpellációt. A földmívelésügyi miniszter úr azt a kérést terjeszti a képviselőház elé, hogy a két hasontárgyú interpellációra egy választ adhasson. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Helyeslés.) A Ház hozzájárult. Természetes dolog, hogy az interpelláló képviselő uraknak felszólalási joga úgy a felszólalások tartamára, mint számára nézve teljesen érintetlen marad és határozat alá mind a két interpellációra vonatkozólag a válasz tudom ásul vételét végett, külön- külön fogom a Ház elé terjeszteni. Ezek szerint sorrendben most következik Bródy Ernő képviselő úr interoellációja. A jegyző úr felolvassa az interpellációt. {Felkiáltások jobbfelől: Eláll! — Bródy Ernő: Dehogy áll el ! — Jánossy Gábor: A felolvasástól áll el !)