Képviselőházi napló, 1931. I. kötet • 1931. július 20. - 1931. augusztus 28.
Ülésnapok - 1931-8
Az országgyűlés képviselőházának lenni. T. képviselőtársam kizárólag a kisbérlők érdekeit kívánta képviselni, míg én a közérdeket is kénytelen vagyok képviselni. (Pakots József: En is!) Az elrendelt vizsgálat alapján sokkal szomorúbb jelentést tudnék itt felolvasni, ha r Nagykőrös városának helyzetét tárnám a Ház elé abban az esetben, ha a kisbérlők egyáltalán nem fizetnének. Abból a hosszú előadásból a leglényegesebb rész hiányzott, az, — amire közbeszólás alakjában már rámutattam — hogy a hiba nem csupán ezekben az emberekben van, hanem ott van, hogy árlejtés útján kötelesek a városok a. tulajdonukban levő földjeiket bérbe kiadni és kénytelenek voltak megbízható, derék bérlőket kitenni azok kedvéért, akik könnyelműen, pénz nélkül, vagyoni erő nélkül egymásra licitáltak ész nélkül és .ezzel tették magukat és a várost is tönkre. Ez a lényeg. Ebben az irányban kívánunk is intézkedést tenni, hogy ne a legdrágábbnak és majdnem mindig a leggyengébbnek adják ki, a bérleteket, hanem a vagyonilag is eresebbnek adják oda a földeket, mert evvel segítenek azokon, akik a földeket bérbeveszik, de egyúttal nem szenvednek a városok sem, mint bérbeadók. Ezek után kérem válaszom tudomásul vételét. Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a belügyminiszter úr által Pakots képviselő úrnak interpellációjára a földmívelésügyi miniszter úr nevében is adott választ tudomásul venni... (Fábián Béla: Mindenki tudomásul vette, a .szónok is!) Ne (tessék zavarni az elnököt. Kérdem újból, méltóztatnak-e a választ tudomásul venni, igen vagy nemi (Igen.) '• A Ház a választ tudomásul vette. Tárgysorozatunk szerint következik Túri Béla képviselő úr interpellációja a földmívelésügyi miniszter úrhoz a győrvármegyei Ínségbe jutott gazdáknak vetőmaggal, illetve^ a munkásoknak kenyérrel való ellátása tárgyában. A jegyző úr felolvassa. ' Takách Géza jegyző (olvassa): «Interpelláció a földmívelésügyi miniszter úrhoz a győrmegyei ínségbe jutott gazdáknak vetőmaggal, illetve a munkásoknak kenyérrel való ellátása tárgyában.» (Zaj a baloldalon, — HalljukJ Halljuk!) Elnök: Csendet kérek! Takách Géza jegyző (olvassa) ; «Kérdések : 1. Van-e részletes jelentése és tudomása a földmívelésügyi miniszter úrnak a^ győrmegyei ínséges termésről, melynek folytán még jobbmódú gazdák is vetőmag nélkül vannak és az arató munkások, iá földmíves napszámosok kenyere nincs biztosítva 1 ? 2. Mit szándékozik tenni a kormány, illetve a földmíveilésügyi miniszter úr, hogy a gazdák kellő vetőumgihoz jussanak, mégpedig olymódon, hogy e feltételeknek eleget tehessenek? 3. Miit szándékozik tenni ia kormány, illetve a földmívelésügyi miniszter úr, hogy a munkások kenyere biztosítva legyen? — Túri Béla s. k.» Elnök: Túri Béla képviselő urat illeti a szó. Turi Béla: T. Képviselőház! Az idő előrehaladottságánál fogva igyekezni fogok igen rövidre szabni interpellációmat, de nem halaszthatom el, mert az egész vidék gazdaközönségének és földmívelő munkásságának érdekeiről van szó és nem tudom, egyáltalán lesz-e még módomban az elnapolás előtt interpellálni, 5. ülése 1931 július 29-én, szerdán. 143 Az interpellációt nem azért terjesztem elő, mintha azt hinném, hogy a kormány és nevezetesen a földmívelésügyi miniszter úr nem foglalkoznék az országszerte mutatkozó rossz termés következtében a vetőmag-akció kérdésével és az úgynevezett segítés kérdésével is. En ellenkezőleg segítségére akarok jönni a földmívelésügyi miniszter úrnak interpellációmmal, hogy a győrvármegyei helyzetnek ismertetésével azon teendőkre is rámutassak, amelyekre szükség van, amit annál is inkább megtehetek, mert Győr vármegyében úgy a gazdasági felügyelőség, mint a felső dunántúli mezőgazdasági kamara, valamint a győrvármegyei gazdasági egyesület és a vármegyei hatóság is élén elsősorban Scultéty Miklós alispán úrral, karöltve foglalkoznak a tervekkel, a megvalósítható vetőmag-akcióval és a segély kérdésével. T. Ház! Nekem tudomásom van arról, hogy különösen a Tiszamenti vidékekről és az egyes vármegyékből már pontos jelentések is vannak a földmívelésügyi miniszter úrnál és . hogy számszerű adatokban kérik a vetőmagot, hogy t. i. milyen vármegyében mennyi vetőmagra lesz szükség. Mivel azonban nem láttam, hogy a t. földmívelésügyi miniszter úr Győr vármegyére vonatkozólag is ezen adatok birtokában volna, nehogy nem ismerve azt a mennyiséget % amelyre itt szükség van, téves kombináció készüljön a minisztériumban és ez a vidék is, illetőleg Győr vármegye kiessék ebből az akcióból, szükségesnek tartottam ezen interpellációm elmondását. T. Képviselőház! A helyzet ezen a vidéken, illetőleg ebben a vármegyében az, hogy a gazdasági szakértők megállapítása szerint különben még ezen az áldott vidéken is az országos átlag-, nál rosszabb a termés, úgy mennyiségileg, — és ezt nagyon hangsúlyozom — mint minőségileg. Mennyiségileg azért rosszabb a termés az országos átlagnál, mert ezen a vidéken az egyes falvakban, uradalmakban és a kisebb birtokokon még a másfél métermázsát sem éri el a termés. Itt van a kezemben a győri mezőgazdasági kamarához beérkezett jelentés azokról a községekről, amelyeknek a jelentése a kamarához már beérkezett. Nem fogom ezeket a jelentéseket ismertetni, csak két-három szemelvényt fogok r felolvasni. Azt mondja az alsóvámosi jelentés, hogy a búzájukat a rozsda és a szárazság teljesen tönkretette és hogy az átlagos termés kat. holdankét nem éri el a 150 kilogrammot. E mellett a kat. holdanként termett 150 kilogramm búza minősége olyan, hogy vetőmag céljára egyáltalán nem alkalmas. A malmok is csak 50%-ban fogadják el ezt a búzát őrlésre. Itt van a kezemben Rábapatona vagy pedig Csév község jelentése, amely azt mondja, hogy az idei terméshozam még a vetőmagot sem hozza meg s ami gabonának volna nevezhető, az sem más, mint konkoly és szemét. Legalább 10—12 ilyen jelentés van a kezemben, amelyek felolvasását — mint már beszédem elején mondottam — mellőzöm, csak megállapítom, hogy ezen a különben áldott vidéken is mennyiségileg és minőségileg is ilyen katasztrofális a termés. Ezen a vidéken tehát a vetőmag-akciónak két oldala van : Egyik a nemzetgazdasági szempont fontossága, a másik a gazdáknak a segélyezési szempontja. Nemzetgazdaságilag azért fontos ez, mert hiszen a t. földmívelésügyi kormányzat mindig foglalkozik — sajnos azt kell mondanom, hogy mindig csak foglalkozik — az egységes típusú búzatermeléssel és a jobbminőségű búzatermeléssel, hogy az vidé22*
