Képviselőházi napló, 1931. I. kötet • 1931. július 20. - 1931. augusztus 28.

Ülésnapok - 1931-8

Az országgyűlés képviselőházának 8. moly tudomány az, amit a polgári közgazda­ság tanít. De azután a legutolsó citátumánál, — amikor arra hivatkozott, hogy az egyébként valóban igen kitűnő nemzetgazda, Cassel, a há­ború után felállott és azt mondotta, hogy a gazdasági, kulturális, szociális és társadalmi igényeknek olyan megnövekedésével kell szá­molni a háború után, amelyeknek kielégíté­sére a megcsökkent teherviselőképességű gaz­dasági élet nem lesz képes — nekem eszembe jutott ennek az egész közgazdasági tudomány­nak minden hívsága és minden csalóka volta. Miért nem állítottak fel a közgazdasági tudo­mány szakállas bölcsei a háború előestéjén és a háború alatt és miért nem hirdették akkor, hogy nincs nagyobb gazdaságot és értéket pusztító valami, mint az emberek millióinak és tízmillióinak lemészárlása? (Farkas István: Ügy van!) Miért nem hirdették akkor, hogy nincs veszedelmesebb gazdasági őrültség és öngyilkosság, mint a javak milliárdjainak el­tékozlása? Miért nem mondották és hirdették akkor, hogy ennek a tékozlásnak, ennek a pusztításnak, generációk értéktermelése eme szörnyű széthullásának meg fog majd jönni a böjtje és elkövetkezik majd egy új generáció, amely nem lesz hajlandó megbocsátani az apáknak azért, mert ilyent csináltak? Es ve­gyék tudomásul, igen t. képviselőház, — s eb­ben a pillanatban egy kissé talán az új gene­ráció képviselőjeként is beszélhetek — az ifjabb nemzedék, az önök fiai, a mi kortár­saink és majdan a mi fiaink is valamennyien egyek, már ma egyek és a jövőben még inkább egyek lesznek, akármilyen nézetet valljanak, akármilyen politikai plattformon álljanak, annak a szörnyű őrültségnek és annak a ször­nyű gazságnak elítélésében, amelynek a neve világháború, emberpusztítás, kultúra, javak, exisztenciák eltékozlása. (Ügy van! Ügy van! Taps a szélsőbalodalon.) És nem fogadunk el közgazdasági kiokta­tásokat akkor és addig, amig ezekről az alap­vető tényekről mindig, állandóan és konzek­vensen el méltóztatnak feledkezni a közgaz­daság azon áltudósainak es álprófétáinak, akik valahogy egész sajátságos módon a ta­karékoskodást mindig a szociális oldalon kí­vánják gyakorolni, (ügy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.), mindig a szociálpolitikai tételnél; akik soha nem kifogásolnak tényle­ges luxust, de mindig kifogásolnak olyasmit, ami a dolgozó osztályok «háború utáni teljes joggal megnövekedett r emberi önérzetéből, több emberméltóságra és több kultúrára való igényéből táplálkozik. Es én megígérhetem mindenkinek, de elsősorban a kapitalizmus ama, talán csak pár tucatra tehető, fenntar­tás nélküli képviselőinek akiknek a nevében és csak az ő nevükben beszélt Éber Antal képviselő úr, hogy mi pediglen ezekről az új igényeinkről, az emberséghez, az emberi kultúrához való és a multak szenvedéseiből táplálkozó igényeinktől és jogunktól, a gazda­sági élet, a politika, a köz r ügyeinek intézé­sére és irányítására való igényünkről semmi­féle tényleges vagy álbölcselkedés kedvéért, lemondani soha semmi körülmények között ; sem fogunk. {Ugy van! Ugy van! a szélső­baloldalon.) Az ifjúságról is szót ejtett a képviselő úr, • reklamálván az ifjúságnak a mai idők szelle­mének megfelelő nevelését Es ha végignézem azokat a tankönyveket, amelyeket az ifjúság kezébe adnak, akkor valóban tajálok ott rendkívül sok hibát és fogyatékosságot nem- > ülése. 19S1 július 29-én, szerdán. 121 tfsak közgazdasági értelemben és közgazdasági vonatkozásban, hanem találok rengeteg .sok hibát és fogyatékosságot, mételyező és gyújtó anyagot mindenek felett a világszemléleti, a politikai és a történelmi iránymutatás tekinte­tében. De ezt majd máskor, más összefüggés­ben.^ Itt csak annak leszögezésére kívánok szorítkozni, hogy ha itt az igen t. képviselő úr tőlünk és mindenek előtt Gyöki képviselő­társamtól azt reklamálta, hogy talán a kép­viselő úrnak van receptje a világgazdasági válság megoldására vonatkozólag is, ez a gúnyolódás semmiképpen sem helyénvaló. Itt e^ pillanatban a magyar parlament nem a vi­lággazdasági válság megoldását, hanem ; a magyar gazdasági válság és ' a magyar kor­mány intézkedései folytán elmélyített és sú­lyosbított pénzügyi, gazdasági és hitelválság megoldását, vagy legalább is enyhítését vi­tatja és tárgyalja. (Ügy vàn! a szélsőbalolda­lon.) Mi nem vagyunk hajlandók eleget tenni annak az invitációnak, amely bennünket SL sztratoszférába invitál politikai kérdések és gazdasági érdekellentétek diszkussziójához, mi ittmaradunk a földön, nekünk megvan a pro­grammunk úgy is, mint szöciáldemokratapárt­nak, úgjr is, mint a szocialista munkás-inter­nacionálé tagjának, úgy is, mint a nagy nem­zetközi munkásközösség igen szerény, de mégis tényezőjének. (Jánossy Gábor: Es úgy is, mint magyar embereknek! — Reisinger Ferenc: Ugy is, mint magyar emberek, megkérdezzük, hogy hová tették a milliók filléreit? — Kabók La­jos: A magyarok pénzét hová tették? — Já­nossy Gábor: Kajtam keresik?— Zaj. — Elnök csenget) Ha ímeg méltóztatott figyelni beszé­demet, nem találhatott benne egyetlen olyan momentumot sem, amelyet magyar szempont­ból kifogásolhatna. Mi a magyar népnek, a magyar dolgozó osztálynak, a magyar proleta­riátusnak kívánságait, óhajait, bajait és szen­vedéseit képviseljük itt (Jánossy Gábor: Az egész nemzetét!) és tesszük szóvá, azokét, akik minket ideküldöttek, nem a nemzetét, hanem a népét — hogy itt az imént elhangzott allúzióra utaljak — és ez az igazi hazafiság, mert nem lehet más hazafiság, csak az, amely a dolgozó nép érdekét, javát, boldogulását, kulturális, gazdasági és szociális emelkedését szolgálja. {Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Mivel ezt ettől a javaslattól várni nem le­het, ezt a javaslatot a magam részéről még a tárgyalás alapjául sem fogadhatom el. (Élénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: Minthogy a napirend tárgyalására szánt idő letelt, a vitát megszakítom és előter­jesztet teszek a t. Háznak a legközelebbi ülés idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy a Ház legközelebbi ülését holnap, folyó hó 30-án, csütörtökön délelőtt 10 órakor tartsa, és annak napirendjére tűzes­sék ki a ma tárgyalt törvényjavaslat folytató­lagos tárgyalása. , Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hoz­zájárulni? (Igen!) -, A Ház az elnök napirendi javaslatát el­fogadta. Most pedig áttérünk az interpellációkra. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék Farkas István képviselő úr interpellációját felolvasni. Takách Géza jegyző (olvassa): «Interpellá­ció a belügyminiszter úrhoz a választási vissza­élések és a választójogi reform tárgyában. Hajlandó-e a belügyminiszter úr azok el­len a közigazgatási tisztviselők ellen, akik az

Next

/
Oldalképek
Tartalom