Képviselőházi napló, 1927. XXXVII. kötet • 1931. május 23. - 1931. június 6.

Ülésnapok - 1927-513

Az országgyűlés képviselőházának 513. mindenkit kétséget kizáróan meggyőznek ar­ról, /hogy itt a beteg munkások anyagi járan­dóságainak, szolgáltatásainak olyan nagyfokú, részben teljes elkobzásáról, részben pedig nagy­mérvű csökkentéséről van szó, hogy ezt akkor, midőn az államnak szociálpolitikája egyéb­ként sincs, semmi körülmények között nem szabad végrehajtani. Nem szabad azonban erre felhatalmazást sem adni a miniszternek, mert ez rendkívüli módon megbosszulja magát. A betegség esetére biztosított munkások és al­kalmazottak körében máris arról folyik igen mélyreható tanácskozás, hogy amennyiben a törvényhozás ilyen súlyos felhatalmazást ad a miniszternek, f akkor igenis, megszervezik a betegsegélyző járulékok fizetésének megtaga^ dását és így fognak szembehelyezkedni a sú­lyos intézkedések végrehajtásával. (Petrovácz Gyula: Erről mind nem tudnak a munkások!) Meg fognak majd győződni a képviselő urak arról, hogy ' ez nem fenyegetődzés, hogy a munkások körében a legmélyebb, a legna­gyobb fokú elkeseredés dúl. Nagyon jól tudom, hogy az elkeseredés nem jó tanácsadó. Ne tes­sék a munkásokat ilyen végső elkeseredésbe belekergetni. Ha ez nem történik meg, akkor a munkások nem fognak ilyen gondolatokra jutni végső elkeseredésükben. A beteg munkás ellen irányuló merénylet mindezekben még nem merül ki... Elnök: A képviselő urat kérem, ne méltóz­tassék ilyen kifejezéseket használni a törvény­javaslat célzatát illetőleg. (Kabók Lajos: Mi­lyeneket?) A képviselő úr azt mondta, hogy a munkások ellen merénylet készül. (Br. Pod­maniczky Endre: Már azt hiszik, hogy min­dent szabad nekik! — Meskó Zoltán: Ugyan kérem! — Rothenstein Mór: Nem is tudja mi­ről van szó!) Kabók Lajos: Nem tudok más jelzőt hasz­nálni, olyan súlyos mérvben kobozza el ez a felhatalmazás a beteg munkások szolgálta­tásait. A harmadik pontban azonban még a kö­vetkező felhatalmazás van (olvassa): «Az 1927. évi XXI. te. 30. §-ának I. 3. pontjában meg­jelölt táppénz mértékét a biztosított tényleges javadalmazása napi átlagának vagy átlagos napibérének 50%-áig lehet mérsékelni.» Mit jelent ez a felhatalmazás 1 ? Alig néhány hó­napja, egészen rövid ideje annak, hogy a táp­pénz mértékét leszállították 75%-ról 60%-ra, amely ugyancsak nagyfokú elkeseredést keltett a beteg munkások körében. Most pedig ez a törvényjavaslat még egy újabb felhatalmazást ad, ami azt jelenti, hogy a 75%-ról 60%-ra lecsökkent táppénz mértékét tovább lehet csökkenteni egészen 50%-ig. Nem merénylet ez a beteg munkások ellen? Elvenni, elkobozni tőlük azt, ami máris kevés arra, hogy beteg­ségükből felépüljenek. En ezt másnak jelezni nem tudom. Vizsgálódjunk tovább. A régi 20. az új 22. § 4 pontja a következőket foglalja magá­ban (olvassa): «Az 1927:XXI. te. 30. §-ának II. 2. és 3. pontjában megjelölt terhességi, illetve gyermekágyi segély mértékét a bizto­sított nő tényleges javadalmazása napi átla­gának vagy átlagos napibérének 50%-áig le­het csökkenteni.» Mit jelent ez? Ugyancsak azt, amit az előbbi rendelkezés, itt azonban a gyermekágyas nők segélyének leszállításáról van szó, tehát a népjóléti kor­mány nem átallja egy olyan törvényjavaslatot előterjeszteni, amelyben még a gyermekágyban fekvő, gyermekágyi segélyben részesülő nők segélyét is leszállítj a, a 75%-ról 60%-ra már ülése 1931 május 30-án, szombaton. 5% amúgy is leszállított mértékről egészen 50%-ig. Amikor a törvényhozás által megszavazott költ­ségvetésben nincs megfelelő gondoskodás az anyákról, ugyanakkor ez a törvényjavaslat felhatalmazást ad a népjóléti miniszternek, hogy a munkások által létesített munkásbizto­sító intézményben a szülő nő terhességi és­gyermekágyi segélye csökkentessék. Világos tehát, hogy a legtipikusabb antiszociális ren­delkezésről van szó, amely a beteg^ munkások és alkalmazottak anyagi szolgáltatásait a leg­súlyosabb mértékben támadja meg, ezáltal a beteg munkások és alkalmazottak egészsége el­leni merényletről teljes joggal lehet beszélni^ Elnök: A képviselő úr ismételten használja ezt a kifejezést, amelyet az előbb kifogásoltam, ezért rendreutasítom és figyelmeztetem a kép­viselő urat, hogy ha az osztályok közti ellen­tét kiélezésére alkalmas ilyen kifejezést hasz­nál, kénytelen leszek a szót megvonni. (Br, Podmaniczky Endre: Már is kellene!) Kabók Lajos: T. Ház! Nem vizsgálom to­vább ennek ia törvényjavaslatnak rendelkezé­seit, mert ha véleményt akarok alkotni és mon-, dani a törvényjavaslat antiszociális rendelke­zéseiről, ezt a véleményt az eddigi' vizsgálódás során is megalkothattam magamnak. A vonat­kozó rendelkezések teljes egészébén való fel­tárásával azt a célt akartam elérni, hogy a tör­vényhozás tagjai is világosan lássák, milyen rendelkezésekről van szó, s tisztában legyenek azzal, hogy a kért felhatalmazások mit jelen­tenek és tisztánlátásukkal akadályozzák meg, hogy a törvényhozás ilyen felhatalmazásokhoz hozzájárulását megadja. Tegnapelőtt t. képviselőtársaim már rámu- • tattak éS' utánam felszólaló t. képviselőtársaim is rá fognak mutatni a törvényjavaslat egyéb hibás rendelkezéseire, miért is én ez alkalom­mal egyébre rámutatni nem kívánok, csak til­takozásomat jelentem be a törvényjavaslat el­len s abbeli követelésemet jelentem be, hogy ha valójában betegségi biztosítást akarnak, akkor teremtsenek olyan betegségbiztosítási re­formot, amely a kívánalmakat minden tekin­tetben kielégíti. Ezt az alkalmat használom fel annak bejelentésére, hogy mi szociáldemokra­ták követeljük az új egységes munkásibiztosí­tási kódexet, amely felöleli a hiányzó biztosí­tási ágakat, a betegségi és baleseti biztosítást korszerűen tovább fejleszti és a munkásbiztosí­tás gerincévé ismét az önkormányzatot teszi meg. Követelünk olyan reformot, anaely a vál­lalati pénztárakat megszünteti, újakat nem lé­tesít, csak a közalkalmazottak és a nyugdíja­sok részére. Követeljük továbbá, hogy a mező-, gazdasági munkásokat is azonos elbánásban részesítsék az ipari munkásokkal. Minthogy ez a törvényjavaslat mindezeket elmellőzi és a Társadalombiztosító Intézet sza~. nálását elhibázott intézkedésekkel akarja vég­rehajtani, a törvényjavaslatot a részletes tár­gyalás alapjául nem fogadom eh (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: A kereskedelemügyi miniszter úr törvényjavaslatot óhajt beterjeszteni. (Rothen­stein Mór: De szorgalmas a miniszter úr! —• Br. Podmaniczky Endre: Szorgalmasabb, mint Móric! ~ Rothenstein Mór: Mindenesetre szór-, galmasabb, mint Bandi ! — Kabók Lajos : Halljuk már egyszer a báró 'urat is! Még nem hallot­tuk! - Zaj.) Kabók Lajos és Podmaniczky Endre báró­képviselő urakat, kérem, maradjanak .csend-' ben. (Meskó Zoltán: Pár napig legyenek bé­kességben!) Meskó képviselő urat is kérem»

Next

/
Oldalképek
Tartalom