Képviselőházi napló, 1927. XXXVII. kötet • 1931. május 23. - 1931. június 6.
Ülésnapok - 1927-513
Az országgyűlés képviselőházának 513. mindenkit kétséget kizáróan meggyőznek arról, /hogy itt a beteg munkások anyagi járandóságainak, szolgáltatásainak olyan nagyfokú, részben teljes elkobzásáról, részben pedig nagymérvű csökkentéséről van szó, hogy ezt akkor, midőn az államnak szociálpolitikája egyébként sincs, semmi körülmények között nem szabad végrehajtani. Nem szabad azonban erre felhatalmazást sem adni a miniszternek, mert ez rendkívüli módon megbosszulja magát. A betegség esetére biztosított munkások és alkalmazottak körében máris arról folyik igen mélyreható tanácskozás, hogy amennyiben a törvényhozás ilyen súlyos felhatalmazást ad a miniszternek, f akkor igenis, megszervezik a betegsegélyző járulékok fizetésének megtaga^ dását és így fognak szembehelyezkedni a súlyos intézkedések végrehajtásával. (Petrovácz Gyula: Erről mind nem tudnak a munkások!) Meg fognak majd győződni a képviselő urak arról, hogy ' ez nem fenyegetődzés, hogy a munkások körében a legmélyebb, a legnagyobb fokú elkeseredés dúl. Nagyon jól tudom, hogy az elkeseredés nem jó tanácsadó. Ne tessék a munkásokat ilyen végső elkeseredésbe belekergetni. Ha ez nem történik meg, akkor a munkások nem fognak ilyen gondolatokra jutni végső elkeseredésükben. A beteg munkás ellen irányuló merénylet mindezekben még nem merül ki... Elnök: A képviselő urat kérem, ne méltóztassék ilyen kifejezéseket használni a törvényjavaslat célzatát illetőleg. (Kabók Lajos: Milyeneket?) A képviselő úr azt mondta, hogy a munkások ellen merénylet készül. (Br. Podmaniczky Endre: Már azt hiszik, hogy mindent szabad nekik! — Meskó Zoltán: Ugyan kérem! — Rothenstein Mór: Nem is tudja miről van szó!) Kabók Lajos: Nem tudok más jelzőt használni, olyan súlyos mérvben kobozza el ez a felhatalmazás a beteg munkások szolgáltatásait. A harmadik pontban azonban még a következő felhatalmazás van (olvassa): «Az 1927. évi XXI. te. 30. §-ának I. 3. pontjában megjelölt táppénz mértékét a biztosított tényleges javadalmazása napi átlagának vagy átlagos napibérének 50%-áig lehet mérsékelni.» Mit jelent ez a felhatalmazás 1 ? Alig néhány hónapja, egészen rövid ideje annak, hogy a táppénz mértékét leszállították 75%-ról 60%-ra, amely ugyancsak nagyfokú elkeseredést keltett a beteg munkások körében. Most pedig ez a törvényjavaslat még egy újabb felhatalmazást ad, ami azt jelenti, hogy a 75%-ról 60%-ra lecsökkent táppénz mértékét tovább lehet csökkenteni egészen 50%-ig. Nem merénylet ez a beteg munkások ellen? Elvenni, elkobozni tőlük azt, ami máris kevés arra, hogy betegségükből felépüljenek. En ezt másnak jelezni nem tudom. Vizsgálódjunk tovább. A régi 20. az új 22. § 4 pontja a következőket foglalja magában (olvassa): «Az 1927:XXI. te. 30. §-ának II. 2. és 3. pontjában megjelölt terhességi, illetve gyermekágyi segély mértékét a biztosított nő tényleges javadalmazása napi átlagának vagy átlagos napibérének 50%-áig lehet csökkenteni.» Mit jelent ez? Ugyancsak azt, amit az előbbi rendelkezés, itt azonban a gyermekágyas nők segélyének leszállításáról van szó, tehát a népjóléti kormány nem átallja egy olyan törvényjavaslatot előterjeszteni, amelyben még a gyermekágyban fekvő, gyermekágyi segélyben részesülő nők segélyét is leszállítj a, a 75%-ról 60%-ra már ülése 1931 május 30-án, szombaton. 5% amúgy is leszállított mértékről egészen 50%-ig. Amikor a törvényhozás által megszavazott költségvetésben nincs megfelelő gondoskodás az anyákról, ugyanakkor ez a törvényjavaslat felhatalmazást ad a népjóléti miniszternek, hogy a munkások által létesített munkásbiztosító intézményben a szülő nő terhességi ésgyermekágyi segélye csökkentessék. Világos tehát, hogy a legtipikusabb antiszociális rendelkezésről van szó, amely a beteg^ munkások és alkalmazottak anyagi szolgáltatásait a legsúlyosabb mértékben támadja meg, ezáltal a beteg munkások és alkalmazottak egészsége elleni merényletről teljes joggal lehet beszélni^ Elnök: A képviselő úr ismételten használja ezt a kifejezést, amelyet az előbb kifogásoltam, ezért rendreutasítom és figyelmeztetem a képviselő urat, hogy ha az osztályok közti ellentét kiélezésére alkalmas ilyen kifejezést használ, kénytelen leszek a szót megvonni. (Br, Podmaniczky Endre: Már is kellene!) Kabók Lajos: T. Ház! Nem vizsgálom tovább ennek ia törvényjavaslatnak rendelkezéseit, mert ha véleményt akarok alkotni és mon-, dani a törvényjavaslat antiszociális rendelkezéseiről, ezt a véleményt az eddigi' vizsgálódás során is megalkothattam magamnak. A vonatkozó rendelkezések teljes egészébén való feltárásával azt a célt akartam elérni, hogy a törvényhozás tagjai is világosan lássák, milyen rendelkezésekről van szó, s tisztában legyenek azzal, hogy a kért felhatalmazások mit jelentenek és tisztánlátásukkal akadályozzák meg, hogy a törvényhozás ilyen felhatalmazásokhoz hozzájárulását megadja. Tegnapelőtt t. képviselőtársaim már rámu- • tattak éS' utánam felszólaló t. képviselőtársaim is rá fognak mutatni a törvényjavaslat egyéb hibás rendelkezéseire, miért is én ez alkalommal egyébre rámutatni nem kívánok, csak tiltakozásomat jelentem be a törvényjavaslat ellen s abbeli követelésemet jelentem be, hogy ha valójában betegségi biztosítást akarnak, akkor teremtsenek olyan betegségbiztosítási reformot, amely a kívánalmakat minden tekintetben kielégíti. Ezt az alkalmat használom fel annak bejelentésére, hogy mi szociáldemokraták követeljük az új egységes munkásibiztosítási kódexet, amely felöleli a hiányzó biztosítási ágakat, a betegségi és baleseti biztosítást korszerűen tovább fejleszti és a munkásbiztosítás gerincévé ismét az önkormányzatot teszi meg. Követelünk olyan reformot, anaely a vállalati pénztárakat megszünteti, újakat nem létesít, csak a közalkalmazottak és a nyugdíjasok részére. Követeljük továbbá, hogy a mező-, gazdasági munkásokat is azonos elbánásban részesítsék az ipari munkásokkal. Minthogy ez a törvényjavaslat mindezeket elmellőzi és a Társadalombiztosító Intézet sza~. nálását elhibázott intézkedésekkel akarja végrehajtani, a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául nem fogadom eh (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: A kereskedelemügyi miniszter úr törvényjavaslatot óhajt beterjeszteni. (Rothenstein Mór: De szorgalmas a miniszter úr! —• Br. Podmaniczky Endre: Szorgalmasabb, mint Móric! ~ Rothenstein Mór: Mindenesetre szór-, galmasabb, mint Bandi ! — Kabók Lajos : Halljuk már egyszer a báró 'urat is! Még nem hallottuk! - Zaj.) Kabók Lajos és Podmaniczky Endre báróképviselő urakat, kérem, maradjanak .csend-' ben. (Meskó Zoltán: Pár napig legyenek békességben!) Meskó képviselő urat is kérem»
