Képviselőházi napló, 1927. XXXVII. kötet • 1931. május 23. - 1931. június 6.
Ülésnapok - 1927-512
Az országgyűlés képviselőházának 512. nem tudom, sem mint szakember, sem mint szociálpolitikus, sem. mint olyan, aki szeretné megérteni, hogy több embernek lehessen kenyeret adni, de nem tudom megérteni az intézet kárára. A személyi ügyeket 1927-ben 16 ember végezte, ma pedig 25 ember végzi, holott a létszám 176-tal csökkent. 1927-ben az igazgatási ágba 3 ember volt beosztva, ma pedig 15. Az intézet ügyészi munkáit 1927-ben 7 ember végezte, ma pedig 21. Itt azonban meg lehet érteni egy kis munkaerő szaporodást, mert a pénztárnál újabban nagyon szívesen kezdik kultiválni azt a gyakorlatot, hogy minden félig-meddig kétes ügyet áttolnak a bírósági elintézés körébe. A múltban ez sem volt meg, a múltban a választottbírósághoz a pénztári önkormányzat és adminisztráció csak azokat az ügyeket utalta át, amelyekben a törvény legrigorózusabb és inkább kiterjesztő, mint szűkítő értelmű magyarázata után nem tudott továbbmenni. Ma azonban kényelmesebben intézik az ügyeket, azt mondják: tessék a jogorvoslathoz folyamodni, ott^ van a munkásbiztosítási bíróság és a munkásbiztosítási felsőbb bíróság. Egyszerűen átteszik oda az ügyet, feleljen az érte. Már volt róla szó, hogy a munkásbiztosítási bíráskodás igen lassan, vontatottan működik, létszáma kicsiny, a biztosítottak nehezen jutnak hozzá szolgáltatásukhoz. Ez is baj, de így se látom megindokoltnak a tekintélyes munkaerőszaporítást. Vannak egyéb furcsaságok is. Példa rá a veszprémi eset. Az önkormányzat még 1930-ban megállapította, hogy a veszprémi pénztárnál és a pápai kirendeltségnél botrányos állapotok vannak. Vizsgálat következett, 90 oldalas vizsgálati jegyzőkönyv volt, megállapítást nyert, hogy az ügyvezetőtől kezdve senki sem alkalmas arra, hogy szolgálatot ^ teljesíts en. Az önkormányzat fegyelmi eljárást akart indítani, ezzel szemben az ügyvezető f áthelyezésére tettek javaslatot. A íőispán és a polgármester közbenjárására azonban az ügyvezető helyén maradt. Kérdem szeretettel: mi köze van a főispánnak és a polgármesternek, ennek a két politikai exponensnek a szociális biztosításhoz? Miért érvényesítenek politikai szemponttokát? Ha valaki rászolgált arra az áthelyezésre, az elmozdításra, ha érdemtelenné és alkalmatlanná vált hivatalára, azt el kell távolítani imég politikai pozícióból is, még inkább szociális pozícióból, ahol élet és egészség felett hivatott őrködni a tisztviselő. Mondom, ott maradt, az ügy tovább bonyolódott és végre kitűnt, hogy a pápai kirendeltségnél és a veszprémi pénztárnál anyagi visszaélések történtek. Az ügyvezetőt azután felfüggesztették és más tisztviselőket is elbocsátottak. Az esztergomi eset a következő. Az önkormányzat arról értesült, hogv különböző ajándékokat fogadnak el a munkáltatóktól, a vizsgálat megindult, de nem találtak senki ellen kifogást, hanem kijelentették, hogy akit gyanúsítottak, aki a feljelentést tette és akit elbocsátottak, — tmint tenni szokták — egy díjnok volt. Az önkormánvzati üléseken többször szóvátették iaz ügyet, végre elrendelték az újabb vizsgálatot, amelynek alapián az ügyvezetőt és helyettesét felfüggesztették, mert beigazolódott, hogy három pénzbeszedővel összejátszottak és a járulékokat saját céljaikra fordították. A vizsgálat lanyhasága következtében az önkormányzat tagjai magánvizsgálatot tartottak, amelynek alapján újabb sikkasztás került napfényre. (Nagykanizsán is szabálytalanságok történtek. Hónapokon át sürgette az ügyek kivizsgá- ] ülése lùêî május 28-án, csütörtökön. 29 lását az önkormányzat és végül, amikor a napilapok is szellőztették az ügyet, elrendelték a vizsgálatot. Az önkormmányaatnak az volt a véleménye, hogy nincsen olyan helyi szerve az Oti.-nak ahol nincsen baj, de a bajok orvoslását megakadályozza az adminisztráció, amely mindent eltitkol. Csak emberfeletti munkával — panaszolja ;az autonómia — lehet az ügyek elintézését egyszerűen kikényszeríteni, mert kényszerítés nélkül egyáltalában nem hajlandók ilyen ügyeket elintézni. Igen furcsa a balassagyarmati eset is. 200 pengős munka elkészítéséről volt szó. Erre kiszáll a központból egy műszaki munkaerő és 86 pengős költségszámlával állapítja meg azt, hogy a 200 pengős kiírt ajánlatok közül kik tették a legolcsóbb .ajánlatot. Ezek, mélyen t. miniszter úr, abuzusok, ezeket ki^ kell irtani a társadalombiztosító testéből és életéből. Ezek csak kis dolgok, kis esetek, de ha sok ilyen kis eset van, ezek valósággal elrothosztják a társadalombiztosítást. Ha ilyen dolgokat lehet cselekedni, akkor megszűnik a biztonság. Ismét visszatérek az önkormányzat kérdésére és megállapítom, hogy egészséges, teljes hatáskörű önkormányzat mellett ilyen abuzusok lehetetlenek volnának, mert az önkormányzatnál, amely tudja, hogy a biztosítottak érdekeiről és a biztosítók anyagi érdekeiről van szó, nem tűrnék sem a főispáni, sem a polgármesteri, sem egyéb politikai befolyásokat és beavatkozásokat, hanem a fülénél fogva ráncigálnák ki a státusból azt a tisztviselőt, aki méltatlanná vált arra a tiszteletreméltó helyre, amelyre Ő került, amelyből él és nem lehetne' neki ilyen funkciókat teljesítenie. Éppen azért, mert az autonómia működésének igen nagy jelentőséget tulajdonítok, tisztelettel határozati javaslatot bátorkodom benyújtani, amelyben kérem (olvassa): «Mondja ki a Képviselőház, hogy a betegség és baleset kötelező biztosításáról és az öregségi és rokkantsági biztosításról szóló törvénycikk módosításáról rendelkező 1200. számú törvényjavaslatot és az 1204. számú bizottsági jelentést visszaadja azzal, hogy a népjóléti miniszter úr terjesszen új javaslatot a Ház elé az 1907 : XIX. tc.-b en foglalt teljesjogú önkormányzat visszaállításáról.» A Társadalombiztosító Intézet gazdasági bajainak harmadik oka — amint beszédem elején említettem — a gazdasági válság. Kétségtelen, hogy hozzájárul a gazdasági válság az intézet anyagi romlásához. Ezt objektíve tagadni nem lehet, de a felelősség ezért visszahárul a mélyen t. kormányra és a háta mögött ülő ,, többségre. Nem szeretnék politikai elemeket laelevegyíteni ebbe a szociális problémába, de amikor foglalkozom az ország gazdasági hajaival és amikor megállapítom, mint egyik fő okot, ezeket a gazdasági bajokat, akkor meg kell állapítanom, hogy a gazdasági romlásért, a gazdasági politikáért a kormány a felelős. Tegnap nem a szociáldemokrata padokról, nem az ellenzéki padokról, és nem % Képviselőházban, hanem a Felsőházban Hadik János gróf konzervatív és konstruktív férfiú állapította meg... (Petrovácz Gyula: Téved: Teleszky!) illetőleg Teleszky János, de Hadik János gróf is megállapította. (Petrovácz Gyula: Hadik nem nyilatkozott!) En úgy tudom, hogy Hadik János gróf megállapította ezt más alkalommal, ez tehát eszmetársulás volt csupán. Vagyis még konzervatívabb állam-