Képviselőházi napló, 1927. XXXVI. kötet • 1931. május 8. - 1931. május 22.

Ülésnapok - 1927-502

134 Âz országgyűlés képviselőházának területen a községben használhatatlanná vált a kutak vize, egészen a föld színéig megteltek a kutak bűzhödt, sárga, ivásra és emberi használatra, abszolúte alkalmatlan vízzel, a talajvíz ilyen magasra emelkedett. A parti területek kisajátítási összegeire vonatkozólag a folyamatban lévő eljárásra .nézve az volna tiszteletteljes kérésem, méltóztatnék odahatni a kormánybiztosságnál és megfelelő összegeket rendelkezésre bocsátani, hogy legalább az első és másodfokon egybehangzó ítéletek ne fellebbeztessenek meg, hiszen ez tisztán csak az eljárás elnyujtására vezet, mert a Kúria a kártalanítási összeg megállapításába érdemben már nem is bocsátkozik bele, tisztán az eljárási szabályok betartását bírálja felül» és ez hosszú éveket vesz igénybe* A vízduzzasztás révén hajózhatóvá vált a soroksári Dunaág. Ennek a hajózhatóságnak súlyos következményeit nyögjük, de a mai napig sem indult meg komolyan a hajózás. Ha mar rendkívüli károkat kellett viselnie az érdekeltségnek, az volna a tiszteletteljes kérése, méltóztassék a Kisdunán a viziforgalmat megindíttatni, illetve^ ha vállalkozó jelentkezik, azt megfelelően támogatni. A vízduzzasztás következtében leromlott a Dunaág halászata is, amely pedig állandóan több mint száz munkást foglalkoztat. Amióta ugyanis a víz három-négy méterrel megnőtt, a halászat oly nehézségekbe ütközik, hogy a halászok jövedelme lényegesen lecsökkent. Ma annak ellenére, hogy két zsilip közé zárt víznek tekinthető ez az egész soroksári Dunaág, mégis a nyilt vizekre megállapított halászati tilalmi idő betartását követeli a földmívélésügyi minisztérium és kérésünkre sem volt hajlandó kivételesen sem felfüggeszteni ezt a tilalmat. Már 3—4 esztendeje annak, hogy nem folytatható normális halászati üzem ezen a Dűnaágon, mégis évről-évre 30—40 pontyivadékot kötelesek a halászbérlők ebbe a Dunaágba behelyezni. Ha a minisztérium a halászati tilalmat felfüggesztené, a bérlőtársaság pótolná, sőt nemes anyaggal javítaná a KisDuna halállományát. Nagyon kérem tehát, hogy amennyire csak lehetőség van rá, kegyeskedjék a folyó év hátralévő idejére a halászati tilalmat kivételesen felfüggeszteni. Ebben a Dunaágban a duzzasztással előállott vízlépcső kihasználásával ' elektromos vízerő-telepet állított fel a kormánybiztosság. Ez a vízerőtelep immár 3—4 esztendeje teljesen készén áll személyzettel, felszereléssel együtt és ennek ellenére, bár az érdekeltség a felhasználásra vonatkozó ajánlatát megtette, döntés mindezideig nem történt, ami által nem csupán maga a kincstár esik el évekre visszamenően jelentékeny bérösszegektől, hanem az érdekeltség is az olcsó elektromos áramtól. A földmívelésügyi kormány újabban öntözési kísérletek tervével foglalkozik. A tárca általános vitájában kijelentette a t. földmívelésügyi miniszter úr, hogy 200—200 holdas területen_ több öntözési kísérleti telepét kíván a közeljövőben felállítani. Ezzel kapcsolatban közölhetem, hogy az a duzzasztott vízszín, mely a soroksári Dunaág mentén, különösen annak alsó szakaszán rendelkezésre áll, erre a legalkalmasabb megoldási lehetőségeket nyújtja, mert mint jeleztem, a vízszint nem egy helyen a talaj általános nívója felé van emelve. Itt egyszerű zsilipekkel gravitációs úton volna megoldható az öntözés, anélkül, hogy újabb berendezésre volna szükség, mert a víz — akár a Csepel-szigeten keresztülvezetve .is — minden 502. ülése 1931 május 11-én, hétfon. szivattyúzás és minden komplikált berendezés nélkül rendelkezésre áll és adva van a legegyszerűbb megoldás esetleg nagyobb öntözési területek létesítésére is. Ez kívánatos volna már csak azért is. mert a Csepel-szigeten igen nagy a mezőgazdasági munkanélküliség. Csökkentették ugyanis egyrészt a cukorrépaterületeket, másfelől a szőllőterületek is folyton csökkennek és így munkásaink napról-napra kevesebb teret találnak a munkára, ha pedig beyezetnők a vízöntözést és az ezen alapuló gazdálkodást, akkor talán módunk volna arra, hogy a sokezer főre menő bulgár kertész helyett is magyar munkáskezeket foglalkoztassunk ezen az új rendszerű, öntözött mezőgazdasági területen. (Helyeslés jobbfelől.) Ugyancsak a mezőgazdasági munkanélküliség kérdésével kapcsolatban legyen szabad még néhány szót emelnem a szőlőgazdálkodás védelmére és előmozdítására. Nagyon örülök, hogy ezúttal szerencsém van a pénzügyminiszter úrhoz. Szeretném ugyanis kieszközölni nála, — ha lehet —' a borfogyasztási adó csökkentését, sok előttem szóló t. képviselőtársammal együtt. (Mozgás és derültség a jobboldalon.) Ez a kérdés a földmívelésügyi tárcához is tartozik, mert úgyis ráfizetéssel jár a szőlőtermelés. Elnök: Méltóztassék beszédét befejezni. Udvardy János: Azonnal befejezem. ( Nagyon kérem a pénzügyminiszter urat, méltóztassék egészen egyszerűvé tétetni a termelői borkimérési engedélyek kiadását. Nagyon méltányosnak tartanám ezenkívül ha a szőlőterületek kataszteri tiszta jövedelmének leszállítását is keresztül lehetne vinni. (Helyeslés jobbfelöl. — Szabóky Jenő: Egyéb kívánságod nincs?) De igen, még a borpárlat és a borecetkészítés felszabadítását kérem. (Derültség.) Mindezek igen jelentékeny mértékben mozdítanák elő a szőlőtermelés prosperitását. Elnök: Méltóztassék befejezni beszédét. Lejárt az idő. Udvardy János: Tekintettel arra, hogy időm lejárt, befejezem beszédem. A címet elfogadom. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Gyömörey István! Gyömörey István: T. Képviselőház! Nem óhajtottam ezzel a kérdéssel ennél a címnél foglalkozni, tekintettel azonban arra, hogy Gyömörey Sándor igen t. képviselőtársam szóvátette az Országos Mezőgazdasági Kamara által rendezett • úgynevezett búzanapokat és 'bizonyos kritikát gyakorolt -azok felett, mert ő nem tartja helyesnek, hogy ez a kérdés a nagy nyilvánosság előtt tárgyaltassék, kénytelen vagyok reflektálni erre, mint a búzaminőség kérdésének és a minőségi termelésnek egyik régi előharcosa. Nem első alkalommal tétetik ez szóvá. A múlt évben Vargha Gábor képviselőtársam interpellációja alkalmával, amely szintén a minőségi kérdés előtérbetolását célozta, közbekiáltások hangzottak el az agrárpárt részéről, hogy «hazaárulás». De általában vannak sokan, akik nem helyeslik, hogy a minőség kérdését nyilvánosan tárgyaljuk, mert — mint mondják — evvel rontjuk a külföldön búzánk renoméját. En ellenkező véleményen vagyok. Sajnos, nem ezek a tárgyalások rontják külföldön a búza renoméját, sajnos, a külföld maga mutatott rá erre, s mi a külföld útján vettünk tudomást arról, hogy az a minőség, amelyet termelünk, nem konveniál a külföldi feldolgozó iparnak. Mert hiszen, ha magunktól is rájöttünk volna erre, akkor ezt a bajt mindenesetre már régen megelőzhettük volna. Éppen az, hogy a külföld mutatott rá erre, — és ezt nagyon sokan, különösen