Képviselőházi napló, 1927. XXXVI. kötet • 1931. május 8. - 1931. május 22.
Ülésnapok - 1927-502
Àz országgyűlés képviselőházának 5ÔÈ. ülése 1931 május 11-én, hétfőn. 135 a termelőgazdák nem akarták elhinni — oka annak, hogy ma ott tartunk, hogy az ország készletének talán % része nem mehet ki külföldre, mert a_ külföldi feldolgozóiparnak nem konveniál. (Zaj.) Már .régebben Hankóczy volt az, aki megvizsgálta a bécsi pékek lisztjét és megállapította, hogy azok használnak ugyan magyar lisztet, mégpedig az aroma kedvéért, amelyet semmi más búza nem tud adni, csak a magyar, ugyanakkor azonban kénytelenek voltak na^ gyoibb mennyiségű amerikai búzát is venni, mert míg az ott megvizsgált magyar liszt szívóssága csak 13% volt, addig az amerikai búzáé 22%. Ezek tények, amelyeket nem tagadhatunk le és azt hiszem, nagy szolgálatot teszünk az ügynek, ha nyilvánosan rámutatunk ezekre és ha rávesszük a gazdatársadalmat arra, hogy fogjon hozzá olyan húza termeléséhez, amelynek sikérminősége megfelel azoknak a kívánalmaknak, amelyeket a külföld állít fel. Hiszen itt vannak azok a férfiak, akik hivatásuknál fogva az utóbbi időben az exportkérdéssel foglalkoznak. Itt van Staub Elemér, az exportintézet vezetője, aki rámutatott arra, hogy a mi búzánk sikérkvalitása nem felel meg a külföldi kívánalmaknak. Itt van a Futura igazgatója, aki a földmívelésügyi minisztériumban tartott ankéten szintén rámutatott arra, hogy igenis, a külföld nagyon szívesen átvesz nagyobb menynyiségű búzát is, csak megfelelő minőségű legyen. Ugyanő említett egy esetet, hogy 15 vagonjóminőségű búzát szállítottak ki és rögtön rá jött a rendelés, hogy kérünk ebből a minőségből még 400 vagont. Sajnos, nem tudtak rendelkezésre bocsátani 400 vagon hasonló minőségű búzát. (Zaj.) En tehát szóba hozom ezt a kérdést, nem azért, hogy a. földmívelésügyi minisztérium figyelmét erre felhívjam, hiszen a földmívelésügyi minisztérium elhatározta, hogy ezer vágón minőségi búzát oszt szét vetőmagnak, tehát ő is szükségesnek tartja, iiogy a búzatermelésnél a minőségre nézzünk, hanem főleg a gazdatársadalom figyelmének a felkeltése okából, mert a gazdatársadalmat akarom felrázni, hogy most, amikor már ütött a 24-ik óra, térjen át a minőségi búzatermelésre, mert máskép a búzakérdést megoldani nem tudjuk. Azok az ellenvetések, amelyeket hallok, hogy nekem többet ér, ha két mázsával többet kapok ; jobban megtalálom a számításomat stb., nem állják meg teljesen a helyüket, mert hiszen, ha az illető avval a két-, vagy hárommázsás többlettel anyagilag talán jobban is jár, úgy hiszem, az a tény, hogy rosszabb minőségű búzát termelünk, megakadályoz minket abban, hogy feleslegeinket kivigyük és ennek következtében a többlet befolyással van a belföldi búza áralakulására és azt lerontja. De különben sem egészen áll ez az érvelés, mert hiszen mindenesetre a minőségi búzát nagyon szép felárral lehet eladni. Az árfolyamlap két számában a legutóbbi időből is találunk erre vonatkozólag példát. Május 4-én hát tétel kelt el a készáruüzletben, mind 15.15 pengőért és egy tétel különleges búza 19.50 pengőért. Amint látjuk, ex 4 pengős Spannung. Itt van a másik adat. Május 8-án, pénteken hét tétel kelt el. Itt van egy tétel, 300 mázsa 15.25 pengőért, 150 mázsa 20.50 pengőért, a többi körülbelül 20 vágón 15.45 és 15.20 pengőért. Tehát 4 pengős felárat lehet ma a kvalitásért kapni. Tegyük fel, hogy az illető^ gazda esetleg egy másik fajtából egy-két mázsával többet is tud termeLní, de még akkor is többet kap a^ kvalitásbúzáért, mint a többet termő búzáért. Különben is, aki elolvassa az úgynevezett búzanapok anyagát, az látni fogja, —- amit a gazdák is tanúsítanak •— hogy a minőség és a mennyiség nem összeférhetetlen, hogy vannak prima minőségű búzáink, amelyek a mennyisé;; tekintetében is majnem vezetnek. Megmondották, most már nem emlékszem ki volt az ilető* valaki a szakférfiak közül említette, hogy a leginkább számbajövő piac Ausztria és Németország, 35%-os nedvességfelvevőképességet kíván; ez a minimum, amelyet a búzának fel kell mutatnia. Be kell rendezkednünk tehát, ha ázt akarjuk, hogy kivihessük a búzánkat, .a megfelelő minőségű termelésre, mert különben hiába biztosít a kormány bizonyos kontingenst, ha azt nem tudjuk előállítani, nem tudjuk biztpsítani kellő mennyiségben az annak megfeleíp minőséget. . , j -. :' t f 5 Ennél a kérdésnél imég meg akarom nyug-> tatni Friedrich István t. képviselőtársamat* Nem akarok a bolettával foglalkozni. Beszédében hibáztatta a bolattát, mert attól fél, hogy; a búzánál a boletta ösztönzés les« a túltermelésre. Legyen egészen nyugodt, én gazdálkodom is, tudom, hogy a kormány a bolettával azt akarta, hogy a gazda termelési költségeit kapja meg, nem is kap többet, mint a termelési költ? séget. Aki pedig mást tud termelni, akinek gazdasága, vagy éghajlati viszonyai megfe* lelőbbek más termelésre, az a boletta ellenére nagyon nyugodtan abba fogja hagyni a (búzatermelést, és örülni fog, ha; nem kell neki búzát termelnie. Ösztönzés a boletta semmi esetre sem lesz Itt még egyre akarom felhívni a földmívelésügyi miniszter úr figyelmét. Nagyon he^ lyes és teljesen osztozom abban a felfogásban, hogy aratógépek lehetőleg ne használtassanak, megállapítást nyert azonban éppen a termelők részéről, hogy a minőségre óriási befolyással van az aratás ideje. Ha nem időben aratom le a termést vagy ha késem vele, inert mondjuk* a munkások megfelelő időben nem tudják elvégezni az aratást, akkor a termelés nem lesz kevesebb, a minőség azonban rosszabb lesz, a siker elvész. Igaz, hogy nem -segíthetnek a gazdák magukon, de esetleg" a vetőmagkiosztásnál figyelemmel lehetne a földmívelésügyi minisztérium arra, hogy az uradalmaknál* — hi 7 szén kisgazdákról itt nincs szó — lehetőleg na gyón korai fajtákat, középfajtákait és késői fajtákat osszon ki; így elkerülhető lenne. az> hogy az egész búzamennyiség körüítbelül égy időben érjen. . : í Tekintettel az idő előrehaladottságára, miután a többi címre már sor nem fog kerülni, egy pillanatra meg a tèjkérdésseï szeretnék foglalkozni. Örömmel konstatálom az indokolásiból, hogy a tejtermelés az ország több vidékén, úgylátszik, előrehaladt, hogy vajkivitelünk — mint az előadó úr is említette —nagyon szép perspektívát nyújt és napról-napra nagyobb és nagycubb mennyiséget tudunk belőle \ kiszállítani, mégpedig príma minőséget, minfe ez elismert dolog. Sajnos, ciZ ci. vidék, amely a csapadékviszonyoknál fogva tulajdonképpen predesztinálva volna a tejtermelésre és az állattenyésztésre, az ország délnyugati része, nem tud ebben a munkában résatvenni, mert a tejértékesítés .kérdése ott teljesen' megoldatlan,:, ezen a téren nálunk teljes összevisszaság uralrí kodik, A Tej szövetkezeti Központnak leun ; Nagykanizsán van ugyan egy átvevő telepe,' ebben azonban mi csalódtunk, merít nézetünk; szerint nem áll hivatása magaslatán: nem szövetkezeti alapon dolgozik, nem a gazdák >seg}í;-í 18*
