Képviselőházi napló, 1927. XXXVI. kötet • 1931. május 8. - 1931. május 22.

Ülésnapok - 1927-501

Az országgyűlés képviselőházának 501. ütése 1931 május 9-én, szombaton. 89 Ezidőszerint két nagyobb probléma van e tekintetben a megoldandó problémák közül, amelyek az én tárcámat foglalkoztatják. Az első a termelés átszervezésének kérdése. (Helyeslés a jobboldalon.) A termelés átszervezésének kérdését én nem úgy látom, amint azt igen sokan, javaslatba hozták, hogv tudniillik búzaterületeink helyett .más termelési ágakat vezessünk be és ipari növényeket termesszünk, (Elénk helyeslés a jobboldalon.) mert ha ezt tennők, az értékesítés terén ugyanazokba az akadályokba ütköznénk, mint amilyenekkel most a búza értékesítésénél küzdünk. (Ügy van! a jobboldalon.) Az ipari növények piaci elhelyezése sokkal nagyobb akadályokba ütköznék, mert ezek nem tárolható és nem elálló produktumok, míg ellenben a búza raktározható, állandó (Úgy van! Ügy van! a jobboldalon.) és időálló világcikk, amely minden körülmények között értékesíthető. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Mivel azonban ma a túltermelés következtében a piac sokkal magasabb igényeket támaszt a búzával szemben, mint a háború előtt, a termelés átszervezését én úgy értelmezem, hogy úgy külső, mint belső tulajdonságaiban jobb minőségű, egységes, piacképes tömegbúzát termeljünk, (ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) amelyért a külföld minden időben nagyobb árat is hajlandó fizetni és amely az értékesítés terén mint keresett cikk mindenképpen piacra fog találni. T. Ház! A vezetésem alatt álló tárca keretében elnökletein alatt ennek az évnek az elején egy szaktanácskozást vezettem le, amelyre meghívtam a szakembereken kívül az érdekképviseleteket, a gazdákat, és az ipar érdekeltségeit is, nevezetesen a malomipart és a sütőipart. Igen értékes megjegyzéseket és felfogásokat hallottunk az ipar részéről is, mert hiszen őket ez a kérdés szintén # igen közelről érinti. Továbbmenőleg az Országos Mezőgazdasági Kamara hetekig tartó széles keretekben lefolytatott szakianácskozást tartott, ahol ez a kérdés t a legszélesebb keretben képezte megvitatás tárgyát. Mind a két szakértekezlet ugyanarra a konklúzióra jutott: háromféle osztályba sorozták búzánkat; az A-osztályba sorozták azokat a búzákat, amelyek sütésre kiválóan alkalmasak, a legjobb sikértartalmúak és a gyengébb minőségű búza lisztjének feljavítására alkalmasak, a B-osztályba sorozták azokat a búzákat, amelyek sütésre kiválóan alkalmasad kiváló sikértartalmúak s feljavítás nélkül is alkalmasak sütésre, a C-osztályba soroztak azokat a búzákat, amelyeknek lisztje csak jobbminőségű búzák lisztjével javítva alkalmas sütésre. Mind a két szakértekezlet megállapította azt, hogy Magyarországon olyan búzát, amely sütésre nem alkalmas, nem termeltünk, de ne is termeljünk. A piac és a sütőipar mai kényesebb igényeinek^ a búza egyrésze gyengébb sikérminőségénél fogva ma javításra szorul, a sütésre azonban mindenképpen alkalmas. Nem áll az azonban, hogy nekünk olyan gyenge sikérminőségű búzánk volna, amely sütésre alkalmatlan volna. Megállapította mindkét szakértekezlet azt is, hogy nem áll, mintha a búza nemesítésével síkérminőségét lerontottuk volna és ezzel ártalmára lettünk volna a minőségi búzának. T. Ház! Hogy mi úgy a külső, mint a belső értékénél jobb minőségű egységes búzát termeljünk, ebben a tekintetben már évek óta a vezetésem alatt álló tárca keretébenaz én szakembereim a búzakataszter felállításával igen értékes munkát fejtenek ki. 706 gazdaságból, amelyekbe beletartoznak törpe-, közép- és nagybirtokok, évek óta vesszük a mintákat,^ ezeket a mintákat a gabona- és lisztkísérleti állomás megvizsgálja és sikérminőségét feljegyzi. Ugyancsak tudományos vizsgálat alá vetjük a nemesített és törzskönyvezett búzákat is és ezeknek sikértartalmát, úgy külső, mint belső minőségét vizsgálat tárgyává tettük. A külső minőség szempontjából, tudniillik a rozsdaállóság, fagyállóság, szalmaerősség és korai érés szempontjából a^ mintákat f( az Országos Magyar Királyi Növénynemesítő és ^Növény kísérleti Állomás vizsgálja, sikérminőség tekintetében pedig a Gabona- és Lisztkísérleti Állomás laboratóriumában folytatódtak le a vizsgálatok. Megállapítást nyert, hogy úgy a külső, mint a 'belső minőségüknél fogva legjobb minőségű búzák a nemesített ibúzafajták közül kerülnek ki, amelyek a /égi ősmagyar búzáknál, miután a külső minőségre nézve is ki vannak nemesítve, jobbak, tehát a továbbtenyésztésre és az elterjesztésre és az egységes minőségű termelés céljából való felhasználásra a legalkalmasabbak. Ebből a minőségből ezr időszerint százezer métermázsa áll rendelkezésre. Normális viszonyok között a kormányzat eleget tett volna kötelességének akkor, amikoir ezeket a tudományos vizsgálatokat befejezte és megállapította, hogy melyek azok a búzaféleségek, hol vannak azok, továbbmenőleg már most a gazdaközönségnek a saját jól felfogott érdekében kellene ezeket a búzavetőmagvakat bevásárolnia. Ma azonban, amikor, sajnos, a búza ára a termelési költséget sem fedezi, (Úgy van! Ügy van!) kénytelen a kormány messzemenő áldozatokat hozni, tekintettel arra, hogy itt szintén messzemenő nemzetgazdasági érdekek forognak szóban, és kénytelen a gazdaközönségnek segítségére ' sietni. A ' kormány nem is tér ki ez elől az áldozat elől és tisztelettel bejelentem a t. Háznak, hogy már a folyó évben százezer métermázsa vetőmagot fogok kiosztani az egységes termelés megindítása céljából. Azért százezer métermázsát, mert ebben az évben nem áll több rendelkezésre, a jövő évben már háromszázezer métermázsa, az azután következő években pedig tetszés szerinti mennyiség fog rendelkezésre állni, az ak. kori pénzügyi és gazdasági viszonyok között lesz azután a kormány feladata, hogy milyen gyors tempóban akarja az egész ország területén teljesen átalakítani a vetőmagvakat és hogy erre a célra milyen áldozatot fog hozni. A másik nagy feladat, amellyel tárcám foglalkozik ezidőszerint, az öntözés kérdése. A kiegyezés után indult meg Magyarországon^ a nagyobb . és gyorsabb tempóban haladó vízszabályozási munka. Ha valaki most előveszi az Alföldnek egy ezelőtt 60 esztendővel készült térképét, akkor azt látja, hogy ott a városok és községek mint^ kis szigetek emelkednek ki, egyébként az egész Alföld egy tenger, egy mocsár. A vízszabályozási munkálatoknak köszönhetjük azt, hogy ezek a mocsaras és vizenyős területek mind termelésre alkalmassá tétettek, hosszú évtizedek munkájának feladata volt, hogy nagy áldozattal a folyókat és patakokat medrükbe szorítsuk és az árvíztől ezeket a • területeket megmentsük. 6,300.000 katasztrális hold az, amelyet ármentesítettünk a folyók szabályozásával. 6400 km. védtölté^t emeltünk s a költségek, amelyeket az állam és az érdekeltség ezekre a munkálatokra t fordított, az 1'3 milliárd pengőt meghaladják. Az a gazdasági érték, amelyet ezáltal elértünk, meghaladja a hatmilliárd pengőt, azonban —